Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.

Ülésnapok - 1887-201

372 201. országos ülés márezhis 12-én, kedden. 1889. midőn a véderő-törvény tárgyaltatott, szintén nem történt intézkedés, igaz, de e törvényből nem az következik, a*mit a többség abból le von; hanem az, hogy az akkor tárgy alt nagy kérdések és azon nagy czél mellett, a mely a nemzetnek ő Felségével, dicsőségesen uralkodó királyunkkal való kibékülését tárgyazta, egészen indokolt és opportanus volt, hogy a törvényhozás a tényleges állapotot ne feszegesse, (ügy van! Ugy van! a bal- és szélső báloldalon.) Ha a t. többséget csak az a hit feszélyezi, hogy a kérdéses intézkedésnek a törvénybe való felvétele által reservált fejedelmi jog fog megsértetni, az ellenzék kérelmét aggodalom nélkül teljesítheti. Hiszen, ha ezen törvényes intézkedésre vonatkozólag ő Felsége sanetiója ki nem lesz eszközölhető, akkor az nem lesz törvény, de meg lesz mentve egy közjogi elv, hogy az intézkedési jog a törvényhozást, a szentesítési jog ő Felségét illeti meg. Ne méltóztassék a t. többség azt hinni, hogy mi abban kéjelgünk, hogy a felségjogokat korlátozzuk. Hiszen mi igen jól tudjuk, hogy a felségjogok tiszteletben tartása nekünk ép olyan kötelességünk, mint a nép alkotmányos jogainak szívós védelme. (Ugy van! Ugy van ! a bal-és szélső haloldalon.) De fokozni sem akarjuk azokat épen a nyelv kérdésében, mert ennél nekünk becsesebb, drágább és féltékenyebben őrzött kincsünk nincs. (Ugy van! Ugy van! Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Általában, t. ház, a nemzet alkotmánya épségének és az alkotmányos biztosítékok teljességének védelme, sőt fejlesztése minden képviselőnek hazafias kötelessége; (Ugy van! Jjgy van! a bal- és szélső baloldalon) de elengedhetlen kötelessége első sorban azoknak, kik az 1867-iki kiegyezést megalkották (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon) és elengedhetlen kötelessége azoknak, kik a 67-iki kiegyezést azért nem fogadták el, mert az elért eredményeket közjogi szempontból keveslették. (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) T. ház! Ha valaki felemelt fővel, nyiltan, a legbensőbb meggyőződés sugallatánál fogva azt hirdeti, hogy magasabb politikai szempontokból — mondjuk opportunismusból — bizonyos dolgot meg kell tenni, vagy nem kell megtenni, vagy bizonyos jogot szüneteltetni kell, azt értem. Alkotmányos életben a compromissumoknak megvan a maga tág tere, megvan a maga jogosultsága. A politikai tudomány az alkalmazkodások tudománya. Ilyen alkotmányos jogok szüneteltetéséhez hosszú képviselői pályámon magam is többször hozzájárultam. De nem értem azt, (Halljuk! Halljuk!) hogy valaki, mert valamely törvényhozási intézkedést nem tart opportunusnak, a maga álláspontját avval védelmezze, hogy a nemzetnek ez intézkedésre joga nincs. (Élénk helyeslés a bal- és a szélső baloldalm.) Önök, t. többség, pedig ezt cselekszik. A kormány, hogy bizonyos katonai köröknek, vagy katonai felfogásnak kedves dolgot cselekedjék, (Élénk helyeslés a balés a szélső baloldalon) beleegyezett abba, hogy a 14. §. eredeti szövege vétessék fel a törvényjavaslatba s ez által a nemzetnek egy alkotmányos joga confiscáltassék ; beleegyezett abba, hogy ez a szerencsétlen 25- §. szerint az egyévi önkéntesi intézmény átalakittassék a nélkül, hogy a tiszti vizsgálat letételének döntő akadályára nézve a nemzet megnyugtató garantiát nyerjen. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon-) A többség pedig, együtt a t. kormánynyal, midőn e 25. § nak védelmére kel s midőn az aggodalmak orvoslásának módját keresi, nem azt mondják nekünk, hogy magasabb politikai szempontokból álljatok el a tiszti vizsga nyelvére vonatkozó intézkedésnek törvénybe fel' vételétől, hanem azt mondják, hogy ezt az intézkedést fel nem vehetjük a törvénybe, mert ahhoz a nemzetnek joga nincs, tehát megtámadják s feladják a törvényhozás egyik eminens jogát. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Nem annyira a határozati javaslat tartalma, mint annak az indokolása az, a mi minket és minden jóravaló hazafit felháborít. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ezt önök Deák Fereíicztől, kire a vita folyamán annyiszor hivatkoztak, bizonyára nem tanulták. Fenyvessy Ferenez: Tisza Kálmántól tanulták! (Tetszés a bal- és szélső balon.) Horváth Lajos: Deák Ferencz azt tartotta, hogy bizonyos körülmények között, magasabb politikai szempontból bizonyos jogokat szüneteltetni lehet, sőt kell, magát a jogot azonban feladni nem lehet, nem szabad. (Élénk helyeslés és tetszés a bal- és szélső balon.) Deák Ferencz birt annyi erkölcsi báTörsággal, hogy a mit a nemzetnek ajánlott s a mit e teremben kivinni akart, annak az okát őszintén fel is tárta. (Helyeslés a baloldalon.) Ne csudálkozzék azután a többség, ha ugy e házban, mint e házon kivül, igen sokan e jogfeladás indokait fürkészvén, arra a végeredményre jutnak, hogy itt nem a meggyőződés, nem az államférfiúi bölcsesség ereje, hanem a hatalom megtartásának ingere (Élénk tetszés és helyeslés a bal- és szélső balon) dominál, a mely az eszközök megválasztásában nem válogatós. Azon se csudálkozzék a t. többség, ha az országban, — hogy ugy mondjam — vihar keletkezett. Bizonyára e vihar nem mesterségesen idéztetett elő, hanem előidézte azt a 14. és 25. §. előterjesztése t. kormány actiója által előidézett közös veszély növelte azt általánossá. (Élénk helyeslés a balés szélső balon.) A nemzet alkotmányának épsége, az alkotmányos jogok teljessége, a magyar nyelv, a magyar cultura forog itt szóban. (Élénk helyeslés a bah és szélső balon.) Mindenik a magyar ember