Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.

Ülésnapok - 1887-213

213. országos ülés márczius 28-án, csütörtökön. 1889. §59 holott ez utóbbi az elhalt apához sokkal közelebbi viszonyban van. E szakasz harmadik bekezdésében intézkedik a javaslat, hogy a törvénytelen fiú szintén részesittetik e kedvezményben, ha tőle függ a vérszerinti anyának eltartása és ha ő ezt a kötelezettségét teljesíti is. Nézetem szerint a törvénytelen gyermeknek csak vérszerinti anyja lehet és mostoha anyja nem. Csak az az egyetlen eset fordulhat elő, midőn valaki adoptál egy gyermeket; de ez esetben is csak nevelőanyjává változik és igy a vérszerinti viszonynak kiNagyása által e szakasz intézkedése pontosságából semmit sem veszítene. Mindazonáltal, ha ez ellen nem szólok, mégis azt az egyet kérem a t. háztól, méltóztassék ezen szó után: „anyjának" „vagy testvéreinek" szavakat beiktatni, mert ezen szerencsétlen gyermekek már úgyis súlyosan vannak büntetve a gondviselés által, hogy édes apjuk nincsen és igy róluk az egyetlen anyán kivül senki nem gondoskodik. Már most, ha még ez az anya is elhal és ezen anyának három törvénytelen gyermeke van, a kik közül az egyik munkaképes, a másik kettő pedig még egészen kiskorú s hogy ha az egyetlen munkaképes gyermek a hadseregbe besoroztatik, akkor az a két teljesen kiskorú gyermek ki lesz taszítva az élet folytonosan viharos tengerére é s az az éhséff, nyomorúság és nélkülözések örvényébe fog elmerülni. Ali. bekezdéshez csak stylaris módosításom van. Ott az mondatik, hogy „ ... kiveendő és sorozási évfolyamához képest az esetleg még tartozó tényleges szolgálat azonnali teljesítésére köteleztetik" ; erre nézve már korábban elfogadtatott a „tartozó" szó helyett a „lerovandó". Kérem, méltóztassék azt itt is elfogadni és tán ismétlések kikerülése szempontjából jó volna általában kimondani, hogy e szakaszban a „tartozó" helyett, a hol előfordulj mindenüvé a „lerovandó" tétessék. (Helyeslés.) B. Fejérváry Géza, honvédelmi minister: T. képviselőház! Reviczky Károly képviselő ur többrendbeli módosítványt hozott javaslatba. Legyen szabad az első pontra még visszatérve, egész rövidséggel még azt is megjegyeznem, hogy a felmentéseknél a főelv az, hogy az illető akaratától függetlenül álljon be a felmentés. Tehát az első esetben, ha keresetképtelen apának a lányát elveszi valaki, akkor nem független tőle, mert meglehet, hogy keresetképtelen az ipája, de szándékosan is ugy rendezheti a dolgot, hogy keresetképtelen ipája legyen s igy ezen alapon mentessék fel. Felhozta ezenkívül a képviselő ur a következőket: a 2. pontban, mely igy szól: „az apa halála után a keresetképtelen nagyapának vagy özvegy nagyanyának egyetlen unokája, ha azoknak fiuk nincsen", kívánja betétetni, hogy „keresetképes fiuk" nincsen. Ez azonban teljesen felesleges, a mennyiben a hetedik bekezdésben világosan meg van mondva, hogy e pár szó alatt mi értetik; tudniillik, hogy: „Egyetlen fiúval, unokával, feltestvérrel, vővel egyenlő igényűnek tekintetik ugyanazon feltételek alatt az is, a kinek egyetlen fivére vagy több fivérei, illetőleg sógorai: a) sorhadi vagy tényleges honvédségi szolgálat-kötelezettség alatt állanak, avagy a 12. §. 4-ik bekezdése értelmében tényleges szolgálatra kivételesen behivattak, mindkét esetben feltéve, hogy nem szökevények vagy b) 18 évesnél ifjabbak vagy c) gyógyíthatlan szellemi vagy testi fogyatkozások miatt keresetképtelenek." De ha a 2-ik pontban azoknak fiuk nincs, akkor természetesen értetik alatta az is, hogy ha teszem fel, egy unokának van még két nagybátyja, de keresetképtelenek, akkor természetesen az unokának van igénye a felmentésre. Ez iránt tehát kétség nem lehet. Továbbá azt kívánja a képviselő ur, hogy a harmadik pontban, hol az van mondva, „hogy a teljesen árvaságra jutott testvéreknek egy fitestvére, vagy féltestvére, úgyszintén atyátlan testvéreknek egyetlen féltestvére", azt indítványozza a képviselő ur, hogy az „egyetlen" és „féltestvére" szavak közé „fitestvére és" szavak iktattassanak. Erre szükség nincs, mert midőn fitestvérről van szó, ez már az első pontban találja kifejezését; mert itt csak a meghalt atyának az édes gyermekei és özvegyének, vagy pedig az anya mostoha gyermekeinek fentartása forog kérdésben. Mindkét esetben az anyának van első sorban igénye arra, hogy az édes fia felmentessék. Ha pedig olyan nincs, vagy még kiskorú, vagy keresetképtelen, akkor a féltestvérre jut a sor és a féltestvérek közül az, a ki arra igénynyel bir, fel lesz mentve. Arra tehát, hogy a féltestvér itt különösen felcinlittessék, nincs szükség; mert ez már az első pont alatt is van értve s azért kérném a t. házat, hogy ezt a módosítást, mint tulaj donképen teljesen felesleges ismétlési', mellőzni méltóztassék. Továbbá azt kívánja a t. képviselő ur, hogy e szakasz e bekezdéséből: „A törvénytelen fiu hasonlóképen részesittetik e kedvezményben, ha ettől függ vérszerinti anyjának eltartása", e szó „vérszerinti", kimaradjon. E szó tulajdonképen aziért szükséges, nehogy, mint a t. képviselő ur maga is méltóztatott mondani, adoptálás következtében visszaélés történjék. A mi pedig a testvéreket illeti s a mit ezekre nézve szintén felemlíteni méltóztatott, az megint az utolsóelőtti kikezdésben bent foglaltatik, amely igy szól: „Azon esetben, ha a fentebbi kedvezménynek nem lehet helye, de 38*