Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.
Ülésnapok - 1887-203
•203. országos Ülés m&rczias 14-éa, csütörtökön. 1S89. 13 egyetlen egy csapatteste vagy fegyverneme, a hol kellőképen nem volna gondoskodva tisztekről. Utalok arra, a mit maga a t. honvédelmi minister ur e házban kijelentett, midőn mi egy magyar nyelvű tiszti iskola felállítását követeltük és kértük a minister úrtól. Akkor ő azt mondotta: „Nem tehetek eleget ezen óhajnak, mert a hadseregben úgyis annyi a tiszt, hogy már most is a fiataloknak, kik az iskolákból kellő képesítéssel kikerülnek, három-négy esztendeig kell várniok, mig tiszti ranghoz jutnak. Ha pedig több iskola állíttatik, akkor legalább is hét-nyolcz esztendeig kell várniok." Nem akarok téveszteni t. képviselőház és kijelentem azt, hogy a minister ur kijelentése egyenesen az activ tisztekre vonatkozott. Igaz. De t. képviselőház, midőn egy hadügyi szervezetnek ilyen hatalmas tiszti anyag áll rendelkezésére és midőn a t. minister ur épen a védképesség érdekében a qualificatio magasabb mértékét szabja meg a tisztekre nézve, midőn szerinte áll az, hogy az activ tisztek feltétlenül és határozott-in megbízhatóbbak, mint a tartalékos tisztek, lm ekkor a tartalékos tisztek létszámát akarja szaporítani, — ez megczáfolja azt, mintha emez intézkedésnek a hadszervezet és védképesség fokozása volna a czélja. (Igaz! Ugy van! halfelöl) Nem áll, t. ház, azon indok sem. mintha a honvédségnél nem volna kellő számú tiszt. Hiszen tudjuk, t. ház, hogy a törvény értelmében a közös hadseregben leszolgált tartalékos tisztek hivatalból helyeztettek át a honvédséghez. A honvédségi tisztképző académián pedig tudjuk, hogy legfeljebb 4°/o híjával, a tiszti vizsgát állandóan leteszik. De, t. ház, ha még ezenkívül a népfelkelésnél is volna tiszti szükség, akkor ez a honvédség tisztikarából bőségesen kikerül. (Igás! Ugy van! a bal- és szélső balon.) Sőt többet mondok, t. ház, annyira nincsen tiszti hiány, hogy a közös hadügyi kormányzat időről-időre — a honvédségi tisztikar sérelmére — a közös hadseregből helyez át a honvédséghez folytonosan tiszteket. (Igaz! Ugy van! balfélöl.) De, t. képviselőház, concedálom azt — mert nem vagyok annyira szakember — nem is vagyok anynyira beavatott, hogy a hadügyi ezélokat, a hadügyi terveket annyira ismerhessem, miszerint e pillanatban el tudnám bírálni — de concedálom, hogy most a létszám emelése, tehát e czél elérése, esetleg szükséges. Azonban ha az eddigi szervezet mellett a t. minister urnak e czélt elérnie nem sikerült, akkor kétlem, hogy a jelen törvény segítségével ezt a hiányt pótolni lehessen. Elmondottam már indokaimat, ezekhez még csak egyet fűzök, (Halljuk!) azt tudniillik, hogy addig, mig annak az önkéntesnek szabadságában állott, hogy a tiszti vizsgát letegye vagy nem; addig, a mig ezen önkéntesre nézve lehetővé volt téve, szabadon választani a között, hogy tiszt legyen vagy pedig J nem; a mig szabadon élhetett saját hivatásának: I addig, megengedem, hogy a nyelv kérdésének séJ relme nem volt érezhető a nemzetre nézve, de I mihelyt a tiszti vizsga letétele vagy le nem tétele i büntetéssel sujtatik, mert tanulmányainak folytatásában egy, esetleg két évig feltétlenül meg van akadályozva; ez, azt hiszem, nem lelkesedést fog az önkénteseknél szülni, hanem határozottan elkeseredést azon intézmény ellen, mely őket saját feladatuk, életczéljuktól fosztja meg. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Belátta ezt mindjárt első sorban maga a cultusminister ur, a ki sietett e végtelen sérelemmel szemben módot nyújtani arra, hogy a német nyelvet megtanulhassák, a tiszti vizsgát letehessék azon ifjak, kiket az ily rémítő áldozatokkal és sérelemmel sújt. Hogy a németnyelvi rendelet árt-e a magyar culturának ? erre vonatkozólag a cultusminister ur hatalmas czáfolatot kísérlett meg és még inkább a cultusministeri államtitkár ur. Én bátor vagyok azon czáfolatokhoz, melyekkel ezen hivatalos indokolások czáfoltattak, igen röviden csak a következőket csatolni. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon ) A cultusminister ur nem elégedett meg a németnyelvi rendelettel, hanem hogy az önkénteseknek még további kedvezményeket adjon arra, hogy ezen súlyos sérelemmel könnyebben megküzdhessenek : leszállította a qualificatio, a kiképzés mértékét az által, hogy a különböző faeultásokból egy félévet elengedett az elméleti kiképzésből; továbbá megengedte azt, hogy az ifjaknak az ott töltött időből félév beszámittassék. Hát, t. ház, ha igy egyáltalában a magyar ifjak egyetemi kiképzése félévvel kevesbittetik, akkor a közoktatási politika vagy helytelenül szabta meg eddig a qualificatio mértékét (Elénk helyeslés a szélső baloldalon) és akkor nem tudjuk eléggé megróni azt a kormányt, mely oly közoktatásügyi politikát folytatott, a melynek folytán a szülők és az egész nemzet annyi és annyi időtől raboltattak meg; vagy pedig ezen minősítés mértéke feltétlenül szükséges és akkor, t. cultusminister ur, előáll napnál világosabban azon tény, hogy emez intézkedés olyan katonai intézkedés, a mely a magyar cultura mértékét feltétlenül leszállítja, mert hiszen ezen ifjakra fog nehezedni egykor az állami élet organismusa, melyet kevesebb qualificatióval kell ellátniok, mint elődeik. (Ugy van! a bal- és szélső balon.) És hozzá teszem még azt is, hogy ama körülmény, miszerint azon magyar ifjak, a kik a katonai szolgálatra köteleztetnek, — saját egyéni érdekeik is számításba és latba jővén — ők maguk és szülőik mindenesetre és okvetlenül törekedni fognak a német nyelvet különben is elsajátítani, a mint hogy törekedtek már eddig is, a mi mindenesetre a magyar nyelv és a magyar