Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.

Ülésnapok - 1887-215

328 215. országos ülés márczin*30-án, szombaton. 1889. egy kihágási esetben a polgári biróság elé állí­tani. Innen keletkeznek számos összeütközések, melyeknek mindiga polgári igazságszolgáltatás adja meg az árát. És csakugyan, ha a eivilisált államoknak akarunk nyomába lépni, attól az állás­ponttól el kell egyszer térnünk, hogy mihelyt a katona oda belép, mindjárt megszűnik állampol­gár lenni, a ho! más a nyelv, a társadalom, a Kriegsherr, más a törvény és minden más attól az állásponttól, mely még itt pb benn van és tudom, hogy alkalmazhatják, ha akarják, hogy például a kaszárnyában lakók is ezen törvény alá tartoz­nak. Itt van ezen törvényben, tessék megnézni, nem akarom felolvasni, mert igen hosszadalmas lennék. És mi ennek a, következménye? az, hogy akárhányszor illetékességi összeütközés merül fel, a mi még most nincs megszüntetve. Mert kérem, itt még a bábákról is szó van, (Derültség bal- és szélső baloldalon) ebben a kihágásokig minden aprólékosság benne van. Meglehet, hogy egyik másik hadbíró maga is érzi, hogy ez túlhaladott álláspont, melyet nem lehet már alkalmazni, de ha akarnák, igenis alkalmazhatnák (Ugy van! a szélső baloldalon) és pedig azért, mert az az átkos tendentia, mely a nemzetnek minden e részbeli tö­rekvését meggátolja, ma is folyvást megvan. Ez pedig, t. ház, semmi egyéb, mint folytatása annak, a mit önök a 25. §-ban létesítettek. (Igaz! Ugy van! siélsö balfelöl.) Minő szellemnek kifolyása lehet az, hogy ezt még ma is fen tartják s nem alkotnak helyébe alkotmányos törvényt? A ki ma iskolába jár Magyarországon, kell hogy már az elemi iskolában németül tanuljon; a ki gyrana­siumba, vagy reáliskolába jár, most már a Csáky­féle rendeletnél fogva ugy kell neki a felső fokon iparkodnia, hogy lehetőleg tökéletesen elsajátítsa a német nyelvet. Ha ezt azután szépen elsajátította, akkor mint németül kinevelt ifjú, oda megy pl. az activ hadseregbe, vagy már előbb az akadé­miában előkészítő kiművelést nyert ez irányban s akkor az activ hadseregben mindenestül az ottani szellemnek, az ottani felfogásnak és nézeteknek rendeli magát alá, mert ha ezeknek nem engedel­meskedik, alkalmazzák reá a katonai büntető és fegyelmi szabályokat. (Ugy van! a szélső balon.) Ha tartalékos az illető, akkor azt mondják önök, kell, hogy minél többször be lehessen hívni s akkor ismét a katonai törvények alatt áll. Ha magára veszi az illető az uniformist, akkor — azt mondják önök — ismét a katonai büntető szabá­lyok és törvények alá kerül és azok szerint lehet vele elbánni, még pedig, a mint kimutattam, nem­csak a subordinatióról szóló szabályok szerint, hanem más szabályok szerint is. Ha ehhez hozzá veszszük a német szolgálati nyelvet, a fekete-sárga szint, a kétfejű sast s azon nyilatkozatokat, melyeket itt az igent, honvédelmi minister úrtól hallottunk és hozzá veszszük, hogy az 1855-ben absolnt hatalommal, alkotmányelle­nesen hozott szabályoknak ma is alája vettetik a magyar honfi, akkor egyszerűen azon szellemnek tovább tengését és erőszakos fellépését látom, mint ebben, mely a magyar törekvésekkel és magyar állam méltóságával folytonosan ellenkezik. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ennek tüneményét szemlélem én abban és ez maga egy ok arra, a miért én nekem mindig újra meg újra sürgetnem kell a katonai büntető törvénykönyv megalkotását s a melynél fogva én, habár nem nagyon remény­lek egyelőre sikert tőle, de mégis hozzájárulok Zay t. képviselőtársam határozati javaslatához, (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) A mi pedig azt a másik javaslatot illeti — némileg már tettem reá észrevételt, hogy tudni­illik a tiszti minőségben vagy katonai egyenruhá­ban elkövetett büntetendő cselekményekért a katonai büntető és fegyelmi szabályok szerint bün­tettessék ÍV. illető, nézzük csak meg ezt köze­lebbről. Van ennek egy része, a melyre vonatkozó­lag én annak idején az igazságügyi bizottságban sem tettem semmi kifogást, tudniillik az azon katonai büntetendő cselekményekre vonatkozó intézkedés, a melyet nem tényleges állományúak az ellenőrzési szemlén követnek el. Az ellenőrzési szemlén való megjelenés ideje valóságos katonai hivatásban töltött idő, az ott elkövetett cselekmény valóságos katonai hivatás­ban végzett cselekmény. De már az után, kérem, én csakugyan azon az alapon akarok maradni, hogy a ki tényleg katona, az álljon katonai szabályok alatt. Ha már ezen szomorú állapotok léteznek és nincsen más helyettük, a miért felelős ez a kormány és annak elődei, a kik ezen álla­potokat megteremtették, akkor, kérem, ne az különböztessen meg valakit, hogy katonai kaput van-e rajta vagy nem, mert az ismét szomorú idők Nagyománya, hogy az a katonai kaputEhrenrock, a mely mindjárt átváltoztatja az embert, metamor­phosist gyakorol rajta, ugy hogy a ki ezen bün­tető törvény alatt áll, extra becsület is kell neki, mert ez a büntető törvénykönyv nem elégszik meg­ázzál, hogy igen helyesen kimondja, hogy a katonának kötelessége a hűség, a báTörság-, a ki­tartás, a rettenthetlenség, hogy kötelessége egy­szersmind, hogy a becsület felett a legféltékenyeb­ben őrködjék egész életében, hanem egyszersmind külön katonai becsületet emlit. En azt tartom, hogy az soha helyes nem volt — nem is fordul elő tudtommal máshol — hogy egy külön katonai becsületet akarjanak construáíni, mert ez a fogalom fennállhatott akkor, mikor az általános védkötelezettség még nem volt és mikor még condottierik voltak, mikor attól függött a katona becsülete, a kit szolgált és mikor azt

Next

/
Oldalképek
Tartalom