Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.

Ülésnapok - 1887-188

188. országos ülés február 25-én, hétfőn. 1889. 57 beszédben egy-egy tréfás ötletnek helye ne le­hetne ; mert ha ez nem volna szabad a parla­mentben, akkor sok közbeszóló képviselő ezen házban egy szót sem szólhatna. (Élénk derültség a jobboldalon.) A t. képviselő ur azt monda, hogy ő elhiszi, bár nem tudja rám nézve kedvezőnek, hogy sokan azok közül, a kik engem támogatnak, csak az em­lített szempontból támogatnak. Meglehet, t. kép­viselő ur; de ha ezen szempontból támogatnak engem, mentül gyengébbnek, mentül csekélyebb­nek tartson is a túloldal: ez annál szigorúbb Íté­let azokra nézve, a kik velem szemben ülnek. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj és mozgás a bal- és szélső baloldalon.) T. ház! Egy felett, a mire még reílectálni kivánok, (Halljuk!) őszinte örömömet fejezem ki, (Halljuk!) a felett ugyanis, a miben a magam részéről különben sohasem kételkedtem és a mire nézve, ha másutt gyanú támadt, nincs részem benne, sőt mindig az ellenkezőjét mondtam, ha mondhattam: a fölötti örömömet ugyanis, hogy a túloldal mindkét árnyalata részéről oly határo­zottan hangsúlyoztatott a német és olasz szövet­séghez való hííség (Élénk helyeslés jobbfelöl.). Én e szövetséget nem tartom oly ephemernek, hogy az egyes emberektől függhessen, mert az én régi s most is fennálló meggyőződésem szerint (Felkiál­tások a szélső baloldalon: Szent! Derültség) e szö­vetség erősebb alapokon nyugszik még a rokon­szenvnél is, mert ez mind a három szövetséges állam jól felfogott érdekében fekszik. (Élénk he­lyeslés jobbfelől.) De ne csodálkozzanak a t, kép­viselő urak azon s ne akarjanak bárkit is vádolni azzal, hogy innen adatnék az a hang, a mikor ott, a hol nem ismerik ugy helyzetünket, mint a mint mi ismerjük, ellentétes irányú lapokban oly híreket olvasnak, mintha Magyarországon főleg a német szövetség ellen ellenszenv volna keletkezőben. Ne csodálkozzanak, mondom, ha ilyet olvasnak. (Egy hang balfelöl: Hol?!) Nem magyarországi lapban, hanem külföldi lapokban, e szövetségen kivül álló államok lapjaiban, me­lyekre nézve én is azt mondom: nem teszem fel, hogy bárki innen adná ama híreket; mert én is azt mondom, a mit ellenkező irányban gróf Apponyi Albert képviselő ur mondott, hogy a ki ezt tenné, az ellen nem lehetne elég sújtó és kemény ítéletet mondani ; de a mely hirek mégis ugy terjesztetnek mintha innen vették volna ere­detüket. Ebben keresendő annak oka, ha szö­vetségeseinknél néhol alaptalan nyugtalanság ke­letkezik. És épen, mert azt hiszem, hogy az ily nézeteknek eclatans czáfolatát adta a mindkét ellenzék részéről ma tett nyilatkozat, ismétlem, hogy ezt igaz örömmel fogadom. (Helyeslés jobb­felöl) KÍPVH. NAPLÓ 1887—92. IX, KÖTET. Ezek elmondása után, bocsánatot kérve, hogy kénytelen voltam magamról is beszélni (Felkiáltások a szélső balon: Megszoktuk!) s kérve, méltóztassék átlátni, hogy erre engem az kény­szerített, mert mások beszéltek rólam, ismételve kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavas­latot elfogadni. (Zajos helyeslés jobbfelöl. Zajos fel­kiáltások a bal- és szélső báloldalon. Éljen gróf Apponyi Albert!) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs fel­jegyezve, ha tehát szólani senki sem kíván, a vitát bezárom. Az előadó ur sem kívánván szólani, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a napirenden lévő törvény­javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, kik a törvényjavas­latot elfogadják, méltóztassanak felállani. (Meg­történik.) A ház többsége a törvényjavaslatot el­fogadta. Következik a részletes tárgyalás. JosipOVich Géza jegyző (olvassa a törvény­javaslat czímét, a,z 1—3. szakaszokat, a melyek észre­vétel nélkül elfogadtattak.) Elnök: E szerint atörvényjavaslat részletei­ben is elfogadva lévén, végmegszavazása a legköze­lebbi ülés napirendjére tűzetik ki. T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A jegyző urak a beadott szavazatokat összeszámítván, benyújtották jelentéseiket, mely szerint a közutakról és vá­mokról szóló törvényjavaslat tárgyalására kikül­dött bizottság tagjaira beadatott összesen 303 sza­vazat. Ebből nyert: Petrich Ferencz 203, Gaal Je­nő (pécskai), Gullner Gyula 202, Bausznern Guido, Bezerédj Victor, Fröhlich Gusztáv, Kállay Zoltán, Kende Mihály, Krajtsik Ferencz, Schober Ernő, Szél Ákos, Tibád Antal 201, Neményi Ambrus, báró Roszner Ervin, gróf Teleki Géza, gróf Tisza Lajos, Varasdy Károly 200, Búsbaeh Péter, Mikó Árpád 199, Chorin Ferencz 184 és Lits Gyula 159 szavazatot nyertek. E szerint az általam felolvasott képviselő urak ezen bizottság tagjaivá megválasztatván, alakulásra és kötelessé­geik teljesítésére utasíttatnak. A pénzügyi bizottságba hiányzó egy tagra beadatott 207 szavazat; üres volt 1. Megválaszta­tott 188 szavazattal Gajári Ödön. A naplóbiráló bizottság tagjára beadatott 207 szavazat; üres volt 1. Megszavaztatott 206 szavazattal Földváry Elemér. A kérvényi bizottság tagjára beadatott 207 szavazat; üres volt 1. Megválasztatott 206 szava­zattal Vargich Imre. A horvát regnicoláris bizottság tagjára be­adatott 195 szavazat; üres volt 1. Megválaszta­tott 194 szavazattal György Endre. S

Next

/
Oldalképek
Tartalom