Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.

Ülésnapok - 1887-213

21S. országos ülés márczins 28-án, csütörtökön. 1889. 367 a dolgot kutatni és igy fentartom indítványomat. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: E szerint Győry Elek képviselő ur fentartván indítványát, kérdem a t. házat, méltóztatik-e azt elfogadni, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, kik azt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadja el az indítványt. Következik a 39. §. Dárdai Sándor jegyző (olvassa « 39—43. §-oTcat, a melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 44. §-t). Madarász József jegyző: Reviczky Károly! Reviczky Károly: T. ház! Stylaris módosításokkal nem szoktam a t. ház türelmét igénybe venni, hanem azon roppant áldozatkészség, a melylyel a 34. §-nál beadott módosít ványaim közül azon egyet, hogy egy rossz szó helyett egy jót kegyesek voltak elfogadni, felbátorított engem, hogy most a 44. § nál e jogommal éljek. Igaz, hogy el lehettem készülve módosítványaim sorsára, Ugy méltóztatott a honvédelmi minister ur velünk tenni, mint a beteggel szokás, midőn a keserű orvosság után egy kis czukrot adnak neki, hogy az ízét elfelejtse. Engem nem keserített el az, hogy módosítványaim, melyek lényegesek voltak, el nem fogadtattak, de ép ugy nem örültem nagyon azon egy szó elfogadásának. A 44. §-ban azonban több szóról van szó. E szakasz ugyanis azt mondja, hogy „azon hadköteles, a ki a sorozásra, vagy a felülvizsgálatra nem idejében jelenik meg és megkérését nem kielégítőleg igazolja" ezen és ezen büntetéssel fog sújtatni. Engedelmet kérek, ily fogalmazást talán még sem lehet megtűrni; mert ez mindenféleképen van, csak magyarul nincs. Bátor vagyok tehát a t. háznak kegyes figyelmébe ajánlani újabb szerény módosításomat, hogy ezen szavak helyett: „azon hadköteles, a ki a sorozásra, vagy a felülvizsgálatra nem idejében jelenik meg és megkésését nem kielégítőleg igazolja" tétessék: „azon hadkötetes, a ki a sorozásra, vagy felülvizsgálatra kitűzött időben meg nem jelenik és késedelmét nem igazolja." Ez legalább magyarul van mondva, Elnök: A módosítvány fel fog olvastatni. Madarász József jegyző (olvassa a módosítványt). Elnök: Azt hiszem, t. ház, hogy a 39. §. első bekezdésére való hivatkozás a módosítás elfogadása esetében is megmarad. (Helyeslés.) Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a beadott módosítványt elfogadni? (Elfogadjuk!) Ennélfogva kijelentem, hogy a 44. §. a beadott módosítványnyal fogadtatott el és hogy a 39. §. első bekezdésére való hivatkozás fentartatik. Következik a 45. §. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a 45. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatott. Olvassa a 46. §-t). Madarász József jegyző: Győry Elek! Győry Elek : T. ház ! E szakasz intézkedik azon esetekről, midőn a hadkötelezettség elől menekülés rendkívüli nagy mértékben fordul elő és rendkivüli intézkedéseket tesz szükségessé. Magát azon elvet, hogy rendkivüli intézkedések tétessenek, elfogadom és helyesnek tartom; mert azok, a kik komolyan akarják, hogy a hadsereg erős legyen és feladatának megfeleljen, kötelesek arról is gondoskodni, hogy a hadsereg gyökerében ne támadtassék meg a hadkötelezettségnek másokra való áthárítása által is. De ha a ezél helyes is, ezért még nem kell oly rendkivüli eszközöket alkalmazni, a melyek önmagukban véve helytelenek. Ilyennek tartom a 46. §. a) pontja alatt felsorolt módozatot arra nézve, hogy mikép lehessen megóvni a hadsereget ezen bajtól. E szakaszban taxatíve vannak felsorolva azon intézkedések, a melyeket a honvédelmi minister tehet és a melyekről jelentést tenni köteles. Az a) pontban azonban az van mondva, hogy elrendelheti, hogy „az ilyen hadköteles szőke vények, mig hadkötelezettségüknek eleget nem tesznek, közigazgatási utón marasztaltassanak el/ A különös ebben az. a mi egyébiránt az intézkedés hatálytalanságát is mutatja, hogy ;i szökevények akkor marasztaltatnak, mikor az illetők még elő nem állíthatók, ki nem hallgathatók és nem tudható, hogy van-e alapos mentségük arra nézve, hogy miért nem jelentek meg. Hogy ezek már is marasztalva legyenek, ez képtelenség. A másik intézkedés az, hogy hozzátartozóik, a kik csábították, vagy a szökést előmozdították, közigazgatási utón marasztaltassanak el. A büntető törvénykönyv 452. §-a rendelkezik legnagyobbrészt ez esetekről, tudniillik ha valaki mást arra csábít, hogy magát a katonai kötelezettség alól kivonja és ott igen szigorú büntetések vannak kiszabva. Épen azért szükséges meg vizsgáltatni, hogy a szökés csakugyan megtörtént-e, hogy senkit ártatlanul ne zaklassanak. Sőt akárhányszor rámondhatják akár kire, hogy oka volt szökni és ha ő nem jelentkezik, elő veszik az apját, vagy más rokonát és bírságot vetve ki reá, végrehajtás alá veszik; szóval sok bajt okozhatnak sokszor ártatlanoknak, a kik arról nem tehetnek, hogy az illetők elő nem állottak. Ily fontos dolgot a büntető törvénykönyv nem ok nélkül vett fel saját intézkedései körébe. Né akarjuk előmozdítani, hogy mindenféle dolog egyszerű elbánás végett közigazgatási útra íereltessék s ott sommás, statariális dolgok történjenek, mire e törvény szempontjából absolute nincs szükség. Méltóztassék figyelembe venni, hogy azok a többi rendelkezések, melyek e szakaszban foglal34*