Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.

Ülésnapok - 1887-193

193. országos ülés márczins 2-án, szombaton, 1S89. 179 kérdése jelentkezik az egyik felfogás szerint, mint a hadsereg belszervezete kérdésének egy j része; de ez a kérdés jelentkezik másfelől mint a magyar állami nyelv souverain jogának, tehát a j magyar állam erkölcsi integritásának épületéből egy rész. (Igaz! Ugy van! balfelől.) Már most melyik szempont, melyik összeköttetés legyen a döntő? Annak az eszmelánczolatnak tulajdonít­sunk-e döntő és túlnyomó súlyt, mely nyelvünk érvényének kérdését önkén yszerfíleg a hadsereg belszervezetével hozza összeköttetésbe: vagy annak a valódi összeköttetésnek, mely azt elválaszthat­lan kapcsolatba hozza magának az állami digni­tásnak, a magyar állam erkölcsi integritásának épületével'? (Élénk helyeslés a bal és szélső balolda­lon.) És micsoda térre akarnak önök lépni? Önök a magyar állami integritás szempontjait, a nyelv­kérdésnek összeköttetését a magyar állami jogo­sítványok teljével csekélyebb súlyúnak tartják, mint annak összefüggését a hadsereg szervezeté nek kérdésével! Ez, t. ház, nem nevezhető más­képen, mint egy nagy nemzeti megalázkodásnak. (Hosszantartó zajos helyeslés. Ugy van! a bal- és szélső baloldalon J És midőn, t. ház, mindezek a nagy kérdések a kormánynak bölcs és előrelátó eljárása által a katonai viták alkalmából felvettettek, akkor azután feláll a ministerelnök ur és felénk fordulva azt mondja, hogy gondoljuk meg, meny­nyire árt ez a monarchia hatalmi súlyának kifelé, ha itt a véderő-törvényjavaslat oly nehezen tud megszületni, ha oly nehezen tud belőle törvény válni. Hát igaz, t. ház, hogy ez nem kedvező jelen­ség. Igaz, én sem örülök annak, hogy ily nehezen tudjuk véderőnk átalakításának munkáját elvé­gezni; de méltóztattak azzal a 103,000 ujonczczal és azzal a megszaporított póttartalékkal ide a ház elé jönni a 14. és 25. §-ok nélkül. (Élénk }tosszas tetszés nyilvánítások a bal- és szélső baloldalon.) Méltóztattak volna a hadsereg erősítéséhez szükséges rendszabályokat a törvényhozástól kérni a nélkül, hogy egyik lábukkal ^az országnak alkotmányába botlottak volna bele, (Élénk helyeslés. Ugy van! a bal- és szélső baloldalon) a másikkal pedig fel akarják forgatni az ország legnehezebb helyzetében levő részének, az intelligentiának összes létviszonyait és egyúttal veszélyeztetni a magyar nyelv állami souverainitását. (Élénk hosszas helyeslés a bál- és szélső baloldalon.) Méltóz­tattak volna mindezeket a szükségtelen, katonai szempontból részint irreleváns, részint káros kívánságokat mellőzni, akkor a legrövidebb idő alatt létrejött volna e törvény. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) De mit tettek? Akarják-e, hogy azt higyjem, hogy tudva tették, a mit tettek ? Én ezen az alapon nem is akarok argumentálni, megadom önöknek j azon kifogásnak egész beneöcuimát, hogy nem tudták mit cselekedtek, nem látták előre a fejle­ményeket. (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) Hát, t. ház, bizonyos naivitással léptek fel önök mindezek követelésével. (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) A 25. §, különben már a véderő-bizottságban egy kis vihart idézett elő. Vihart egy pohár vizben és azt sikerült lecsendesíteni azzal, hogy egy darabka czukrot dobtak a pohárba a véderő­bizottság első határozati javaslatával. (Élénk derült­ség a bal- és szélső baloldalon.) Igen, de ott nem volt vége a dolognak. Észrevették, hogy megrendült az egész ország kövéleménye, észrevették, hogy mindazok, a kik alkotmányunk integritása iránt komolyan érdeklődnek, a legnagyobb súlylyalbiró férfiak súlyos aggodalmakat táplálnak, (Igaz! Ugy van ! a bal- és szélső baloldalon) észrevették, hogy nagy, az ország vezetésével megbízott, az országra nézve becses, nehéz helyzetben levő társadalmi osztályok érdekeibe kíméletlenül belenyúltak és hogy azok fölébredtek türelmes álmukból; (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon) észrevették, hogy egyúttal elmulasztották gondoskodni arról, hogy a tiszti vizsgán a magyar nyelv ne képezzen akadályt, (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon) észrevették, ámbár ma is ugy beszélnek, mintha csodálkoznának felette, (Derültség balfelöl) észre­vették, hogy a nemzeti közvélemény felismerte a veszélyt, (Igaz! ügy van! a bal- és szélső baloldalon) a mely ebben rejlik, felismerte azt, hogy esetleg a magyar műveltség fog e második évi büntetési szolgálat okául szolgálni, szóval észrevették, hogy nem helyes úton járnak. (Élénk helyeslés \a bal- és szélső balfelöl.) És akkor azután beállott egy szünet. Ezen szünet alatt tanácskoztak a meg­hátrálásnak módjairól. A 14. §-t feláldozták telje­sen, vele együtt az igaz, mint az kikerülhetetlen volt, államférfiúi komolyságuknak és reputáció­juknak egy részét. (Zajo* helyeslés, tetszés és éljen­zés a bal- és szélső baloldalon.) De azután azt hitték, hogy azt, a mi ebből a komolyságukból és repu­tatiójukból még fenmaradt, megtudják óvni avval, hogy a 25. §-nál nem engednek s magukat ahhoz kötik. Az ostrom tovább folyt és akkor önök az önök által választott érvelések által belenyúltak mindabba, a mit a javaslat benyújtásakor még érintetlenül Nagytak. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) A mit fonákul javasoltak, azt iparkodtak még foná­kabbul igazolni az által hogy a nemzet különböző osztályai közt egy kis egyenetlenséget, egy kis irigységet idézzenek elő; belevonták a vitába a felségjogoknak kényes kérdését (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső balfelöl) és kényszerítettek arra, hogy e fölött napokon át vitázzunk. (Tetszés balfelöl.) Ebben az egész vitában, t. ház, lépten-nyo, mon, részint az előrelátásnak hiánya folytán­midőn a javaslatnak consequentiáját meg nem 23*

Next

/
Oldalképek
Tartalom