Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.
Ülésnapok - 1887-217
21". országos iiiés április 2-án, kedden, 1889. 361 tartottuk helyesnek, hogy maga a törvényhozás lehetetlenné tegye a fiatal embernek, hogy kellő időben existentiát biztosítson magának. Azon kivül ne méltóztassék összezavarni két ilyen különböző, sőt ellentétes dolgot. Ott, ha a fiatal ember két évet tovább működik ugyanazon a téren, a melyre tulajdonképen készül, csak többet tanul és annál inkább lesz képes existentiát biztosítani és pályáját megalapítani. Holott itt arról van szó, hogy egy fiatal embernek oly hosszú idő szakittatik ki a pályájából, hogy annak nagy része el fog zülleni és nem fog többé hozzájutni, hogy eredetileg tervbe vett pályáját tovább folytathassa. (Igaz! Ugy van! bal felől.) Az igen t. előttem szólott gróf ur igen szép, általam is helyesnek talált példát hozott fel a saját családja köréből. Ez igen szép tőle; sőt elismerem azt is, hogy a katonaságnál nagyobb fegyelmet tanul az ember, mint egy g-rófi család körében a gouvernante-ok mellett. (Derültség bal felől.) De egyre vagyok bátor a t. képviselő urat figyelmeztetni, (Halljuk!) hogy kedves fiának, midőn már leszolgálta mindazt a katonai szolgálatot, a mikor haza kerül, hála Istennek lesz kenyere, őt nem zavarja meg ez a két esztendő, ő tudja, miből fog élni, (Igaz! Ugy van! balfelöl) de az a szegény fiatal ember, a ki két esztendeig kiszakíttatik a maga köréből, ha visszajön, elfelejtette mindazt, a mit tanult, újra kell kezdenie s igy csakugyan könynyen ki van téve a nyomornak és a végleges elzüllésnek. (Élénk helyeslés balfelöl.) Csak ennyit akartam megjegyezni s kijelentem, hogy Nagy István t. képviselő ur indítványát pártolom. (Elénkhelyeslés balfelöl.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Gróf Apponyi Albert: T. ház! '(Halljuk! Halljuk!) Tudom, hogy az első megjegyzés, a mit tennem kell, ismét azzal a rendes és szokásos válaszszal fog találkozni, hogy mindenki akkor szól, a mikor neki tetszik s igy a minister is, a mikor szükségesnek látja. De mikor kiíogást emelek az ellen, hogy ily fontos indítvány tárgyalásánál a kormány részéről nyilatkozat nem történik a vita bezárásáig, akkor én nem valami irott törvényre, hanem a helyes parlamenti eljárásnak szabályaira teljes joggal hivatkozhatom.(Igú<.,s! Ugy van! balfelöl.) T. képviselőház! Nem tréfa dolog, hanem igen fontos tárgy az, a melylyel ma foglalkozunk. (Igás! Ugy van! balfelöl.) Ez az utolsó kísérlet, a mely békülékeny szellemmel történik erről az oldalról arra nézve, hogy az ellenzésüak daczára a ház által megszavazott szakasznak rossz, kellemetlen, kemény következményeit enyhítsük. (Élénk helyeslés balfelöl.) Midőn ilyen kísérletekkel foglalkozik a ház, midőn az annak elérésére vonatkozó indítvány tárgyilagos komoly érvekkel támogattatik, akkor hivatkozhatom a világ bármely országára és a KÉPVH. NAPLÓ. 1887 — 92. X. KÖTET. \ helyes parlamenti eljárásnak elemeiben jártas koI moly férfiakra — igen helytelen az, hogy ha a ; kormány részéről az ellenérvek csak akkor hozatj nak fel, midőn a házszabályok szerint azokra ! már senki sem válaszolhat. (Ugy van! balfelöl.) De, t. ház, a kormány eljárásának azon hiányosságát némileg pótolja gróf Andrássy Manó t. képviselőtársam, a ki felszólalt az általa megtámadottnak képzelt szakaszvédelmére, mert az ő beszédének utolsó szavai szerint ítélve, azt látszik gondolni, hogy még mindig egy a kormány javaslatában foglalt szakasz módosításáról van tzó, holott most új szakasz indítványoztatok. De mellőzve ezt a botlást, beszédének intentiója az volt, hogy ezen új szakasz mellőztessék és maradjon minden úgy, a mint az a ház utolsó szavazásai szerint alakult. Ezen álláspontnak támogatására t. képviselöi társam felhozott több igen helyes és szép dolgot, csakhogy a legtávolabbról sem birom sejteni: minő összefüggésben állanak az általa felhozottak azzal a tárgygyal, a mely ma. a ház napirendjén van? (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső balon.) T. képviselőtársam felhozta azt, hogy MáriaTerézia idejében azt mondották: „Vitám et sanguinem, sed avenam non!" (Közbekiáltások a balés szélső baloldalon : Nem Mária Teréziának mondták, hanem Ferencz császárnak!) Erre én nem fektetek súlyt; de ha ezzel arra a logicátlanságra akar czélozni, mely abban rejlik, hogy ha valamely nemzet, vag} 7 " annak képviselete, ember- és véráldozatokra kész, de az ahhoz szükséges anyagi áldozatokat megtagadja, akkor azt kérdem a képviselő úrtól, hogy: kivel polemisált ő tulajdonképen, mikor ilyen pracedensre hivatkozott? (Helyeslés bal- és szélső bálfelöl. Halljuk! Halljuk!) Az ellenzékkel? Hát találkozott-e az ellenzék részén bárki, a ki az anyagi áldozatok mértéke ellen felszólalt ? (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Nem mutatta-e ezen vita inkább azt a majdnem példátlan tüneményt, hogy midőn itt hatalmas ellenzés merült fel egy katonai javaslat ellen közjogi és nemzeti szempontból, akkor másrészről a monarchia védelmére követelt legsúlyosabb áldozatok mértéke és felemelése ellen egyetlen egy szó sem emelkedett. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Kát, t. uraim, a túloldalon, ha arra súlyt fektetnek, hogy ezen nemzeti áldozatkészség és a monarchia ebben rejlő erejének hitele a külföldön ne csökkentessék, akkor méltóztassanak erre a jelenségre felhívni a külföld figyelmét (Helyeslés balfélöl) és ne méltóztassanak abból a szándékból, hogy az ellenzék befeketíttessék, az ellenzék ellen vádat emelni és az önöktől függő tudósításokat mind akként szerkesztetni, hogy azokból a mi dolgaikbanjáratlan külföld csakugyan azon impressiót meríthesse, mintha itt a katonai kívánalmak találnának ellenzésre. (Élénk helyeslés ahol- és szélső bal46
