Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.
Ülésnapok - 1887-217
•21". országos ülés április i áu, kedden 1888. 367 hajtási utasításokban fel lesz-e az véve, a mit igérteHÍ. (Élénk helyeslés jobbfelöl, Hoch! Máltások a szélső baloldalon.) Gróf Apponyl Albert: T. ház! Bocsánatot kérek, én nem szoktam visszaélni a t. ház türelmével — e részben hosszú évi parlamenti gyakorlatomra hivatkozom — sem személyes megtámadás, sem félremagyarázott szavaim helyreigazítása ezímén, ez egyszer azonban kénytelen vagyok a t. ház figyelmét egy perezre ismét igénybe venni. (Halljuk! Halljuk!) A t. minisíer ur méltóztatott engem azzal vádolni, hogy én egész felszólalásomban a napirenden lévő tárgytól eltértem s a háznak figyelmét a napirenden lévő tárgytól elterelni s már letárgyalt eszmékre akartam irányítani. Én hivatkozom a jelenlevők méltányossági érzetére, hogy midőn gróf Andrássy Manó képviselő ur az ellenzék ellen oly támadást intézett, mely elismerem — sőt magam állítottam — nem volt szoros összefüggésben a napirenden lévő tárgygyal, ha az a támadás a napirenden lévő tárgyon kivül meg volt engedve, erkölcsileg nem csak jogosult és megengedett, de egyenesen kötelességünkké volt téve a védekezés. (Élénk helyeslés a bal- és szélső ba ! felől )ílá ez által a discussio szorosan nem marad a napirenden lévő tárgy kereteiben, ezért a felelősség ismét nem bennünket illet, kik a védelem terén voltunk, hanem azokat, kik a táraadás terére léptek, (Ellenmondás jobbfelöl. Zajos helyeslés bal- és szélső balfelöl) akkor, midőn mi a legridegebb objectivitás terén maradva, indokoljuk a beadott indítványt. (Helyeslés balfelöl.) Továbbá kifogásolja at. minister ur azt,hogy én az ő eljárása ellen tettem észrevételt, tudniillik azon eljárása ellen, hogy ő csak akkor szólal fel. midőn már senki nem szólhat az ő nyilatkozatához. (Igás! TIyy van! a bal- és szélső baloldalon.) Én, t. ház, ezen kifogásomat ezennel visszavonom, mert mióta megismerkedtem azon érvekkel, melyek a t. minister urnak rendelkezésére állanak, igen természetesnek tartom, hogy ő ezeket csak akkor hozza fel, midőn válaszolni már nem lehet. (Élénk tetszés és derültség a bal- és szélső balfelöl.) Madarász József jegyző: Nagy István! STagy István: T. ház! Szavaim értelmének helyreigazítása ezímén kérem néhány rövid perezre a t. ház becses türelmét. (Halljuk!) Nekem korántsem volt szándékomban satirisálni, hanem szándékoztam azon felolvasással azt kitüntetni, hogy a Reglement által körülirt altiszti kötelességek még sem olyanok, melyeknek teljesítésére egy müveit embernek két évi szolgálatra volna szüksége. De méltóztatott a t. minister ur azt is mondani, hogy én azt nevetségessé akartam tenni és akárhányszor mondattakellenzékibeszédek, melyeket inkább lehetne nevetségessé tenni. Én a t. minister urat kitűnő administratornak tartottam és azért mégis tanúja voltam annak, midőn ő nem volt tisztában egy dologgal. Ezért én korántsem azt mondom, hogy ő nem kitűnő administrator, de tavaly, mikor a reservista-törvény volt tárgyalás alatt, Bolgár Ferencz t. képviselőtársam azt mondotta, hogy ha a póttartalékba sorozott egyén megszerzi az egyévi önkéntességre való jogosultságot, lehet önkéntes is, de ha a szolgálat leteltével sem a tiszti, sem az altiszti vizsgát le nem teszi, át lesz helyezve a póttartalékba. A t. minister ur — hivatkozom a naplóra — keményen megtámadta Bolgárt, azt mondván, hogy valaki, ki katonai ügyekben szaktudományt igényel magának, ily nevetséges dolgokat hogy állíthat? Felkeltek ezután nem szakemberek, Ugron, Horánszky és ráolvasták a minister úrra azt, hogy Bolgár Ferencz képviselő urnak igaza ym.(Igaz! TJgy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) Ily esetek előfordulhatnak bárkinél, a nélkül, hogy azért az illetőt mindjárt nevetséges színben volna igazságos feltüntetni, valamint mi sem igyekeztünk akkor a minister urat nevet-ség-es színben tüntetni fel. (Igaz! TJgy van! balfelöl.) " Az előidó ur megjegyzésére vonatkozólag csak egy válaszom van. 0 ugyanis azt mondotta — nem voltam jelen, csak barátaimtól hallottam, hogy azt mondotta — miszerint én nem tudom, mi a teendője a szakaszvezetőnek, őrmesternek? Vele szemben beismerem tévedésemet. De miből áll ez? A szakaszvezetői teendőket egyetlen oldalon sorolja el a szolgálati szabályzat, kó'riilbelől ugyanazok e teendők, mint a kápláréi, csak a legénységet vezényli felváltva a főzésre, továbbá ellenőrzi a menagerozást és a fehérnemű tisztítását. Az őrmesteri teendő pedig két oldalon van elősorolva, de itt is egy féloldalt foglal az úgynevezett Kommandir-Liste mintája. A szakaszvezető és tizedesi szolgálat nagy különbözőségét, ha a t. előadó ur csakugyan oly nagyjelentőségűnek tartja, vele szemben tehát beismerem. Indítványomat ismételten ajánlom egyébként elfogadásra, (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon) Elnök : T. ház! Azt hiszem, hogy ha már 3 hónap óta folyik a vita, melyben, mint a Noé bárkájában, minden előfordult, (Nagy derültség) mindenféléről folyt a beszéd, nem csoda, ha az egyes felszólalókeltérnek a tárgytól és ne méltóztassék azon sem csodálkozni, ha én nem éreztem magamat hivatottnak, mindig arra ügyelni, hogy a képviselő urak szorosan a tárgyhoz tartsák magukat és csak személyes megtámadtatásuk esetében szólaljanak fel; mert hiszen az minden oldalról megtörtént, hogy eltértek a tárgytól és nem csupán személyes megtámadtatás esetén szólaltak fel. Természetesen lehetetlen az, hogy egyes példák ne hozassanak föl, vagy a tárgy megvilágításául más tárgyról is ne lehessen szólani, ne méltóztas-
