Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.

Ülésnapok - 1887-194

194 194. országos ülés márczius 4-én, hétfőn. 1889. múltkor voltam bátor megmagyarázni azon különb­séget, a mely létezik a közt, hogy mozgósítás al­kalmával legyen valaki alkalmazható alti&zti minő­ségben és a közt, hogy az altiszti létszámot béke idején szaporítsuk; a mint azt Bolgár Ferencz képviselő nr állította. Bolgár Ferencz: Én ezt nem állítottam! Báró Fejérváry Géza honvédelmi mi­nister: Engedelmet kérek, én szívesen meghajlok minden indokolt nézet előtt, de ez nem volt indo­kolt ; valamint a csalhatatlanságra nézve bátor leszek felolvasni Bolgár képviselő urnak egy kijelentését. A fegyvergyár kérdésének tárgyalása alkalmával tudniillik a 8 milliméteres fegyver rendszeresítésére nézve a képviselő ur a követ­kezőkép nyilatkozott : „A ki azt állítja" — tudni­illik, hogy a 8 milliméteres fegyver meg fog felelni tökéletesen — az vagy a laicus publicum tudat­lanságára speculál, vagya fegyver-teehnicaitudo­mány legprimitívebb alapelveivel sincs tisztában." Engedelmet kérek, azt hiszem, hogy a képviselő ur csalódott és csalódik máskor is. (Tetszés jobbfelöl. Zaj, ellenmondás balfélől.) Azt mondja Helfyképviselő ur: szakemberek azt állítják, hogy a cultusminister ur által nyúj­tott kedvezmények a magyar culturát és a magyar tudományt károsítani fogják. De kérdem, kik pro­ponálták a cultusministernek ezen kedvezmények megadását; nem-e a szakemberek? Hogy a szak­emberek nézete eltérő, az nagyon természetes do log, hanem az arra hivatottak javaslatot tettek a cultusministernek, a ki azt elfogadta. Tehát a val­lás- és közoktatási minister ezt nem saját szakál­lára tette, hanem a szakemberek ajánlata alapján. {Helyeslés a jobboldalon. Felkiáltások a szélső bálolda­lon: Ő szólította fel.) Igen, kikérte véleményöket és azután ezen vélemények alapján megadta a ked­vezményt. Hogy ebben mi kifogásolható, azt nem értem. (Helyeslés a jobboldalon.) Szalay Imre (közbeszól): Kétféle szakembe­rek vannak: ministeri és másféle szakemberek! (Derültség a szélső baloldalon.) Elnöki Kérem a képviselő urakat, ne mél­tóztassanak közbeszólni. Báró Fejérváry Géza honvédelmi mi­nister : Azt mondja Helfy t. képviselő ur, hogy a nemzetnek a nyelve nem felségjog. Hát állította-e valaki bármikor, hogy a nemzet nyelve felségjog? (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Méltóztassék megkülönböztetni a nemzetet és az államnak egy institutióját, melyek közt nagy különbség van. Ezen institutióban nemcsak egy állam polgárai vannak képviselve, hanem a monarchia többi né­pei és a monarchia másik államának polgárai is. (Zaj. Elnök csenget.) T. képviselőház! Én ezen törvényjavaslat tárgyalásának megkezdése alkalmával — fájdalom, már régen — kértem a t. házat, méltóztassék azt nyugodtan megbírálni. Én soha közbe nem szólok, méltóztassanak legalább egy kis türelemmel hall­gatni, mert igy csakugyan lehetetlenség tárgyalni. ^Halljuk! Halljuk!) Azt mondta a t. képviselő ur, hogy a nyelv­kérdésre vonatkozólag a kormány elhárítja magá­tól a felelősséget és azt a koronára hhvitj&.(Felkiáltá­sok a bal- és szélső balon: Hisz az igaz!) Engedel­met kérek, nem magyaráztam én meg akárhány­szor nézetemet, (Élénk derültség a bal- és szélső balon) hogy miért szükséges a német nyelv hivata­los nyelvnek a közös hadseregben ? Ujabb magya­rázatra ez tán nem szorul. (Felkiáltások a bal- és szélső balon: Nem is kell!) A ki nem akarja érteni, annak hiába magyarázom. (Derültség.) Tehát nem a koronára hárítjuk a felelősséget, hanem az a meggyőződésem, hogy más nyelv nem is lehet szolgálati nyelv, (Ellenmondás a szélső bal­oldalon) bármennyire kívánnám magam is, hogy az egész hadsereg csakis magyar lehetne, (Tetszés jobbfelöl) bár azt magam is legjobban szeretném, (Zaj a szélső balon) de hát nem lehet. (Ugy van! jobbfelöl. Mozgás a szélső balon.) Méltóztassék a tényleg fennálló viszonyokkal számolni. (Élénk helyeslés jobbfelöl Mozgás a szélső balon.) Helfy Ignácz: Az osztrákokat nem akarjuk magyarosítani, csak álmagyar legyen magyar! (Helyeslés a szélső balon.) Báró Fejérváry Géza honvédelmi mi­nister: Nevetségessé igyekszik tenni a t. kép­viselő ur, hogy egy határozati javaslattal akarjuk a kérdést megoldani és azt mondja, hogy az osz­trákokat nem fogjuk evvel a határozati javaslattal kényszeríthetik. Már bocsánatot kérek, hát Austriában nem tétetnek-e határozati javaslatok? Ha olyan nagy figyelemmel kiséri a t. képviselő ur az Olasz­országban és egész Európában történteket, mél­tóztassék figyelemmel kisérni azt is, a mi ottan történik. (Ugy van! jobbfelöl) Sokkal több határo­zat hozatott Austriában, mint nálunk. (Derültség a szélső balon. Felkiáltások: De nem ilyen kérdésben!) A t. képviselő ur, utalva az olasz hadseregre, azt mondja, hogy a mint egy igen előkelő iró nyi­latkozott előtte, az olasz hadsereg a cultura ter­jesztője saját országában. Ne méltóztassanak itt elfelejteni a magyar testőrséget, t. ház, (Ugy van! jobbfelöl) mely testőrség a magyar culturát akkor terjesztette, (Igaz! Ugy van! jobbfelöl) midőn a német volt a hadsereg szolgálati nyelve. (Mozgtis a szélső balon és felkiáltások: Az magyar intézmény volt!) Magyar volt az intézmény, de német volt a szolgálati nyelv. (Ellenmondások és közbekiáltások a szélső balon.) Elnök: Kérem a t. képviselő urakat, ne mél­tóztassanak minden észrevételt fenhangon meg­tenni. (Helyeslés.) így lehetetlenné válik a tanács­kozás s azért én figyelmeztetem a képviselő ura-

Next

/
Oldalképek
Tartalom