Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.
Ülésnapok - 1887-216
21(t. országos ülés április lén, hétfőn. 1888. 345 mazást adtunk rendkívüli intézkedések megtételére, Azt hiszem, hogy ezen intézkedések különösen az oly megyékben, a hol tömegesen fordulnak elő szökések, nagyon meg fogják apasztani azok számát és a legközelebbi jövő be fogja igazolni, hogy ezen intézkedések kellő felhasználása a leghatékonyabb eszköz arra nézve, hogy minden honpolgár eleget tegyen katonai kötelezettségének. A mily készséggel megadta az igazságügyi bizottság ezt a meghatalmazást a honvédelmi minister urnak, ép ugy nem zárkózhatott el annak igazsága elől, hogy azon csekély kihágások, melyek inkább rendbüntetések, mintsem büntető jogi jellegűek, mint például a 35. §-ban foglalt az a mulasztás, hogy valaki nem a kellő időben jelentkezett a nyilvántartásnál, vagy a 44. §. első bekezdésében foglalt az a mulasztás, hogy valaki nem a kellő időben jelenik meg a sorozásra, sokkal hathatósabban orvosolható olyképen, hogy ha az a közeg, melyhez a sorozás tartozik, tudniillik a közigazgatási hatóság mondja ki és alkalmazza azonnal a pénzbüntetést. Nem említem itt az újabb törvényekben nézetem szerint is talán nem egészen helyesen alkalmazott amaz eljárást, a mely szerint bizonyos kihágások a közigazgatási hatóságokhoz utaltattak, hanem bátor vagyok utalni magára a kihágási törvényre, a mely szerint a rendészeti és igen sok más ügyekben, a melyek, teszem, a foldmívelési ministerium köréhez tartoznak, a törvényhozás már a kihágásokról szóló törvény megalkotása alkalmával a kihágások megbüntetését az illető közigazgatási hatóságokhoz utalta. Ugy hiszem, a t. ház általában nem esik következetlenségbe, ha azon kisebb kihágásokat, a melyek mind csak rendellenes dolgok és mulasztások s inkább rendészeti ügyek, azon közegekre bizza, melyek ezek elbírálására fel vannak hatalmazva. Ezen egyszerű pénzbüntetések, mint mondám, a 33. §-ban foglalt késedelmezés és a 44. §. első bekezdésében foglalt késedelmezés esetei. De egészen más szempont alá esikl a 44. §. második és harmadik bekezdése, mely arról szól, hogy ha a katonakötelezett azon szándékból marad el a sorozástól, hogy magát a kötelesség teljesítésétől elvonja, mely elmaradásnak következményei nagyon súlyosak, mert ha alkalmasnak találtatik, a katonai szolgálatra hat ki ezen mulasztás, ha nem találtatik alkalmasnak, fogsággal büntettetik és nemcsak ő, hanem a bűnrészesek, csábítók, kik a mulasztáshoz segédkezet nyújtottak, vagy azt előmozdították. Ezen esetekben kétségtelenül szükséges, hogy épen a szándék meghatározása ban van a büntető jogi momentum és fekszik annak szükségessége, hogy az ily esetek elbírálása a vizsgálatok gyakorlatában jártas egyénekre bizassék és Nagyassák az ezentúl is a járásbíróságoknál, melyeknél megvan az a garantia, hogy azok, mint birói gyakorlatban jártas egyéKÉPVH NAPLÓ. Í887—92. X. KÖTET. nek, jogtalanul nem fognak ítélkezni és netán oly egyéneket kemény szabadságvesztés büntetésével nem fognak sújtatni, a kik ezen mulasztások elkövetésénél ártatlanok. Azt hiszem, t. ház, még a nősülés esetét és már csupán azon oknál fogva, mert a különböző vallásfelekezetek lelkészei és papjai, mint hivatalos közegek követvén el ezen cselekményeket, azokra nézve a büntető törvénykönyvben a helytelen anyakönyvi vezetés miatt állapíttatott meg a járásbiróság illetékessége, nem volna tehát czélszerű ezen esetet is a járásbíróságok hatásköréből kivonni, annál kevésbé, mert a mint a t. honvédelmi minister ur előadása után is tudjuk, ezen tiltott nősüléseknél fordultak elő esetek, mikor más bűntetteknek jelenségei is felmerültek, mint például hamis bizonyítványok mutattattak be, igy tehát a büntető eljárásban jártas járásbírósági közeg sokkal inkább lesz hivatva arra, hogy ezen jelenségek alapján a további eljárást megindíthassa és az illető bűnösöket kiderítse. Én azt hiszem, t. ház, hogy az igazságügyi bizottság a katonai érdekeket ezen módosítással nem sértette meg egyáltalában. Az igazságügyi bizottság proponálta azon eszközt is, hogy ezen ügyek, melyek a járásbíróságnál ezután is megmaradnak, soron kivül intéztessenek el, tehát a kellő gyorsasággal láttassanak el és igy a hadsereg érdekei általában véve semmi csorbát ne szenvedjenek. Ajánlom a t. háznak e módosítványt elfogadásra. (Helyeslés jobbfelől.) Münnich Aurél előadó: T. ház! Én csak egészen röviden azt akarom kijelenteni, hogy az igazságügyi bizottság által szövegezett szakaszt elfogadom. Midőn a bizottság a szakaszt ugy szövegezte és ugy fogadta el, a mint azt beterjeszteni bátor voltam, akkor tisztán a katonai szempont vezérelte a bizottságot, a mennyiben tudva levő dolog, hogy azon kihágások megtorlása, melyek e szakaszban foglaltatnak, nagyon gyakran nagyon későn eszközöltettek, ugy, hogy hatályosságukat elvesztették. De miután az ig izságügyi bízottság e szakaszt az utolsó alineával, mely szerint az e természetű ügyek ezentúl soron kivül fognak elintéztetni, megtoldotta, a véderő-bizottságnaii ez aggálya is megszűnt, minél fogva én a, magam részéről az igazságügyi bizottság szövegéhez hozzájárulok. Madarász József jegyző: G-yőry Elek! Győry Elek: T. ház! Nem szándékoztam most módosítványt benyújtani s azon dolgokról szólani, a miket Matuska Péter előadó ur felemlített, mert nem is volt szerencsém mindent meghallani, a mit ő mondott. Hanem első sorban azon reményemet fejezem ki, hogy miután a véderőbizottság részéről annak előadója is hozzájárult az igazságügyi bizottság módosításához, talán lehet 44
