Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.
Ülésnapok - 1887-186
8 Í80. orsxácros Filés febrnúr áS-én, pénteken, !S9». fog emelkedni a póttartalék az én számításaim szerint. De ezzel a szükségesnek jelzett százalékot azon számmal még nem érjük el és még mindig kénytelenek leszünk a népfölkelésre kötelezettek sorából, ha tudniillik elfogy a póttartalék, a kiegészítést eszközölni ugy a közös hadsereg, mint a honvédség részére. Tehát a contingentálás már csak azért sem lehetséges, (ügy van ! jobb felöl.) Méltóztattak hivatkozni NémeTörszágra. NémeTörszágban évek óta ép ugy járnak el, mint a hogy mi most e törvényjavaslatban kivánjuk. Az általános védkötelezettség alapján tudniillik minden ember hadköteles lévén, ott a sorozásnál a békelétszám fedeztetik és ki a békelétszám keretében a csapatokhoz be nem osztható, a póttartalékba lesz áthelyezve, lévén pedig ott a póttartaléknak első és másod osztálya. Bolgár Ferencz: Nem existál a mostani törvény szerint! Báró Fejérváry Géza, honvédelmi minister: Az mindegy, mert az elv ugyanaz. Az általános védkötelezettség elve ellenkezik, t. ház, azzal, hogy a póttartalékot contingentáljuk. Czirer Ákos : Az ellenkezik az ujonczjutalék meghatározásával is! Báró Fejérváry Géza, honvédelmi minister: Inkább azzal, mint ezzel; hanem ez természetesen pénzügyi szempontból megint a költségfedezet által van korlátozva. Tehát az általános védkötelezettség elve nem ellenkezik azzal, hogy a hadiszolgálatra alkalmas minden egyén oly beosztást nyerjen, hogy mozgósítás alkalmával, esetleg ha kell, alkalmaztassák. Miután tehát az alkalmasoknak talált ujonczok összes létszáma, a költségvetés és a békelétszám szempontjából, nem osztható be a csapatokhoz, legyenek legalább beosztva a póttartalékba, hogy mozgósítás, illetőleg egy esetleges háború alkalmával rendelkezésre álljanak. Miután az általános védkötelezettség kimondatott ; miután lehetetlenség megfeíelőleg contingentálni a póttartalékot ugy, a mint az javaslatba hozatott: én abban, hogy minden védképes, de a békelétszám és költségvetés alapján a csapatokhoz be nem osztható legény a pöttartalékba osztassák be, a legkisebb alkotmánysérelmet sem találom. (Helyeslés jobbfelöl.) A mi pedig az 1888 : XVIII. törvényczikket illeti, a mint bölcsen méltóztatnak emlékezni, ez csak rendkívüli viszonyokra szól. Rendes időben, midőn arra szükség nincs, ezen törvény ugy sem lép hatályba. Ez tehát csak a rendkívüli viszonyokra szól és még akkor is tévedésben van Szentiványi Kálmán t. képviselő ur, midőn azt mondja, hogy ezzel az individuális jog a katonai kormánynak ki van szolgáltatva, a mennyiben a katonai kormány a törvényszabta kedvezményeket is kénye-kedve szerint megszüntetheti az által, hogy a póttartalékba beosztott legényeket behívhatja. Szentiványi Kálmán: Visszatarthatja rendes katonai szolgálatra! Báró Fejérváry Géza, honvédelmi minister: Ez megint kapcsolatban van a rendkívüli viszonyokkal. Rendes viszonyok közt ennek a törvénynek egyáltalában nincs hatálya. Rendkívüli viszonyok közt azonban ehhez az eszközhöz is kell fordulni. Az J888:XVIIL t.-cz. 1. §-ának 2-ik bekezdése így szól: ^Ezen kötelezettség alól kivétetnek azon tartalékosok, a kiknek, ha még sorhadi kötelezettség alatt állanának, igényük volna állandó szabadságolásra; továbbá azon póttartalékosok, kik nem a sorsszám rendje szerint, hanem különös törvényes kedvezmény alapján osztattak be". Tehát mindazok, a kik a törvény értelmében kedvezménynyel bírnak, béke idején amúgy sem idéztetnek be, ha mindjárt rendkívüli körülmények állanának is be, a melyek alapján a többi póttartalékosok beidéztethetnek. Ezen kedvezmények nem tangáltatnak általában az 1888 : XVIII. törvényczikk által sem. Én tehát arra kérem a t. házat, méltóztassék a póttartalék contingentálását mellőzni és a törvényjavaslatnak erre vonatkozó tételét ugy elfogadni, a mint van. (Helyeslés jobbfelöl.) Következik Thaly Kálmán képviselő urnak azon módosítványa, hogy a 15. §. utolsó bekezdésének második sorában használt azon kifejezés helyett „magyar csapattestekbe'' tétessék : „magyar hadtestekbe". (Halljuk!) Hivatkozik a képviselő ur arra, hogy Ő és pártja, a mikor szükségesnek tartja, mindig áldozatkészséget tanúsít. Ezt nem vonja kétségbe senki és én is elismerem, még pedig nagy hálával, azon hazafias tényt, mely akkor nyilvánult, a mikor a népfeíkelési felszerelésre kértem a szükséges összeget. De ne méltóztassanak elfeledni, hogy ezen áldozatkészség nyilvánulása utolsó perczben mindig csak a pénzre vonatkozhatik. Azon áldozatkészségnek, melyet a ház minden alkalommal pártkülönbség nélkül nyilvánított, arra is kell vonatkoznia, hogy megadassák a lehetőség a hadikormányzatnak arra, hogy már béke idején minden előkészületet megtehesseu, hogy a mozgósítás* alkalmával — miután méltóztatnak tudni, hogy ez ma igen gyorsan megy — minden összevágjon, mert utolsó perezre hagyni nem lehet más intézkedést, mint esetleg a pénzösszeg megszavazását. Nekünk tehát azt, a mi csak szükséges, most béke idején kell előkészítenünk, hogy a mozgósítás első pillanatában minden összevágj on. (Helyeslés jobbfelöl.) Áttérve magára a kifejezésre, azt hiszem, méltóztatnak tudni a különbséget a hadtest és csapattest között. A hadtest az úgynevezett „Corps-