Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.

Ülésnapok - 1887-213

2Q2 213> országos ülés márczius 28-án, csütörtökön. 1889. hogy e mentességet érvényesíthessék. (Ellen­mondás a szélső balfelöl.) Itt legfelebb csak méltá­nyosságról lehet szó, a méltányosságnak pedig elég van téve az utolsóelőtti bekezdésben. A mi Reviczky képviselő ur második niódo­sítványát illeti, hogy a második bekezdésbe tétes­sék „keresetképes" fiúk, ezt mellőzni kérem, mert ha itt mondjuk ki, akkor ki kell mondanunk az első bekezdésben az egyetlen fiúnál, az egyetlen vőnél, a második pontban az egyetlen unokánál és a harmadik bekezdésben az egy féltestvérnél is, a mi pedig teljesen fölösleges intézkedés volna, a mennyiben a 7-ik bekezdésnek c) pontja hatá­rozottan kimondja, hogy csak azok vétetnek szá­mításba, kik keresetképesek. Ennélfogva, t. ház, azt hiszem, hogy ezen módosítványok teljesen mellőzendők, minthogy ezen intézkedések nem tennék a szakaszt világosabbá. A szakaszt válto­zatlan elfogadásra ajánlom, de kijelentem, hogy a stylaris módosítványhoz hozzájárulok. (Helyeslés jobbfelöl.) Nagy István jegyző: Madarász József! Madarász József: T. ház! Azon vélemény­ben vagyok, hogy miként a t. ház azon nevezetes kérdésben, mely tegnap tárgyalás alatt volt, mél­tóztatott az ügyet a véderő-bizottsághoz utasítani, ez kívánatos volna ezen ügyben is, melyre nézve bizonyos tekintetben nagy eltérések vannak és melyre nézve nem áll az előadó ur azon okosko­dása, hogy ez teljesen világos és határozott. Re­viczky t. képviselő társain több szakasznál kifej­tette, hogy azok ő előtte nem eléggé világosak és ha az általa ajánlatba hozott szavak be nem iktat­tatnak, nagy igazságtalanság történik. Ezek oly tények, melyeknél fogva — azon tagadhatatlanul súlyos teher mellett, melyet a 24. és 25. §-ok az egész nemzetre általában ráhárítanak — ezen sza­kaszban legalább a szegényebb sorsú családokkal szemben, munkaképtelenségükre való tekintettel kell az én meggyőződésem szerint a t. háznak en­gedményeket tenni és ha vannak bizonyos nehéz­ségek, melyeken segíteni lehet, ugy azokat elhárí­tani nemcsak nekünk, hanem a t. kormánypártnak és a törvényhozásnak általában kötelessége. Bármit mondjanak is arra nézve, a mit Thaly Kálmán képviselő ur előadott, tény az, hogy Magyarországon a vadházasságok épen az által, hogy a véderő-kötelezettek nősülési engedélyének kieszközlése oly sok nehézséggel, költséggel és fáradsággal jár, igen gyakoriak. Ha tehát a családi erkölcsiség megmentésére tétetik indítvány, ne méltóztassék azt egyszerűen rideg szavazás által eldönteni, hanem nyújtsanak legalább oly módot, a milyet Beőthy Ákos t. képviselő ur ajánl a kér­désnek alapos megfontolhatása tekintetében. Ezért pártolom Reviczky t. képviselő társam indítványát azon hozzáadással, a melyet Beőthy Ákos t. képviselő társam tett, hogy a szakasz a véderő-bizottsághoz utasíttassák tárgyalás és jelen­tés-tétel végett. A t. ház ezzel nem veszít semmit, mert a bizottság ezt a már is odautasított szaka­szokkal együtt intézheti el. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs fel­jegyezve, ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Báró Fejérváry Géza honvédelmi mi­nister: T. ház! Legyen szabad egyes megjegy­zésekre röviden válaszolnom. (Halljuk!) Madarász József t. képviselő ur igen élénken ecsetelte, hogy minő kegyetlenek vagyunk a sze­gényebb sorsú családok iránt. (Felkiáltások bal felöl: Igaz is!) A ki a véderőtörvény végrehajtására vonatkozó, 1885-ben megjelent és jelenleg is ér­vényben álló utasítást elolvasta, a mely 1885-ben néhány száz példányban a t. háznak megküldetett, a ki azt nemcsak „SchätzbaresMaterial"-nak vette, mint talán Beőthy Ákos képviselő ur, az tudni fogja, hogy a most proponált 34. §. teljesen meg­egyez a régi 17. §-sal, azon különbséggel, hogy itt a harmadik pontban még egy bővítés is van, hogy t. i. az eddigi kedvezmény még a féltestvé­rekre is kiteij esztetett. Szóban van a törvénytelen testvéreknek eltartása czéljából eszközlendő fel­mentés. Thaly Kálmán t. képviselő ur azt mondja, hogy ezek a mi speciális viszonyaink. Én azt hiszem, hogy ezek nem speciális viszonyok, mert. törvénytelen gyermekek előfordulnak mindenütt a világon. És ha a t. képviselő ur magának fárad­ságot vett volna és betekint a mostan még érvény­ben levő instructióba, akkor annak 281-ik oldalán megtalálta volna azon különös tekintetek között, melyek az elbocsátásra nem adnak igényt, azt is, ha pl. elárvult törvénytelen testvérek eltartásáról van szó. Ez 20 esztendő óta érvényben áll és 1 885-ben újonnan kinyomatott: erre tehát köteles­ségszerüleg figyelemmel voltunk és vagyunk is. Beőthy Ákos: Nem elég az utasítás! Báró Fejérváry Géza, honvédelmi mi­nister: Az utasítás igenis elég; mert ha minden apró részletet a törvénybe méltóztatnak felvenni, akkor először a tárgyalásoknak nem lesz vége soha, másodszor pedig a törvény egész vaskos könyv lesz. (Félkiáltások balfelöl: Csak egy szó! Az nem baj!) És én azt hiszem, hogy ezzel — részben leg­alább — Beőthy Ákos t. képviselő ur azon állí­tása, melyet hivatkozással Bolgár Ferencz t. kép­viselő ur egyik kijelentésére tesz, hogy t, i. a minister nem ad elég felvilágosítást és a tárgy nincs előkészítve, magától elesik. (Felkiáltások balfelöl: Dehogy esik!) Igenis elesik, a mennyiben 20 évi tapasztalás alapján ezen szakasz változat­lanul, csak egy bővítéssel van előterjesztve; 20 év alatt pedig idő volt erre előkészülni. De a t. képviselő ur egyúttal az utasítások előterjesztését is kivánja. Megvallom, én nem em-

Next

/
Oldalképek
Tartalom