Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.

Ülésnapok - 1887-191

ISI. országos ülés február 28 án, estttiirtükön. 1889. jgg ból mulasztották el. (Helyeslés a bal- és sssélső baloldalon.) És mert a javasolt intézkedésektől szerintem a várt siker nem remélhető, azokhoz a magam részéről nem járulhatok. (Zajos helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Legyen szabad, t. ház, ezek után befejezésül (Halljuk! Halljuk!) a túloldal tisztelt szónokai egynémelyikének, főként a módosított határozati javaslatot támogató beszédére, néhány rövid észrevétellel válaszolnom. (Halljuk!) Hegedüs Sándor t. képviselő ur a 14. §. tárgyalásakor tartott beszédében, a melyben a 25. §. tárgyalásába is belekóstolt, azt az állítást koczkáztatta meg, hogy a 25. §-t ellenzők közül 1000-ből 999 nem is tudja miről van szó, hanem csak a hamis jelszavak után indulva, kiabálja velünk együtt a germanisatiót, a nemzeti nyelv lealázását és igy tovább. Nincs megbízásom arra, hogy a tüntetők érdekében szót emeljek, de azt talán állíthatom, megczáfoltatás veszélye nélkül, hogy az a művelt ifjúság, a melynek bőréről van ma szó és azok a túlnyomóan kormánypárti s leginkább városi választókerületekben megmozdult választók, a kik önöket a túloldalon többé vagy kevésbé udvarias, de mindig önérzetes határozataikkal megörvendeztették, talán csak mégis tudják, hogy miről van szó? (Ugy van! a szélső baloldalon.) De bármint álljon is a dolog, azt tudom, hogy én ezt a szakaszt, elég gyakran elolvastam s hozzátehetem, a szerénység megsértése nélkül, hogy annak értelmét is fel tudom fogni s mert mindkettőt a t. képviselő úrról is fölteszem, őszintén csodálom, hogy mégis állítani volt képes, hogy a vizsganyelv kérdésében a 20 év óta fennállott status quo nem változott. A nyelv kérdését, elszigetelten tekintve, igaza lehet, de ha figyelembe veszi, a mint kell, hogy eddigelé a tiszti vizsga letétele nem volt kötelező, ma pedig az, olyannyira, hogy annak le nem tétele esetére súlyos hátrányok állapittatnak meg, akkor lehetetlen azt komolyan vitatni, hogy a vizsganyelv dolgában, annak németségében tehersúlyosbítás, tehát változás, be nem állott volna, (Zajos helyeslés a bal- és szélső balon.) Egyébként én még azt is, joggal, hibáztatnám a javaslatban, ha a vizsgauyelv kérdésében magát stagnatióra kárhoztatta volna. És itt aztán nem lényeges dolog, hogy a nemzet nyelvének mellőzését, a mit tagadni ugyan lehet, de a mi azért mégis tény marad, önök a status quo fentartásának szelídítik, mi meg ugyanazt nyers őszinteséggel, de a maga nevén, a nemzeti nyelv lealázásának mondjuk. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Mert végtére is a kifejezés nem határoz. Jókai t. képviselő ur egyik tréfás könyvében a megveretés fogalmának kifejezésére mintegy 100 synonimát gyűjtött össze, de azért alig hiszem, hogy Hegedüs képviselő ur állítani merné, hogy annak, a kit megvernek, kevésbé fájhat az, ha ezt a tényt ugy fejezik ki, hogy jól megrakták, vagy jól helybenNagyták. (Derültség a bal- és a szélső balfelöl.) A lényeg az, miben mindketten egyetértünk, hogy a fennálló hátrányos helyzeten segíteni kell, csakis az eszközökben van köztünk eltérés. (Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Azok, kik a nyelv kérdésében a status quo fentartása mellett küzdenek, ugy azok. kik halva született határozati utasításokkal beérik, szerintem nem birnak arra igénynyel, hogy gyakorlati poli tikusoknak tartassanak, (Zajos helyeslés a bal- és a szélső baloldalon) mert azok valósággal nem tudják, vagy megfeledkeznek arról, hogy Königgrätz óta a világ nagyot fordult. Vérből kelt ki a német és az olasz nemzetek egysége s mind a kettő a régi osztrák-német császárság határait vonta szűkebbre, azóta a Balkán-államok népei nemzeti öntudatra ébredtek és egyéniségük kifejtése érdekében sok vért és verejtéket ontottak. Ezeket a jelenségeket csak a vakság ignorálhatja. (Igaz! Ügy van! balfelöl.) És ezek közepette csak mi maradjunk a régiben, csak mi nézzük közömbösen a népeknek versenyét a nemzeti államokká való fejlődés nagy müvében, a mikor már a megállapodás azonos a visszaeséssel ? (Zajos helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Ezt a megállapodást elnevezhetik önök conservativ iránynak, hirdethetik, hogy ezt a nemzeti consolidatio törvényei követelik, de az bizonyos, hogy bármire keresztelik el ezt az elmaradást, vele a nemzet fejlődését akasztják meg. (Zajos helyeslés a bal- és a szélső baloldalon ) Az ezredéves kőzetek ős rétegébe ékelt szerves anyag megkövesül, a spiritusba rakott praeparatum is nagyon sokáig ellenáll a feloszlásnak, (Derültség) de egyik sem él, nem mozog és nem fejlődik. A különbség közöttünk hát az, hogy önök a nemzetnek jól bebalzsamozott testét befalazzák s megóvják talán a korai végenyészettől, de mi levegőt és napvilágot akarunk neki nyújtani, hogy életre keljen s fejlődve gyarapodhassék. (Zajos helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Áttérve G-ajári t. képviselőtársamnak a 25. §. tárgyalása elején tartott beszédére, örömmel constatálhatom, hogy felfogásaink között nem is egy, hanem két közös érintkezési pont található. Az első abban áll. hogy mindketten elismerjük, hogy az egyéves önkéntesség intézménye nem kiváltság, hanem a védelmi kötelezettség teljesítésének, kizárólag állami érdekből alakított egyik formája-, a másik az, hogy van egy közös czélunk s ez az, hogy nemzeti jogos aspiratióinkat a megvalósítás alkotmányos és békés utján folyton előbbre vigyük. De e találkozás felett érzett őszinte örömömet a t. képviselő ur hamarosan lerontja, a mikor állami érdeknek qualificálja ugyan az 16*