Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.

Ülésnapok - 1887-216

21(5. orszAgos ülés április 1-én, hétfőn. 1889. 347 levők büntetendő cselekményei közt s ezeket mind a járásbíróságokhoz utasította. Az igazságügyi bizottság ugy fogta fel a dolgot, hogy ily apró törvényszegések, melyekben inkább rendellenesség, inkább rendsértés forog fenn, mint jogsértés, utasíttassanak a közigazgatási hatósághoz, már csak azért is. mert ez szerkezeténél fogva is gyorsabban intézheti el ezeket az ügyeket, mint a bíróság; azután pedig maguknak a bűnös cselekményeknek a minősítése %em kivan akkora jogismeretet és tapasztalatot, mint a minő szükséges pl. a szökésnél, a külföldre engedély nélkül való utazásnál, vagy a nősülésnél, mert mindezeknél oly körülmények forognak fenn, melyek minősítése már nagyobb jogismeretet és tapasztalatot kíván, mint az, hogy Kis Péter meg volt idézve, hogy álljon a sorozó bizottság elé április 15-én és nem jelent meg. Ehhez nem kell semmiféle nagy beszámítási tan, nem kell rettentő jogtudomány, a mely súlyosabban minősítendő és büntetendő cselekményeknél elkerüihetlenül szükséges. Ezt a szempontot tartva szem előtt, a sorozásról való jogtalan rendellenes elmaradást, a mely 5 — 100 írtig büntettetik, az igazságügyi bizottság a közigazgatási hatósághoz kívánja utasítani. De már a nehezebb cselekményeket, melyeknek büntetése 2 — 3 esztendei börtönből áll, az igazságügyi bizottság, nézetem szerint helyesen, nem utasíthatta a szolgabíróhoz, a közigazgatási hatósághoz, mert itt a ténykérdés megállapítása, az enyhítő és síilyosító körülmények latba vetése, mind oly birói functiót követelnek, mely csak e téren mindennapi foglalkozással gyakorlatot nyert birák által végezhető helyesen. Ezen nehezebb cselekményeket az igazságügyi bizottság a rendes bíróságok, vagyis a királyi járásbíróságok hatáskörébe kívánta utaltatni. De nem áll az, a mit GyőryElek t. képviselőtársam mondott, hogy itt ugyanazon ok forog fenn, mert átváltoztatás utján történhetik itt is a szabadság elvesztése, mint a hogy a súlyosabb eseteknél történik; de ez csak esetlegesség, nem szabály. Kivétel, de nem regula és ez a legtöbb esetben bizonyosan meg fog történni. Ezek azon indokok, melvek arra birnak engem, hogy Győry t. képviselőtársam indítványát, illetőleg módosítványát el ne fogadjam, hanem hozzájáruljak az igazságügyi bizottság által beterjesztett szöveghez. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Báró Fejérváry Géza, honvédelmi minister: T. ház! A magam részéről teljesen hozzájárulok ugy Matuska, mint Kőrösi Sándor t. képviselő urak fejtegetéseihez s ezek alapján kérem, hogy ezen szakaszt változatlanul elfogadni méltóztassék. Még csak egy kérésem van és ez az, hogy az ötödik bekezdésben ezen szavak helyett: „ezen esetekben" tétessék világosság kedvéért „a királyi bíróságok hatáskörébe utalt mindezen esetekben". Ezt csakis a szöveg világossága kedvéért ajánlom a t. háznak elfogadásra. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A 68. §-hoz Győry Elek képviselő ur azt a módosítást adta be, hogy az első, második és harmadik bekezdés Nagyassék el s azok helyett az általa javaslatba hozott szöveg tétessék. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e, szemben G-yőry Elek képviselő ur módosítványával, az igazságügyi bizottság szövegezését — melyet a véderőbizottság előadója is elfogadott — elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon t. képviselő urakat, kik azt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség az igazságügyi bizottság szövegezését fogadta el s igy Győry Elek t. képviselő ur módosítványa elesett. Következik a 44k bekezdés, mely meg nem támadtatván, azt hiszem kijelenthetem, hogy az elfogadtatik. (Helyeslés.) Az Ötödik bekezdéshez a szöveg világossága kedvéért a honvédelmi minister ur azt a módosítást adta be, hogy ezen szavak helyett »ezen esetekben « tétessék: >a királyi bíróságok hatáskörébe utalt mindezen esetekben*. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e ezen beillesztést elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatik. A 6., 7., 8. bekezdés meg nem támadtatván, elfogadtatnak. Következik a 69. §. Szathmáry György jegyző (olvassa a 69. és 70. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak ; olvassa a 71. %-t). Bolgár Ferencz : T. képviselőház ! (Halljuk!) Én az igen t. honvédelmi minister urho^ volnék bátor egy kérdést intézni. (Halljuk!) Mikó r 1887-ben a katonák özvegyeinek és árváinak ellátásáról hozatott törvény, akkor a pénzügyi bizottságban Falk Miksa t. képviselő ur egy határozati javaslatot terjesztett be, melyet ugy a bizottság, mint a képviselőház és főrendiház elfogadott. Az osztrák képviselőházban hasonlóképen egy ide irányuló határozati javaslat lett elfogadva és az osztrák urakháza is sürgette, a kérdés megoldását egy Huyn gróf táborszer nagy által nemrég beterjesztett és a ház által elfogadott resolutio által. A magyar képviselőház által elfogadott határozati javaslat a következő : „A kormány utasittatik: kezdjen tárgyalásokat a monarchia másik kormányával oly czélból, hogy azon esetre, ha ez által az állami kincstárra túlságos teher nem háramolnék, az ezen törvényben foglalt kedvezmények kiterjesztessenek ezen törvény létrejöttekor már nyugdíjazott azon tisz44*