Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.
Ülésnapok - 1887-215
306 215. országos ülés márczins 30-in, szombatos, 1888. felöl) de egy egészséges és komoly, figyelemre méltó adórendszer támogatására nem. Továbbá itt látom Láng Lajo« igen tisztelt barátomat és megyei politicus-társamat. Szemközt vagyunk ott is, mikor vagyunk, de denique megyénk egyik kitűnősége. 0 egy időben — régen volt, az évre nem emlékszem — egy statistikai munkát készített, mint egyetemi tanár — nem mint politicus, mert mint politicus, ezután fog készíteni — (Derültség halfelöl) melyben kimutatta, hogy a vasutak mennyire emelik az azon vidéken levő földbirtok értékét, a melyen keresztül mennek. Thaly Kálmán: Kóti vasút. (Derültség.) Eötvös Károly: Kiszámította, hogy a vasút ennyi és ennyi kilométerig ennyi és ennyi százalékkal emeli a földbirtok értékét, azontúl pedig ennyi százalékkal és végül kihozta tökéletes mathematicai pontossággal, hogy miután Magyarországon ezer és ennyi kilométer vasút van, ennélfogva 80 millió eatasteri holdnak értéke emelkekedett ennyivel és ennyivel. Pedig egész Magyarországon nincs 50 millió catastrális holdnál több. (Derültség.) Tehát Láng Lajos t. barátom statistikai adatai szerint a bennünket környező államok tartoznak még nekünk a földbirtok értékének emelkedésével, mert innen nem telik. (Derültség.) Gróf Pongrácz t. képviselőtársam adatai semmivel sem különbözők ezen statistikai adatoktól. Felhozza Oroszország haderejét és kihoz, nem tudom hány, de sok millióra menő katonai anyagot. Csak kozákot említ fel első és másodosztályút összesen valami 120.000-et. Lehet hogy van, lehet hogy nincs. Én csak annyit mondok, hogy szemünk előtt folyt le 1877-ben és 1878-ban a keleti háború Törökországgal. Oroszország akkor is akkora volt mint most, hadereje astatistika szerint akkor is 3 millióra rúgott. Ezt a góthni almanachból ki tudom mutatni, a mi legalább i§ olyan hiteles, mint a t. honvédelmi minister urnak mostani statistikai adatai. (Derültség a baloldalon) Beőthy Ákos : És fejbólintása! (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) Eötvös Károly: Törökország pedig a t. minister ur politikai kőiéiben már ugy volt ismeretes, mint beteg ember, a kinek nincs lovassága, nincs tüzérsége, nincs tisztikara, nincs kiképzett legénysége, nincs semmije a világon, csak a múltnak emlékezete, pénze pedig absolute nincs. És az a két-három millió statistikai hadsereggel biró Oroszország mégis szükségesnek tartotta, hogy Oláhország menjen segítségére, hogy Törökországot leverje; szükségesnek tartotta Bulgária fellázítá át, Szerbia csatába vitelét, Bosznia-Herezegovina fellazítását, Montenegrónak csatába vitelét; és szükségesnek tartotta Austria-Magyarország kormányával titkos szerződésre lépni, hogy ez jóakaratú semlegességet tanúsítson irántuk és rosszakaratú semlegességet Törökország irányában. (Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Mikor mindez megtörtént, még akkor a véletlennek szerencsés közbejárása mellett is, annyi segítséggel csak nagy nehezen tudta Törökországnak, a beteg embernek seregét legyőzni, ugy hogy minden komoly államférfiunak, a ki ez országot és Austriát vezeti, csakugyan mély és szomorú gondolkodóba kellett esnie az iránt, hogy vájjon, ha ily körülmények közt minden belső tartomány fellazítása és több nagyhatalom rosszakaratú segítsége mellett egy elsőrangú katonai nagyhatalom Austria-Magyarországot megtámadta volna, képes lett volna-e Austria-Magyarország oly hősiesen és becsülettel megállani a csatatért, mint az a beteg ember. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) A statistika tehát előttem nem nyom sokat. Hanem van ennek a statistikáuak olyan része, a mely gróf Pongrácz Károly t. képviselő ur statistikájában nincsen benne és a mely a t. honvédelmi minister urnak is összes statistikajából és összes érveléséből, sőt a háta megett álló bécsi katonai köröknek összes felfogásából is teljesen hiányzik és ez a következő. Ez az ország a török foglalás alul, hajói emlékszem, 1717-ben szabadult fel és ennek az országnak és a magyarnemzetnek 1717től kezdve máig — az 1740-iki Örökösödési háborút kivéve — saját nemzeti háborúja nem volt. (Igaz! í•,'/// van! a bal- és szélső baloldalon.) Ha Oroszország, Francziaország, NémeTörszág, vagy Olaszország erkölcsi, szellemi és anyagi erejének végső megfeszítéséig tesz meg mindent a haderőnek megerősítésére, tudja, hogy miért teszi;tudja, hogy az a hadsereg, melyet kiállít, más czélokra, mint nemzeti czélok eHrésére nem szolgál. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) A magyar pedig 1717. óta mély fájdalommal szemléli több mint másfél századon át, hogy azóta magyar nemzeti czélokért vér nem folyt soha. (Ugy van! a szélső baloldalon.) És ha önök azt mondják, hogy miért, nem áldozunk mi is annyit, mint a muszka, franczia, vagy a német, mi azt feleljük reá, tessék ezt a hadsereget, a mi nemzeti érdekeink, méltóságunk és boldogulásunk czéljaira felhasználni és akkor tessék pénzünkkel, életünkkel és vérünkkel az utolsó adagig rendelkezni. Minő háborúk folytak 1717 óta? Németalföldön a német császári koronáért, Német- és Olaszországban a befolyásért Schleswig-Holsteinért, a Napóleon által elkergetett nem tudni hány fejedelem koronájának megtartásáért, Svájczban a Sonderbundért, Lengyelország felosztásáért, az orosz szövetségért, Törökország lerombolásáért — hol volt ezekben a magyar nemzeti érdek ? (ügy van! Ügy van! a szélső baloldalon.) Ezekben nem volt meg és a magyar hősiességet és áldozatkészséget ne ezek utáu méltóztassék megitélni, pedig a magyar katonaságot a csatatéren a hősiesség, a katonai
