Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.

Ülésnapok - 1887-189

189. országos ülés fefcrnár 26-án, kedden. 1889. 51" Ezen kérvények kiadatnak a ház kérvényi bizottságának tárgyalás és jelentéstétel végett, Az elnökségnek több előterjesztése nincs. Más előterjesztés sem lévén bejelentve, következik a napirend, vagyis „az 1889-ik év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő államkiadásokról szóló 1888: XXXIII. t.-cz. hatályának kiterjesztéséről 1889. június hó 30-ik napjáig" czímű törvényjavaslatnak harmadszori és végszerkezetben való megszavazása. JosipOVich Géza jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kéidem a t, házat, méltóztatik-e a most harmadszor fölolvasott törvényjavaslatot végszerkezetében is megszavazni: igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem aeon képviselőurakat, a kik megszavazzák, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a törvényjavaslatot megszavazta és igy az alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a főrendiházhoz átküldetni határoztatik. Következik a véderőről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása, jelesen pedig a 24. és 25. §. JosipOVich Géza jegyző (olvassa a 24. és 25. §-t.) Elnök: T. ház! Ezen szakaszokra vonatkozik azon határozati javaslat, melyet a véderőbizottság beterjesztett és ezekre vonatkozik a különvélemény is. Azt hiszem tehát, hogy ezeket is fel kell olvasni, minthogy ezek együttesen tárgyaltatnak. (Helyeslés.) JosipOVich Géza jegyző (olvassa a határozati javaslatot és a különvéleményt). Elnök: Az első szó illeti a bizottság előadóját. (Halljuk! Halljuk!) Münnich Aurél előadó: T. ház! Távol áll tőlem, hogy azok ismétlésével untassam a t. házat, melyek ezen tárgyalás folyamán a 24. és 25. §. mellett vagy ellen már elmondattak; (Halljuk! Halljuk!) de miután épen ezen két szakasz ellen a véderő-bizottság kisebbsége különvéleményt jelentett be és terjesztett a ház elé: kötelességemnek tartom álláspontomat a különvéleménynyel szemben jelezni. (Halljuk! Halljuk!) Minthogy pedig a véderő-bizottság többsége is indíttatva érezte magát ezen szakaszokhoz a felolvasott határozati javaslatot beterjeszteni, erre is kívánok néhány szóval reflectálni. (Halljuk! Halljuk!) Yégre néhány megjegyzést fogok tenni a véderő-bizottság által tárgyalt kérvényekre vonatkozólag is. (Halljuk! Halljuk!) A bizottság kisebbsége által beterjesztett különvélemény azon alapfeltevésből indul ki, hogy az egyéves önkéntesi intézmény ugy, a mint az jelenleg van és azon eredményekkel, a melyeket mai szervezetében felmutat, tökéletesen megfelel rendeltetésének, kivéve azt, hogy az egyéves önkéntesek a vizsgát nem tehetik le feltétlenül az államnyelven. Ezen alapfeltevésből indulva ki, a különvélemény előterjesztői indítványozzák, hogy a 25. §. utasíttassák vissza a véderő-bizottsághoz, a hol ugy ezen, mint az erre vonatkozó szakaszok a következő három irányban módosíttassanak: először is az egyéves önkéntesek tényleges szolgálati idejük alatt tanulmányaikat ugy, mint eddig, ezentúl is folytathassák; másodszor az első év befejezte után, tekintet nélkül arra, vájjon egyáltalán vizsgáztak-e és hogy a vizsgát minő eredménynyel tették le: a tartalékba helyeztessenek át; és harmadszor törvénybe iktattassák az, hogy az egyéves önkéntesek a tiszti vizsgát az állam nyelvén, vagy saját választásuk szerint német nyelven tehetik le. Részemről, t. ház, a különvéleménynek már alapfeltevésével sem érthetek egyet. Mint említettem, nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni, hiszen már volt alkalmam rámutatni azon kiesi eredményekre, melyeket az egyéves önkéntesi intézmény által eddig elértünk, nevezetesen arra a csekély százalékra, mely az egyéves önkéntesek közül eddig tiszti vizsgát tett. Ez az egyetlen indok, azt hiszem, már igazolja, hogy az egyéves önkéntesi intézmény nem felelt meg teljesen feladatának és a hozzá fűzött várakozásoknak. Mert nem hihetem, hogy a törvényhozás, midőn az egyéves önkéntesi intézményt megalkotta, csupán ilyen eredményeket várt volna tőle. (Helyeslés joblfelöl.) Természetes, t. ház, hogy miután az alapfeltevéssel nem értek egyet, annak következményeit és az abból folyó következtetéseket szintén nem tehetem a magaméivá. A véderő-bizottság azon egyedüli, eddig meg nem czáfolt és meg nem döntött indokkal szemben, hogy a véderő jelenlegi szervezete folytán, háború esetén oly tiszti hiány állhatna be, mely válságos következmény eket vonhatna maga után, azon szükséggel szemben, hogy ezen bajt feltétlenül orvosolni kell: elfogadta a 25. §-ban foglalt, véleményem és a bizottság véleménye szerint is nagyon szigorított és súlyosbított rendszabályokat, de ha ezeket elfogadta is, véleménye szerint időt és módot is kell biztosítani az egyéves önkéntesek részére, hogy a tiszti vizsgát letehessék. Mindenekelőtt tehát az idő és a mód adandó meg nekik, a miért is szükséges, hogy az egyéves önkéntesek tényleges szolgálati idejük alatt kizárólag a katonai kiképzésnek szenteljék idejüket és ne folytathassák, mint eddig, egyetemi tanulmányaikat azon évben, a melyben egyéves önkéntesi szolgálatukat teljesítik. (Ugy van! jobbfelől.) És ez, t. ház, már nem is áll példa nélkül, mert hisz tudjuk, hogy a József-műegyetemen