Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.
Ülésnapok - 1887-192
192. országot ülés márczius 1 én, pénteken 1889. 135 tanulás ideje beállana, t. i. az esti órákban, a vitágítás el van tiltva. Ilyen körülmények közt — mondom — mikor az államköltséges önkénteseknek egyáltalán nem volt megadva a mód, hogy a vizsgálatra előkészülhessenek, igen természetesnek fogjuk találni azok hátramaradását; ezt tudva, nagyon megnyugtatott engem a minister urnak az a kijelentése, hogy ez iránt rendeleti utón gondoskodva, lesz. Én azt hiszem, a mennyiben kisebb-nagyobb belyiségek minden kaszárnya-épületben feltalálhatók e czélra s a mennyiben egyes példák mutatják, hogy az elkülönítés semmiféle hátránynyal nem jár. Tudom például, hogy Zágrábban az egyéves önkéntesek egészen elkülönített s külön e czélra berendezett helyiségben kapnak lakást. Továbbá, t. ház, nem tartózkodom kifejezést adni még azoknak az aggályoknak is, melyek arra az esetre vonatkoznak, ha valaki egy véletlen esély folytán csak egy-két tantárgyból bukik el, vagy haa vizsga-terminust valami körülmény folytán meg nem tarthatja. (Ua^jtó!) At. minister ur szíves volt beszédében erre czélozni s kijelentette, hogy a tiszti képesség megítélésében az általános benyomás lesz mérvadó, őszintén megvallom, t. minister ur, hogy ez a válasz engem nem elégít ki teljesen. (Halljuk! Halljuk!) Azért nem elégít ki, mert nagyon is az egyéni felfogás dolga, mi az az általános benyomás. Nagyon szeretném, ha a t. minister ur e tekintetben megnyugtatna és kifejezést adna annak, hogy a tantárgyak bizonyos számához lesz kötve a tiszti képesítés, vagy azon általános benyomásnak a megítélése; legyen kimondva, nem bánom, az, hogy három tárgyból felelhet gyengébben, vagy négyből, azért még mindig qualificalható tisztté, ha különben más tantárgyakban kitűnően felelt meg, dehogy oly általánosságban szóljon az a rendelkezés, hogy az összbenyomás határoz, azt hiszem, nem lehet kielégítő. S végül még egy aggályra akarok rámutatni s ez az, mely a gyakorlati vizsgálattal áll kapcsolatban. Tudvalevőleg a legtöbb buktatás ezen a gyakorlati vizsgán történik. Számos esetet tudok, hogy önkéntesek, kik az elméleti vizsgát kitűnő sikerre] letérték, a gyakorlati vizsgán elejtettek. Ennek természetes oka abban rejlik, hogy nem nyertek kellő kiképzést a gyakorlati téren s különösen nem volt meg az a katonai magatartásuk, az a routin, a mely a gyakorlati vizsga letételénél szükséges és méltán meg is kivánható. Hogy pedig ez nem volt meg, annak oka csupán abban rejlik, hogy az eddigi gyakorlat szerint nem volt megadva az egyéves önkénteseknek az alkalom ezen routin és katonai magatartás elsajátítására. Tudok esetet, t. ház, hogy kétszer-háromszor vezényelt az az önkéntes önállóan és így bocsáttatott a gyakorlati vizsgára. Ha a gyakorlati kiképzés úgy lesz berendezve a közös hadseregnél, mint van például berendezve a honvédségnél, hogy már kezdettől fogva erre az önállóságra szoktatják az önkéntest, akkor én attól a gyakorlati vizsgától sem félek (Helyeslés jobbfelöl) s azért kérem a t. minister urat, méltóztassék lépéseket tenni az iránt, hogy rendeleti úton ebben a tekintetben is tétessenek meg a szükséges intézkedések. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Én tehát, t. ház, azon biztosítékokat, a melyeket épen az előbb általam említett aggályokra nézve a t. minister úr adott, elfogadom. (Helyeslés jobbfelől. Mozgás a Szélső baloldalon.) Tudom, hogy a t. képviselő urak azon bizalom hiány folytán, a melylyel a kormány iránt viseltetnek, ezen biztosítékokra nem adnak semmit; de én azon múltkori közbekiáltásra, midőn azt mondták, hogy ez „nesze semmi, fogd meg jól", kötelességemnek tartom a magam részéről csak annyit kijelenteni, hogy én f igenis igen nagy súlyt kell hogy helyezzek a minister ur által nyújtott e biztosítékokra azért, mert először nem tételezhetem fel, hogy egy minister az ország színe előtt félrevezessen bennünket (TJgy < van! jobbfelől) és hogy valótlanságokat mondjon; (Helyeslés jobbfelöl) de másrészt oly alakban adta elő ezeket a biztosítékokat a minister, mely alakban csak a korona tudtával és akaratával tehette (TJgy van! jobbfelöl) s mikor a korona akarata áll itt is a háttérben, akkor én nem tartom magamat jogosítva arra, hogy ezen biztosítékok értékét tovább mérlegeljem. (Helyeslés a jobboldalon.) Elfogadom tehát ezen biztosítékokat és megnyugszom bennök, kijelentve azt, hogy a szakaszt elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon.) Egyszersmind arra kérem a t. házat, méltóztassék a véderőbizottsáff határozati javaslatának mellőzésével, Grajári Ödön t. barátom határozati javaslatát elfogadni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Báró Fejérváry Géza, honvédelmi minister: T. képviselőház! (Halljuk!) Minthogy Jónás Ödön t. képviselő ur az önkéntesekre nézve eddig követett gyakorlatot kifogásolni méltóztatott, erre vonatkozólag csak azt hozom fel, hogy magam is említettem, hogy az eljárás nem volt mindenütt egyforma és nem volt mindenütt kielégítő és hogy itt-ott igenis fordultak elő olyan dolgok az oktatásnál követett eljárás körül, melyek jobb lett volna, ha nem fordulnak elő. Jövőre ezen mindenesetre segítve lesz, a mennyiben a csapatok az eljárás iránt határozottan utasítva lesznek. A t. képviselő úrnak még némi aggálya van a miatt, hogy múltkori felszólalásomban azt mondtam, hogy a tiszti vizsgán az általános, az összbenyomás lesz a mérvadó arra nézve, vájjon egyik vagy másik egyévi önkéntes a második szolgálati évre fog-e köteleztetni vagy sem s az ez iránt való rendelkezést jobban precisiroztatni kívánja. Nekem csak az a kérésem van a t. képviselő úrhoz, valamint a t. házhoz általában, (Halljuk! Halljuk!)
