Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.

Ülésnapok - 1887-189

188. országos ülés február 28-án

, kedden. 1889. Üí továbbá a máramaros-szigeti joghallgatók egyesülete, úgyszintén a kolozsmonostori és a kassai gazdasági tanintézet. A budapesti egyetemi ifjúság által beterjesztett kérvény a csatlakozó aláírásokkal együtt mintegy 1,500 aláirást tartalmaz, ugy hogy ebből teljes joggal következtethetem azt, hogy ezen kérvény magában foglalja mindazon kérelmeket, melyeket az ifjúság orvosoltatni kér. És csodálatos, hogy ezen kérvény kívánja először azt, hogy az egyetemi ifjak az önkéntesi szolgálat ideje alatt tanulmányaikat folytathassák; másodszor pedig azt, hogy a második évi szolgálatról szóló rendelkezés töröltessék ; de a nyelvkérdésről — és a történtek után magam is csodálkozom rajta, de tegnap újból szórói-szóra elolvastam a kérvényt — a nyelvkérdésről egyetlen egy szót sem tartalmaz. (Mozgás és zaj a szélső baloldalon.) Ennek folytán, t. ház, azt hiszem, nem következtetek tévesen, midőn azt állítom, hogy az ifjúság akkor, mikor kérvényét benyújtotta, azon állásponton állt, a melyen én állok, (Derültség a szélső halon) tudniillik, hogy az 1867. évi XII. törvényczikk lí. §-ában foglalt törvényes intézkedéseknél fogva jelen törvényjavaslatba mindaddig nem lehet a nyelvre nézve újabb intézkedéseket felvenni, mig az előbbi törvény teljes hatályában fennáll. (Mozgás a szélső baloldalon.) A budapesti egyetemi ifuság által beadott kérvényen kivül, a budapesti „József-műegyetem" is adott be kérvényt. A József-műegyetem hallgatói már az ellen sem tesznek kifogást, hogy az egyévi önkéntesek szolgálati idejök alatt tanulmányaikat ne folytathassák, sem a nyelvkérdést nem említik, hanem annak kérésére szorítkoznak, hogy a második évi szolgálat töröltessék. Kérvényt adott be a debreczeni jogakadémia is, ez meg a második évi szolgálat ellen nem tesz kifogást, hanem a tanulmányok folytathatásának megvédését kéri. Csak ezen egyetlenegy akadémia kéri, t. ház, azt, hogy törvénybe vétessék, miszerint magyarnyelven tehessék le a tiszti vizsgát. (Mozgás és zaj a szélső baloldalon.) Bocsánatot kérek, én előre kijelentettem, hogy csakis a tényekből vonom le következtetéseimet. (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelöl.) Azonfelül még a csanádmegyei tanító-egyesület is nyújtott be kérvényt, mely már a múlt napokban is szóba került a t. házban. A véderőbizottság azért nem ajánl e tekintetben különleges intézkedést, mert ennek szükségét nem látja. Még pedig a következő okokból. (Halljuk' Halljuk!) A tanító-testület kéri, hogy a tanítók és íanítóképezdei növendékek közül mindazok, kik a sorozás alkalmával az egyévi önkéntességhez való jogosultságukat igazolják, szolgálatukat tényleg mint egyéves önkéntesek teljesíthessék. Ez semmi nehézségbe nem fog ütközni, mert mindenkinek feltétlen joga van, hogy tényleg mint önkéntes szolgáljon, ha jogosultságát igazolja. Második kívánságuk, hogy nyolcz heti kiképeztetés után mindjárt altiszti vizsgára bocsáttassanak, azt hiszem, nem teljesíthető, mert hiszen sokan, kik katonák voltunk, tudjuk, hogy a legintelligensebb ember is nyolcz heti kiképeztetés után altiszti szolgálatokat még nem képes teljesíteni. A véderő-bizottság annál kevésbé érezte magát hivatottnak e tekintetben különös intézkedéseket proponálni, mert a törvényjavaslat 32. §-a nagy kedvezményeket biztosít a tanítók számára, a mennyiben őket egyszerűen a póttartalékba sorozza és nyolcz heti kiképeztetés után szabadságolja. Ha tehát valaki ennek daczára ambitionáfja az önkéntesi szolgálatokat, ennek útjába semmi akadály sem gördittetik és a felvételi vizsgát nagyon könnyen leteheti. Végül van szerencsém a 25. §-hoz a következő styláris módosításokat elfogadásra ajánlani. A 9. bekezdésben ezen szó „elvileg* helyett tétessék „rendszerint^. A 11. bekezdésben világosság kedveért és az értelem teljes kifejezése szempontjából az „osztályzatú" szó elé tétessék „osztályvizsgálati". Ezen bekezdés utolsó előtti sorában „felszereltetnek" szó helyett tétessék „szereltetnek fel" és „elszállásoltatnak" helyett „szállásoltatnak el". Ezek után, röviden elmondván indokaimat, melyek folytán a különvéleményt el nem fogadhatom : kérem, hogy ennek mellőzése mellett méltóztassék a 24. ég 25. §§-at változatlanul elfogadni, úgyszintén a véderő-bizottság által beterjesztett határozati javaslatot is. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Elnök: T. ház! A házszabályok szerint, ha akar, most joga van a különvélemény előadójának szólni. Bolgár Ferencz képviselő ur nem köteles most felszólalni, de joga van hozzá. Bolgár Ferencz: Bátor vagyok a t. házat kérni, méltóztassék megengedni, hogy közös megegyezés folytán először G-ajári Ödön t. képviselő ur vegye át a szót, miután hallomásom szerint a képviselő ur egy fontos indítványt készül tenni. (Helyeslés.) Josipovicll Géza jegyző: Gajári Ödön! Gajári Ödön: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Az ügy érdemével és fontosságával arányban álló ezen vita folyamán kölcsönösen sok igazságot — sokszor igaztalanságot is — mondtunk egymás szemébe. Megtörtént, hogy az ott elhangzott beszédet ez oldalról helyeseltük; az itt elmondottakat ott tapsolták meg. (Felkiáltások szélső balról: Mikor ?) Jókai Mór és Horváth Gyula beszédeit. Azon valóban nagy szónoki alkotások, melyek nemcsak a szőnyegen lévő javaslatot ölelték át, de annak közjogi hátterét is megvilágították, a nélkül, hogy a levont következtetésekkel mindannyian egyet-