Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.

Ülésnapok - 1887-206

208. országos ülés márczlns 19 én, kedden. 1889. J QQ hogy ezeu összeget — a képviselő ur által említett részletet — csak abban az esetben tartozik fizetni, ha ott a vasút valóban létesül. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon. Zaj! Elnök csenget.) A mi már azt a kérdést illeti, t. képviselőház, hogy mint ministerelnök és belügyminister, minő befolyást gyakoroltam ezen vasút létrejöttére : arra is igen egyszerűen felelek. (Halljuk! Halljuk!) Természetesen a ministerfcanáesban jelen kellett lennem és azt hiszem, jelen is lehettem, a mikor egy nagy megye roppant érdekeltségével szemben és utoljára még talán az anyagi helyzetem­mel szemben is oly csekély nyereségről, (Mozgás szélső baloldalon) vagy veszteségről lehetett rám nézve szó, ha a vasút létrejön vagy nem jő létre, (Ugy van ! jobbfelöl.) De megjegyzem azt is és ezt kiemelem — hogy épen ezen vasutak létesítése körül a legtöbb aggályt mindazon feltételre nézve, a melyekről itt szó volt, én nyilvánítottam. (Helyeslés jobbfelől.) Megjegyzem azt is, hogy, midőn először került szóba e vasútnak létesítése, szóba került ugy, mint a törvény tervezete fentartotta, hogy Gyománál egy másik vasutat érintsen, habár mind a két vasút, a Gyománál menő is, a Váradnál menő is, az állam birtokában volt, mégis mert két meglevő vasutat érint: épen én voltam az, a ki azt mondtam : „nem szabad a vicinális vasúti törvényt ennek alapján ugy magyarázni, a mint pedig talán lehe^tt volna, hogy előlegesen engedélyeztessék, hanem a törvényhozás elébe kell vinni és törvény utján kell létesíteni." (Helyeslés jobbfelől. Mozgás a szélső baloldalon.) En tehát nem csak nem használtam fel illeték­telenül befolyásomat e vasutak létesítésénél; de — bátran hivatkozhatom minden akkori, vagy még mostani collegáimra is — a kik élnek — hogy én voltam ki a legnagyobb scrupulositással jártam el és a feltételekből minden rendkívülit ki­küszöbölni kívántam. (Élénk helyeslés jobbfelől.) És még csak egyet, t. képviselőház. (Zaj a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Hogy nem akartam és nem lehetett szándékom legkevésbé is magamnak illetéktelenül mintegy eltitkolva valami előnyt biztosítani, mutatja az, hogy azon szerződés, a melyben ama föltétel tisztán benne volt, megkötése után betáblázás és ille­tékezés végett nyilvánosan bemutattatott (Helyes­lés jobbfelöl.) Nem volt tehát szükség semmi titkos kutatásokra, (Élénk derültség és tetszés jobboldalon) mert mikor ez a törvény alkottatott, megilletékezés és követelésem betáblázása végett, a nyilvános hatóságok előtt rég megfordult volt; sőt merem állítani, hogy százak és százak tudtak az egész szerződésről széles Biharvármegyében. (Élénk helyeslés és tetszés jobbfelől.) Én tehát, t. képviselőház,(Halljuk! Halljuk!) mivel a részletekre, a melyek a vasúti engedélyezés természetéből folynak s melyekre az ügy megítél­hetésére szükség van, meggyőződésem szerint t. barátom a közmunka- és közlekedésügyi mi­nister ur fogja megadni a felvilágosítást, a magam részéről azt hiszem, hogy azon szempontból, hogy a legtávolabbról is vádolhat-e valaki engem azzal, hogy saját hasznomra illetéktelen kormány­befolyással hatottam, megfeleltem és én részemről minden olyan insinuatiút, mely azt akarná rám fogni, hogy mint a közpálya embere, akár mint képviselő — mert azok is teszik néha (Zajos fel­kiáltások a jobboldalon: Teszik többen!) — akár mint minister, csak egy lyukas krajczárt is szerez­tem volna magamnak, visszautasítom. (Zajo?, hosz­szantartó lielyedés és éljenzés a jobboldalon. Nagy zaj a baloldalon.) Nagyon gyengén kell állani politikai indokok és fegyverek dolgában azoknak, (Ugy van! jobbfelől. Mozgás halfelöl) kik ily módon, annak, ki arra soha okot nem adott, személyes becsületében való gyanúsítására adják magokat. (Hosszantartó zajos éljenzés a jobboldalon.) Elnök : Baross Gábor képviselő, minister ur kivan szólani. (Nagy zaj. Halljuk! Halljuk!) Baross Gábor, közmunka- és közle­kedésügyi minister: Igenis! Baross Gábor közmunka- s közlekedésügyi minister kivan szólni. (Halljuk! Halljuk!) T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Ugy értettem, t. ház, hogy Eötvös Károly kép­viselő ur a közmunka- és közlekedésügyi ministerre is hivatkozott. Azt hiszem, ezen a czímen törvényes jogom van szólni. (Általános helyeslés.) Mielőtt válaszomat röviden megadnám, lehe­tetlen, t. ház, hogy legbensőbb megütközésemnek ne adjak kifejezést a felett, hogy ily interpellatio juttat engem azon helyzetbe, hogy a bihari vas­utak ügyében a t ház előtt nyilatkozzam. Azt hiszem, hogy egy szó, a mely a ministerelnök ur részéről vagy bárki más részéről az ő védelmére itt e tárgyban felhozatnék, sértené őt magát. (Zajos helyeslés a jobboldalon.) A becsület igen kényes dolog, t. ház, (Igaz! Ugy van! jobbfelöl) ne méltóztassanak ahhoz ille­téktelen kezekkel nyúlni; (Zajos helyeslés jobbfelöl. Mozgás szélső baloldalon.) Ezt tenni nem szabad. Egy élet van és egy becsület. (Zajos helyeslés a jobboldalon.) A t. képviselő ur előadására nem akarok egyebet mondani, mint azt, hogy fájdalmasan érint és hogy a magyar parlamentben még nem történt, hogy Magyarország ministerelnökét ily módon megtámadták volna. (Zajos helyeslés jobb­felöl. Nagy mozgás a szélső baloldalon. Zajos felkiál­tások a szélső balon: Be történt! Többször történt!) De, t. uraim, közbeszólhat nekem a képviselő ur ezerszer, én nem irtózom attól, alaptalan a közbeszólása, (Helyeslés jobbfelől) de megmond­hatom és hivatkozom a multakra, hogy ebben a képviselőházban azt tenni még senki sem merte,

Next

/
Oldalképek
Tartalom