Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.
Ülésnapok - 1887-202
390 0-- országos ülés márczius 18 án, szerdán. 1SS9. Nagyni kegyeskedjék". Ha ez — folytatja Grossing — annyit jelent, hogy törvényt hozni, ngy valóban nem tudom, hogy kérni mit jelent? Ki véve, ha az ellenfelek szótárában könyörögni annyit tesz, mint határozni? Nekem e kettő oly különbözőnek tetszik, mint kérni és keresztülvinni. Kérni, a magyarnak s a világ minden népének a zsarnokok előtt is szabad és keresztülvinni, ez bizonyára egyedül a király jóságát illeti meg." íme, t. ház, a felségjogok grammatieai magyarázata Grossing és Fabiny szerint. (Tetszés balfelöl) De, t. h absolutismus és germanisatio Magyarországon mindig együtt járt. (Ugy van ! a bal- és szélső balon.) Most pedig megértük azt, hogy a parlamentaris absolutismus és germanisatio szintén együtt járnak. (Ugy van! a bal- és ssélsö baloldalon.) Hogy germanisálnak — bár, miként Berzeviczy t. államtitkár ur mondja, hogy „eszelős" ember az, a ki csinálja — ezt bizonyítani igen egyszerű. (Halljuk ! Halljuk!) Gróf Csáky rendeletében ki van adva a parancs, hogy minden középiskolába járó ifjú ugy tanuljon meg németül, hogy azon letehesse a vizsgát, mert ha a vizsgán a német nyelvből megbukik, pályáját veszti. Azután Fejérváry minister ur, illetőleg a törvényjavaslat 25. §-a rendeletben és törvényben adják ki, hogy minden ifjú, a ki nyolcz osztályt végzett s ennek alapján az egyévi önkéntes intézmény jótéteményével akar élni, tanuljon németül, menjen a kaszárnyába, a hol német oktatásban részesül egy álló esztendeig és a gyakorlati és elméleti német, nyelvismeretből jártassága a tiszti vizsgánál vétessék egy rögtönítélő bíróság által eldöntés alá, a ki pedig gyakorlati és elméleti jártasságát a német nyelvben be nem bizonyította, még egy évig szolgáljon. íme, kettős sanctiója ama kényszernek, melynél fogva minden középiskolát végző magyar ifjúnak meg kell tanulnia németül. Először is négy év a középiskolában, ha nem tanulja meg ott a német nyelvet, bukik. Azután egyévi internatussal összekötött cursus a kaszárnyában, ha ott sem tanulja meg, nemcsak bukik, hanem „Strafcompagnie"-ba is beosztják. (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) Már most, ha az egész intelligens magyar ifjúság feje fölé e Damocles-kardot függesztik, hogy vagy koezkáztatjátok egész jövőteket, vagy megtanultok németül: akkor kegyetlenség volna azt követelni, hogy mindenki ne szerezzen lehetőleg nagymérvű jártasságot a német nyelvben. Mi a germanisatio, ha nem az, hogy minden ember, a ki — hogy a cultusminister ur szavaival éljek — művelt emberszámba akar menni, németül tudjon? (Felkiáltások balfelot'•: Halljuk! Ne járkáljanak! Rendre! Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Báró Kaas Ivor: És ha az általános védkötelezettség mellett, az összes magyar ifjúság egész életpályája koczkáztatásával, katonai büntetés terhe alatt kényszeríttetik arra, hogy németül megtanuljon: kérdem, volt-e ennél nagyobb germanisatio Magyarországon? (Ugy van! balfelöl.) Nem volt soha ! Mert katonai büntetés terhe alatt még a Bach-korszak legsúlyosabb idejében sem gennanisáltak. Én a német nyelv kötelező oktatását ellenzem, a mikor a középiskolai törvényjavaslat beadatott, akkor nem voltam a ház tagja, de a házon kívül, a sajtóban küzdöttem az ellen, hogy a német nyelv kötelező oktatása törvénybe iktattassék. Harezoltam ellene, mert principiis obsta, de azért is, mert paedagogiai absurdumnak tartom, hogy egy gyermek 4 nyelv grammaticájával és syntaxisával 8 évig kínoztassék. Ez csak más fontos tárgyak hátrányával lehetséges. Igenis szükségesnek tartom az idegen nyelvek tanítását, de nem kényszer utján, hanem csak módot akarok nyújtani a nyelvtanulásra azoknak, a kik erre önként jelentkeznek. (Helyeslés balfelöl.) De ez mellékes. Nem mellékes azonban, hogy a cultusminister ur, államtitkára és utána az egész kormánypárt az összesmagyar culturális törekvéseket, melyek Magyarországon 20, vagy mondjuk 14 év óta folytak,, mind a jelen kormány számára eltulajdonítja azért, hogy azzal megokolja a 25. §-t, vagyis a németesítés elrendelését; holott ellenkezőleg, ha önök magok dicsekesznek azzal, hoj>y Magyarországot magyarosították, mi következnék ebből? Mindenesetre az, hogy ha annyira fejlődött Magyarországon a magyarság, hogy már itten németül nem lehet tanulni, nem lehet tudni, tehát a tiszti vizsga magyarsága hozassék be. (Elénk helyeslés a, bal- és szélső baloldalon.) Ez volna a logica. De azt a kormánypárti logicát, hogy mivel Magyarországon a német nyelvet már elsajátítani nem lehet, tehát németül tétessék le a tiszti vizsga, én nem értem. (Élénk helyeslés a bal- és szélső balfelöl.) A magyar nyelv terjesztése igenis — hála Istennek — nagy mérvben foly, még pedig évrőlévre, de ennek a kormánynak ebben csekély érdeme van, mert terjesztették a magyar nyelvet a magyar irók, terjesztették a magyar művészek, azok a szegény szinészek, kik szanaszét hordják az egész országban; terjeszti mindennap a magyar sajtó, sok százezer példányával, melyet minden vidékre szétszór; terjesztik igenis és nagy részük van benne, a magyar tanítók, kik valóságos lelkesedéssel buzognak a magyar nyelvért és kiknek ezen buzgalmát azzal jutalmazzák, hogy ministeri rendelettel megkorholtatnak, miért nem tanítják jobban a német nyelvet. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Még tovább megyek, t, ház. Terjeszti azt a
