Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.

Ülésnapok - 1887-217

'217. országos ülés április 2-án, kedden. 1889 353 vasúti előterjesztések, a melyek a ház t. tagjai közt már szintén ki vannak osztva, ezután tárgya­lásra tűzetnének a pénzügyi bizottság 285. számií jelentése, a közmunka- és közlekedési minister ur által „acs. kir. szab. kassa-oderbergivagut elsőbb­ségi kölcsöneinek eonvertálása tárgyában "beadott 277. számú törvényjavaslatot illetőleg; továbbá a közlekedésügyi bizottság jelentése a korruányelnök ur által beterjesztett, „a Suez­csatorna iránt Konstantinápolyban 1888. évi október hó 29-én kötött nemzetközi egyezmény beczikkeíyezéséről szóló törvényjavaslat tár­gy ábm; azután a közlekedésügyi bizottság jelentése a közmunka- és közlekedésügyi minister ur által beterjesztett, „a m. kir. államvasutak és a buda­pest-soroksár-haraszti helyi érdekű vasút soroksári állomásait összekötő helyi érdekű vasútvonal enge­délyezésére vonatkozó felhatalmazás iránt" szóló 288, számú törvényjavaslat tárgyában; és ezután a közmunka- és közlekedésügyi minister ur jelentése „a belisűe-kapelnai helyi érdekű vasút engedélyezésére vonatkozó 269. sz előterjesztés, továbbá a Deéstől Zilahig vezetendő helyi érdekű vasút engedélyezéséről, végre a szamosvö]s>yi vasút függő adósságainak rendezé­séről. Ha ezeken kivül is adatnának be jelentések, ezek akkor fognak felvétetni, a mikor ezt az idő engedi. Végre a jövő hét folyamán vétethetnének fel azon leszámolások, a melyekre vonatkozólag a jelentések beadattak. Ezen jelentések szólnak a Magyarország és Horvát-Szlavonországok között az 1886. évre eszközölt leszámolás felülvizsgálá­sáról, továbbá az 1885 — 86. évi, végre 1887 — 88. évi közösügyi zárszámadásokra alapított leszámo­lás szerint Magyarország terhére vonatkozó tarto­zások fedezéséről. Ezeket, t. ház, azért jeleztem, hogy a kép viselő urak tájékozva legyenek az iránt, hogy mik lesznek a legközelebbi teendők. (Helyeslés.) A'legelső természetesen a Vaskapu szabályo­zására vonatkozó előterjesztés lesz, mely a esütör­í **<fcäki--ülés15én vétetik fel. Most következik a napirend, vagyis avéderő­bizottság 305. számú jelentése Fenyvessy Ferencz és Nagy István képviselő urak által beterjesztett indítványok tárgyában. Az első szó illeti a bizott­ság előadóját. Münnich Aurél, a véderő bizottság elő­adója: T. ház! Fenyvessy Ferencz képviselőm* módosítványt nyújtott be, mely szerint a véd­erőről szóló törvényjavaslat 25. és 26. §-a közé egy új szakasz volna iktatandó, mely szerint: „Azon katonaköteleseknek, kik a tudomány vagy művészet valamely ágában, vagy a közjó KÉPVH. NAPLÓ. 1887 — 92. X. KÖTET. javára szolgáló valamely más tevékenységben ki­tüntették magukat: a honvédelmi ministernek jogában áll az egyévi tényleges szolgálat kedvezményét meg­adni, tekintet nélkül az illetők előtanulmányaira." A véderő-bizottság maga is méltányosnak tartja ezen kedvezmény megadását, de véleménye szerint az ilyen speciális kívánságok megadására vonatkozó felhatalmazvány már tényleg a 25. §. ötödik bekezdésében benfoglaltatik. Minthogy pe­dig nagyon bajos volna taxatíve felsorolni az egyes eseteket, azt ajánlja a bizottság, hogy ezen kérdés az említett felhatalmazás alapján oldas­sák meg és hogy ezen új szakasz ne fogad­tassák el. Nagy István képviselő ur szintén módosít­ványt terjesztett be, mely szerint a 25. és 26. §§ ok közé egy öt pontból álló új szakasz volna: fel­veendő. Minthogy azonban a véderő-bizottság többsége meggyőződött arról, hogy az eien mó­dosítvány 1., 2. és 3. pontjában foglalt kérdések már a véderőről szóló törvényjavaslat 25. §-ában nyertek megoldást, minthogy továbbá a 4. pont­ban foglalt kérdés a-t. honvédelmi minister ki­jelentése szerint a kiadandó utasításokban a mó­dosítvány értelmében fog szabályoztatok vagyis az abban foglalt kedvezmény a második évben szolgáló önkénteseknek meg fog adatni; minthogy végre a véderő-bizottság többségének véleménye szerint az 5. pontban foglalt kérdés nem a véd­erő-törvény tárgyalásakor döntendő el, hanem az az 1888: XVIII. t.-cz. keretébe tartozik: van sze­rencsém kérni a t. házat, hogy a Nagy István kép­viselő ur által beadott módosítványt elfogadni ne méltóztassék. Ezzel kapcsolatosan kötelességemnek tartom a bizottság tárgyalása alapján az egyes pontokra nézve következő megjegyzéseket tenni. A 25. §. és általában a törvényjavaslat sehol sem mondja ki, hogy a második évet szolgáló ön­kéntesek elvesztik önkéntesi jeliegüket. Ellenkező­leg már a 25. §-ban biztosítva van számukra az a kedvezmény, hogy a laktanyán kivül lakhassanak és bizonyos feltételek alatt a tiszti tanfolyamon is részt vehessenek. Már itt is kifejezést nyer tehát az, hogy az ily önkéntes megtartja önkéntesi jel­legét és a bizottság nézete is az, hogy e jelleget az illetők el nem vesztik, akár állami, akár saját költségen szolgálnak. A mi a 2 ik pontot illeti, azok a feltételek, melyek mellett az önkéntesek a tiszti tanfolyamot a második évben is látogathatják, határozottan körül vannak irva; s igy a ház ezzel ellenkező megállapodásokat, véleményem szerint, már nem hozhat. A 3-ik pontot illetőleg a bizottság nézete a következő: minthogy a 25. §-ban már körül van irva a második évben szolgáló önkéntesek szol­45

Next

/
Oldalképek
Tartalom