Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.

Ülésnapok - 1887-187

jjg 187. országos ülés február 28-n n. szombaton. 1889„ ezt a szolgálat igényli és pedig az akademicus kiképeztetésnél a magasabb szolgálat igényei megkívánják, a katonai pályára készülő magyar ifjúságnak, elnyerni köteleztessék. (Helyeslés a baloldalán.) T. ház! Ez az eszme annyira fontos, hogy ámbár én sem adok be ez alkalommal concrét indítványt, hiszen az általános vita alkalmával beadott határozati javaslatban ez a gondolat ugy is kifejezést nyert, de még sem állhatom meg, hogy egész lelkesedéssel, meggyőződésemnek és szivemnek egész melegével, (Tetszés a bal- és a szélső baloldalon) mely abból az érzelemből származik, melyet egyfelől hazám iránt, másfelől a pragmatica sanctio által létesített állami szövetség szilárdsága iránt érzek, (Éljenzés a bal- és szélső baloldalon) hogy — montlom — ezen meggyőződés és érzés egész melegével ne támogassam azt az eszmét, melyet báró Prónay t. barátom itt előhozott s melynek elhanyagolása — higyjék el t. uraim — gátjául szolgál unnak, a mit én óhajtok, a mit önök is óhajtanak, de a minek nézetem szerint eleget nem tesznek, tudniillik, hogy a közös hadsereg eszméje a magyar nemzet előtt rokonszenvesebbé váljék és hogy a magyar ifjúság abban helyét elfoglalja. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Melegen pártolom báró Prónay Dezső t. barátom felszólalását. (Élénk helyeslés és éljenzés a bal- és szélső baloldalon.) Fenyvessy Ferencz: Erre még Pulszky Guszti sem tud felelni. (Derültség.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Tibád Antal jegyző: Báró Fejérváry Géza honvédelmi minister! Báró Fejérváry Géza, honvédelmi mi nister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Három indítványnyal állunk szemben s pedig Görgey Béla t. képviselő urnak két indítványával én Bolgár Ferencz t. képviselő ur is terjesztett elő indítványt ezen szakaszhoz. Görgey t. képviselő ur indítványának első része következőleg hangzik: „A hadapród-iskolák hallgatói, ha akár kiképeztetésök előtt, akár ennek befejeztével soroztainak be a hadsereghez, mindegyik ott eltöltött iskolai évért egy-egy évig tartoznak a rendes tényleges szolgálati időn felül tényleg szolgálni, azonban a kötelezett tényleges szolgálati idő összesen tiz évnél többre nem terjedhet, Ezen hallgatók besorozása a közös hadseregbe szintén az e részben fennálló külön szabályok szerint történik." T. képviselő ur maga érezte, hogy indítványainak a törvénybe való felvételére nézve nehézségek forognak fenn s ez indította őt arra, hogy indítványának szóbeli indokolása alkalmával kijelentse azt, hogy ha talán nem is vétetnék fel indítványa a törvénybe, reméli és hiszi, | hogy annak legalább az a hatása lesz, hogy a kormány ezekkel az eszmékkel foglalkozni fog. S ebben a t. képviselő urnak teljesen igaza van. Azon kérésemet, hogy ezen indítványoknak a törvénybe való felvételétől eltekinteni méltóztassék, a következőkkel vagyok bátor indokolni. (Halljuk! Halljuk!) A törvényjavaslat 21-dik szakaszának második bekezdése azt mondja: „Az ily növendékek a díjmentes kincstári vagy alapítványi helyen eltöltött mindegyik iskolai évért egy-egy évig tartoznak a rendes szolgálati éven felül tényleg Volgáim." Ez a katonai képző intézetek növendékeire vonatkozik. Tökéletesen igaza van a t. képviselő urnak, midőn azt mondja, hogy a hadapród-iskolák jelenleg képző intézetnek nem tekintetnek s hogy az azokba belépők atyja vagy gyámja úgyszólván szerződéses viszonyba lép, melynél fogva az ifjú azt a kötelezettséget vállalja el, hogy az ott töltött időért a hadseregben megfelelő ideig szolgáljon. A nehézség, melyet említettem, abban van, hogy a hadapród-iskolák szervezése még véglegesen megállapítva nincs. Méltóztatnak tudni, a t. képviselő ur maga is említette, hogy másfél vagy két évvel ezelőtt változások álltak be ezen intézetek szervezetében s nagyon väíósziníí, hogy ezen szervezet, melynek ügye most is tárgyalás alatt van, nem sokára ismét változni fog, Nehézség forog fenn e kérdésnél azért is, mert háromféle elem van ezen hadapród-iskolákban : vannak a hadapród-iskolákban ifjak, a kik 14 éves életkorukban vétettek fel, kik tehát még felavatva nincsenek s vannak ismét olyanok, a kik felavattatnak, midőn 17 éves életkorukat elérik s végül vannak olyanok, a kik a csapatoknál már egy, két vagy három évig szolgálván, jelentkeznek és a hadapród-iskolába való felvételt kérik. Minthogy tehát a növendékek három különböző elemből állanak, természetes, hogy e részben a feltételeket egyenlően megszabni igen nehéz. A hadügyi kormányzat a törvény korlátain túl nem lép és a szerződéses viszony — hogy ugy fejezzem ki magam — csak addig terjed, hogy a mennyiben ezen fiúk a hadapród-iskolákban csakugyan katonai nevelésben s bizonyos jótéteményben részesülnek választott életpályájukra nézve, ezért elvállalják ezen, a törvényben a katonai képzőintézetek tekintetében felvett azon feltételt is, hogy az intézetben töltött időt később pótolják. A dolog ugy áll, hogy ha valaki a hadapród-iskolába belép, épen ugy, mint az, a ki a katonai képző-intézetekben ingyenes helyet élvezett, minden ott eltöltött év után még egy évet tartozik szolgálni a rendes hadkötelezettségi időn felül. Ha például az első osztályba vétetett fel és négy évig volt a hadapród-iskolában, a három rendes szolgálati éven felül négy évet, ha pedig a harmadik osztályba Tépett be, csak 2 évet köte-