Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.

Ülésnapok - 1887-213

213. országos ülés múrczius 28-án.j csütörtökön. 1889. 277 tűrik a helyzetet, vagy könnyen segítenek magukon és élnek vadházasságban. (Igaz! Ugy van!) T. képviselőház! A ki egyszer kérelmezett már ilyen ügyben, az igazat fog nekem adni, hogy az eljárás költséges, az eljárás hosszadalmas. (Helyeslés.) En tehát arra kérem az igen t. minister urat, hogy kiadandó rendeletei és utasításaiban ezen nősülhetési engedély elnyerését tegye költ­ség szempontjából olcsóbbá, az eljárást pedig könnyítse meg és tegye egyszerűbbé. (Helyeslés.) Nézetem szerint elegendő volna a községi elöljáró­ság olynemű bizonyítványa, hogy egyes adott esetben léteznek oly körülmények, melyek a ki­vételes nősülhetést szükségessé teszik; a községi elöljáróság', miután közelről ismeri a viszonyokat, jobban tudja megítélni a körülményeket, mint a t. ministerium a zöld asztalnál. A törvényjavaslat­ban az van: „megadhatja", de megadni nem köte­les az engedélyt Nézetem szerint a község elöljáróságának olynemű bizonyítványa után egyszerűen köteles lenne megadni a minister a nősülhetési engedélyt, annyival inkább, mivel ezen engedély megadása semmiféle kedvezményt sem tartalmaz a védköte­lezettség teljesítése szempontjából. De, t. képviselőház, ugy látom, hogy az igen t. minister ur sem helyez már erre oly nagy súlyt, mint azelőtt. Azelőtt ugyanis meg volt Nagyva a lelkészeknek, hogy minden egyes tar­talékos katonának, midőn ellenőrzési szemlére be­vonul, kiadják a házasságlevelet. Nem sokára reá ezt feleslegesnek találták s a lelkészeket azon kötelezettség alól felmentették. Vagy tekintsük a törvényjavaslatban a bün­tetésre vonatkozó intézkedéseket. Eddig azok, a kik az ily meg nem engedett nősülésnél közre­működtek mint hivatalos közegek, vagy pedig ily házasságot kötöttek, büntethetők voltak 6 hónapig terjedhető fogsággal és 1000 forintig terjedhető pénzbüntetéssel. Most a minister ur eztlejebb szál­lítja és egyszerűen 30 forinttól 300 forintig ter­jedhető pénzbüntetéssel kívánja azokat sújtatni, kik ezen törvényjavaslat szakasza ellen vétenek. Az általános védkötelezettség mellett nem tartom indokoltnak, t. ház, ezen túlságos szigort, mert a mozgósítás, vagy háború esetén bevonult katonaságnak legnagyobb része nős, családos, kik pedig ily alkalmakkor a többséget képviselik, már pedig ezekről senki sem fogja állítani, hogy ezek vitézség, személyes báTörság tekintetében hátrább állnának, mint a nőtlenek. Nem szándékozom bővebben kiterjeszkedni azon hátrányos helyzet ecsetelésére, mely a vad­házasságok terjedése folytán a társadalomra háram­lik, egyszerűen csak a nősülhetési engedélynél az eljárás egyszerűsítését s olcsóbbá tételét kívántam a t. minister ur kegyes figyelmébe ajánlani; külön­ben pedig magát a szakaszt elfogadom. (Helyes­lét jobbfelől.) Madarász József jegyző: Thaly Kálmán! Thaly Kálmán: T. ház! Ehhez a szakasz­hoz egy tüzetesebb beszédet szándékozom tartani. Bátorkodom ezen kivül azt is jelenteni, hogy e szakaszra vonatkozólag egy kérvény is van be­adva, melyet áttanulmányoztam, kivonatoltam belőle egyes pontokat. Épen azon aggodalmak által vezettetve, me­lyeket Koszival István t. képviselő ur felhozott, nagyon fontosnak tartom e tárgyat és ezért nem szeretném, ha, e tárgy ugy röptében intéztetnék el. Miután ezen felül még interpellatio is van bejelentve, kérem a t. házat, méltóztassék az e tárgy feletti tanácskozást holnapra halasztani és most az interpellatióra áttérni. Ez esetben beszé­demet holnap fogom elmondani. (Helyeslés.) Elnök: Azt hiszem, t. ház, méltóztatik abba beleegyezni, miután ma Szentkirályi Albert kép­viselő ur sürgős interpellatiót jelentett be, Thaly képviselő ur pedig hosszabban kivan a tárgyhoz szólani, hogy a tanácskozás folytatása a holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülésre tétessék át. (Helyeslés.) Méltóztassék már most meghallgatni Szentkirályi Albert képviselő ur inteim el latióját. Szentkirályi Albert: Sürgősen kértem a t. háztól engedélyt azon interpellátióm megtételére, melyben a regale-váltság ügyében kiadott minis­teri szabályrendeletekre nézve kívánok felvilágo­sítást a í. pénz ügy minister úrtól; sürgősen azért kértem erre engedelmet, mert tudjuk, hogy az idő, mely alatt különösen a bejelentések megtétethet­nek, már igen rövid és igy a legnagyobb érdeké­ben van a közönségnek, hogy mielőbb tisztába jöjjön az iránt, hogy ezen bejelentéseket miképen eszközöljék azok, kik ezt még nem tették. Hogy interpellátiómmal sürgőssége daczára csak most állottam elő, ennek oka az, mert a múlt napokban nagyon éreztem azt, hogy sem én nem vagyok, sem t. képviselőtársaim nincsenek abban a nyugodt kedélyhangulatban, a mely egy oly szövevényes ügynek a megítéléséhez szükséges, a mely nem pártérdek, mely semmi körül menyek közt nem párt­kérdés, mely mindnyájunkat egyaránt illet és a melynél a nagy közönségnek pénzbeli, vagyoni érdekeiről van szó. Hogy pedig interpellatiómat kénytelen vagyok megtenni, ez következik abból, mert ha nekem, a ki ezen megváltási törvényt első phasisától fogva ismerem, jelen lévén annak tárgyalása alkalmával ugy a bizottságban, mint a házban, mégis kéte­lyeim támadnak az iránt, hogy vájjon a meghozott törvény és kiadott utasítások között nincsen-e ellentét, nem forognak-e fenn oly dolgok, amelyek talán ha helytelenül magyaráztatnak, a legnagyobb kárral lehetnek egyesekre nézve, mennyivel in-

Next

/
Oldalképek
Tartalom