Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.

Ülésnapok - 1887-201

SSöl. országos ülés márezius 12-én, kedden. 1889. 3Í5 kesébb példa, mert hisz ekkor épen az a két elem állt szemben egymással, kikről most szó van, kik együtt képezik a javaslat fogalma szerint is az egységes osztrák-magyar hadsereget s nem azt mutatja-e a történelem, hogy elvitázhatatlan győzelmet vívott ki a magyar hadsereg,(Helyeslés a balés szélső baloldalon) hol pedig a tisztek nem értek reá tiszti vizsgát letenni, de altisztjeik műveltek s lelkes ifjak voltak, az osztrák hadsereg fölött, hol pedig el kell ismernünk, hogy a tisztikar katonai büszkeségtől áthatva, ott megtette ugyan kötelességét; de nem számított, mert csak zsoldos volt altiszti kara és tehetetlen tömeggé vált az egész hadsereg. És mégis,t. ház, mi történt? Az történt, hogy bárhol találkozott egyenlő erővel a két hadsereg, a honvédség mindenütt a tisztek holttestein keresztül tiporta össze az ellenséges osztrák hadsereget. (ügy van! a szélső baloldalon.) Ha ennek lélektani okát kutatjuk, t. ház, nem lelhetem azt másbaD, mint abban, hogy a honvédségnek altiszti kara azután olyan volt, a mely előtt kalapot lehet emelni s melyet talán a világ minden hadseregében hiába keresnénk. Hiszen tudjuk akkori eseményekből, hogy a legműveltebb atyák egyetlen gyermeküket készakarva, teljes áldozatkészséggel vezették a haza oltárára ; tudjuk hogy az intézetek, a seminariumok, tanítóképzők stb. kiürültek és minden fiatal ember önként jelentkezett, hogy a haza oltárán életét és vérét áldozza; a műveltebb kereskedők, iparosok ott Nagyták üzletüket, mesterségüket és a megszorult hazának védelmére siettek. S ezek a fiatal emberek, a kik nem sóvárogtak a tiszti bojtért, hanem megtették kötelességöket, a kik alulról kezdték mint altisztek, idézték elo azt, hogy a honvédség az osztrák hadseregen, melynek jobb tisztjei voltak, mindenütt, a hol egyenlő erővel találkoztak, diadalt aratott. Mindezekből, t. ház, azt vonom le, hogy nincs okunk minden fiatal emberből okvetlen tisztet képezni, a ki épen nem erőlködik a tiszti bojtért ? holott lehet, hogy hivatását mint altiszt sokkal jobban be fogja tölteni háború esetén és a hadseregnél különben is minden ifjúnak hivatásához mért száz meg száz féle alkalom nyújtható, a hol egy különben művelt, jólelkű, de személyes báTörsággal nem biró ember alkalmazható s kell is, hogy alkalmazva legyen, ugyanazért ajánlom elfogadásra módosítványomban azon passust, hogy a ki tiszti vizsgát nem. tesz, az utólag altiszti gyakorlatra behívható legyen. Ezek után kinyilatkoztatom, hogy mindenek felett a kisebbségi véleményhez csatlakozom, ha azonban az elesnék, ajánlom módosításaimat a t. ház becses figyelmébe. (Helyeslés a szélső balon.) Elnök: Méltóztassék meghallgatni a módosítványokat. Nagy István jegyző (olvassa). Elnök: Ki következik szólásra? Nagy István jegyző: Papp Elek! (Egy hang a szélső baloldalon. Már háromnegyed héttőre! Felkiáltások: Holnap!) Elnök: T. ház! Ennem azért szoríttatom fel a szólásra következő képviselő urat, mintha az volna óhajtásom, hogy még most elmondja beszédét, mert hiszen látom, hogy a ház figyelme ki van merülve ; de a házszabályok nem adják meg nekem azt a jogot, hogy két óra előtt, ha a napirend kimerítve még nincs, bezárhassam az ülést, a képviselő ur azonban, a ki szólásra következik, kérheti, hogy beszédét holnap mondhassa el. (Helyeslés.) A házszabályok ekként rendelkeznek s nekem kötelességem, hogy a formákat megtartsam. (Élénk helyeslés. Felkiáltások: Holnap!) Különben az idő csakugyan előrehaladott. Azt hiszem, a t. ház beleegyezni méltóztatik abba, hogy a megállapodás szerint holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülés első tárgya legyen a háznagynak és a mezőrendőrségre vonatkozó törvényjavaslat tárgyalására kiküldendő bizottság 21 tagjának megválasztása, mely választás, azt hiszem, a névsor egyszeri felolvasása mellett történhetik meg ugy, hogy a szavazólapok két külön vederbe tétessenek. (Helyeslés.) Azután következnék a pénzügyi bizottság 290. számú jelentése az állami italmérési jövedék behozatala folytán adandó kártalanításról szóló 1888. évi XXXVI. törvényezikkben a kártalanítási igény bejelentésére kitűzött határidő s az ezzel összefüggő határidők meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat s azután fog következni a most félbeszakított tárgyalás folytatása.(IIeZgesfe's.,) Ezt tehát határozatul kijelentem e az ülést bezárom. (As ülés végződik d. u. 1 óra 45 perczkor.)