Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.

Ülésnapok - 1887-206

102 206. országos filés márczitifi 19-é», kedden. 188!». nr erre is megmondotta a maga véleményét. Azt mondotta, hogy a szolgálati nyelv nem lehet más, mint a német s ezt megmagyarázta elégszer és azt mondta, ha valaki nem érti, arról nem tehetek. Ezt mondta a t. honvédelmi minister ur. Összefügg ezzel az is. a mit a t. honvédelmi minister ur az alkotmányról mondott. Azt méltóztatott tudniillik mondani, hogy az állami institntiókban nemcsak egyik állam polgárai foglalnak helyet, hanem az alkotmányban a másik állani polgárainakis helyet kell foglalniok. Ez nagyon világos; és ne méltóztassék hinni, hogy mi ezt nem értjük meg; nagyon megértjük. Értjük, liogy ez az a „Einheitstaat", a melyben egyformán képviselve vannak az osztrák és magyar állampolgárok (Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) Ertjük mi azt, hogy az az Einheitstaat, a. melyért lelkesedtek a Thugutok, Lobkovitzok, Mettemichek, Bachok, Schmerlingek és Windischgrätz-ek. S tudják jól, hogy ha. ezt az „Einheitstaat"-ot egészen fentartani nem lehetséges, legalább annak egy maradványát akarják fentartani a hadseregben, hogy legyen a két állam mellett egy harmadik, a mely mindezek felett áll és a melyekkel el lehessen nyomni a mi nemzeti szellemünk fejlődését, alkotmányunk virágzását. (Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) Ertjük mi azt, t. honvédelmi minister ur, hogy miért kell az a szolgálati nyelv, mert akkor vannak csak ott a közös hadseregben az araírjuezi jó napok, mikor a Nagyományos szellem mindenütt és bőven tenyészik. Ennek pedig, mint az igen t, honvédelmi minister ur nagyon jól tudja, a mint tudják ott mindnyájan és a mint oda át is sokan tartják, főkelléke a feketesárga zászló, (Ugy van! a szélső baloldalon) a feketesárga zsinór, (Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon) a kétfejű sas, a ,,Gott erhalte" és a német nyelv. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Ez az, igen t. minister ur. Ezért kell a német szolgálati nyelv és ez igen röviden ki van fejezve az igen t. honvédelmi minister urnak egy szavában, hogy ..szolgáljon a magyar!" (Élénk tetszés a szélső balon és felkiáltások: Ugy van!) Nos hát, a magyar ur akar lenni a maga hazájában, (Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon) a. magyar nem akar idegeneknek és idegen hatalomnak szolgája lenni (Tetszés a szélső baloldalon) és nem akarja békén tűrni, hogy tetszés szerint megvessék nemzetiségét és nyelvét. (Élénk felkiáltások a szélső baloldalon: Igaz ! Ugy van!) És épen ezért, t. ház, már ennél az egy oknál fogva sem lehetne soha ezt a határozati javaslatot elfogadni, s ahhoz hozzá nem járulhatok, hogy ily értelmű utasítás adassék, mit a honvédelmi minister ur igy magyaráz. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ezt a cultusát a t. honvédelmi minister urnak nem fogjuk pártolni soha és ugy tudom, hogy a- nemzetben is nagyon kevesen fognak találkozni, a kik pártolják. (Igaz! Ugy van! Tetszés a szélső baloldalon.) És, t. ház, én azt tartom, hogy veszedelmes ugyan ez a 25. §. és nagyon veszedelmes az a határozati javaslat is az említettem szempontoknál fogva; de mindezeknél még veszedelmesebbek azok, miket e szakasz védelmében a t. túloldalról felhoztak, mert ott tűnik ki igazán, hogy mily végletekig képes menni azon irány és azon szellem, melynek fő melegháza és ápoló helye volt az a 14 évi dicsőséges szabadelvű korszak. (Zajos felkiáltások a szélső baloldalon: Igaz! Igaz! Zaj. Halljuk!) Nem fogok itt, t. ház, mindazokra kitérni, a miket felhoztak; nem akarom mesterségesen hoszszúra nyújtani beszédemet és a vitát, csak még néhány reflexiót teszek. (Halljuk!) Az első az — és ezt nagyon fontosnak tartom — hogy azt mondották: a magyar törvényhozás nem intézkedhetik itt a törvényben a hadsereg nyelvéről, mert az felségjog. Ezt ismételve mondották. Nem kérdem most, hogy az-e, vagy nem. Elég bőven bebizonyították mások, hogy ebben egyetlen egy alapos gondolat, egyetlen egy alapos mondat sincs, hanem felségjognak magyarázták, még pedig oly értelemben, hogy azt mondták: mivel szabályalkotási jog van a felségjogban ő Felsége részére, az nem a végrehajtó hatalomnak adott jog, hanem törvényhozási jog, ő alkotja meg a vezénylet és vezérlet nyelvére nézve a szabályt és ennélfogva a magyar törvényhozást a szabályalkotási jog nem illeti meg. Így a törvényhozás köréből az absolut fejedelmi hatalom körébe helyezték át a szabályalkotás jogát, a mi nem egyéb. mint az absolutismus (Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon) és, t. ház, meggyőződésem szerint az absolatismusnak a legveszedelmesebb faja. Mert ezzel azt hirdetik, hogy tisztán azért, mert a nemzet nem gyakorolta ezt a jogát, azt elveszítette, tehát, mint az absolut hatalmi korban, az egyszerűen oly fejedelmi jog, a mihez nekünk többé hozzászólásunk nincsen, ezzel azt mondják, hogy akkor az a felségjog olyan archimedesi sarkpont. a melyből ki lehet egész alkotmányunkat emelni. (Ugy van! a szélső baloldalmi.) Ha ez nem Verwirkungstheoria, ha ez nem a jogfolytonosság feladása, akkor ezek a, fogalmak nem léteznek. (Ugy van ! Tetszés a szélső baloldalon.) Önök ezeket a dolgokat mind igen kedélyesen, mondhatni, ugy adták elő, mintha ez a legtermészetesebb volna, sőt az igen t. honvédelmi minister ur még ezzel sem elégedett meg, még a Verwirkuugstheoria, még a jogfolytonosság feladása, még az absoiutisticus felségjog is mind semmi volt neki. Emlékszünk, hogy azt mondotta, ugy hiszem, gróf Apponyi t. képviselőtársam szavaira, hogy igaz, törvények vannalí arra, az 1807.