Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.
Ülésnapok - 1887-203
203. országos illés mttrézit van kijelelve és az 1867. évi XII. törvényczikk is az újonezok megajánlásának jogát s az újonezok megajánlásához kötött feltételek meghatározását a nemzetnek tartotta fenn, mely e jogát akkép is gyakorolhatja, hogy az újonczokat csak a magyar betanítási és magyar vezénynyelv kikötése mellett ajánlja meg. Én tehát. t. ház, felségjognak a magyar nyelv törvényes igényei érvényesülhetésének jogát nem tartom. De, t. ház, méltóztassanak megengedni, hogy a felségjogokból folyólag azon kérdést intézhessem, vájjon czélszertí, helyes, politikailag megengedhető volt-e akkor, midőn egyedül a tiszti vizsga nyelvéről volt szó, azon kérdésnek előtérbe állítása, hogy a magyar nyelv törvényes igényeinek joga felségjog. Az én nézetein szerint, t. ház, ez sem helyes, sem politikailag megengedhető, sem parlamentaris nem volt. Nem felségjog tehát a magyar államnyelv törvényes igényei érvényesülésének kérdése, még az úgynevezett katónai.dolgokban sem. De a kormány álláspontjára helyezkedem s kérdem, helyes volt-e, politikailag igazolható-e a felségjog kérdésének felvetése? Azt hiszem, nem; mert ha magyar állami nyelv jogos igényeinek érvényesülése felségjog, a magyar Felség, a király, annak érvényesítését nem tagadhatja meg; ha megtagadja, vétkezik. Midőn pedig a kormány a magyar nyelv jogos igényei érvényesülésének akadályául a koronát állítja a kérdés elé, kiteszi annak a koronát, hogy vétkezzék. (TJgy van! a szélső baloldalon.) A parlamentarismus alapelve s első feltétele pedig az, hogy a király nem vétkezhetik ; elNagyta tehát a kormány a parlamentaris tért és megszűnt a kormány a parlamenti kormányok első feladatának, a villámhárítás czéljának megfelelni, (Helyeslés a szélső balon) mely szerint a villámhárítóba beleüthet a nemzet haragja, de a koronának szentül, isM-éii, Ciüt8rlökön. 1889. 25 i sértetlenül, teljes fényében ragyognia kell. (TJgy I van!. TJgy van! a bal- és szeld baloldalon.) Nem fogadom el a 24. és 25. szakaszt, nem fogadom el a Gajári-féle határozati javaslatot. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Nagy István jegyző: Mocsáry Lajos! Felkiáltások: Késő van már! Holnap! Holnapután. Zaj.) Elnök : T. ház ! Az idő előrehaladván, azt hiszem, a inai napon félbeszakított tárgyalás folytatását a holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülés napirendjére méltóztatnak kitűzni. (Felkiáltások: Holnapután!) Irányi Dániel: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A holnapi nap nemzeti ünnep, melyet a hazafiak pártkülönbség nélkül országszerte megülnek. (Igaz! TJgy van! a bal- és szélső balfélöl.) Képviselőtársaink közül is igen sokan választóik meghívása következtében kerületeikbe utaznak s ennélfogva nem lehetnének jelen a holnapi ülésen, a miért is bátor vagyok kérni a t. házat, méltóztassék elhatározni, hogy holnap a képviselőház ülést nem fog tartani. (Élénk helyeslés a bal- és szélső balfélől) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! En is tudom a holnapi napnak, mint a jogegyenlőség, a szólás- és sajtószabadság ünnepének és a vélemények kölcsönös tisztelete ünnepének jelentőségét ; én is értem és miután a t. ellenzék részéről a kívánság kifejeztetett, nincs kifogásom az ellen, hogy holnap ülés ne tartassák. (Tetszés a jobboldalon. Általános élénk helyeslés.) Elnök: E szerint a véderőről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása és a 11. sorjegyzékben foglalt kérvények tárgyalása a holnapután, szombaton délelőtt 10 órakor tartandó ülés napirendjére tűzetik ki. Az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 1 óra 55 pereskor.) KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. X. KÖTET. i
