Képviselőházi napló, 1887. IX. kötet • 1889. február 22–márczius 13.

Ülésnapok - 1887-186

H 186. oraágos ülés fefcruár 22-én, pénteken. 1889. dolgokat, habár ugy látom, a tárgyilagos fejtegetéseknek itt nem igen van helye, részemről azonban, nagy sajnálatomra, semmi scandalummal nem szolgálhatok. (Halljuk! Halljuk!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak a szólót csendben meghallgatni. A terem acusticája ugy is rossz; ha még ehhez a beszélgetések zaja is járul, lehetetlen a szónokot megérteni. (Helyeslés.) Thaly Kálmán: Azt találom, hogy a szakasz elején ezekről van ugyan szó, de már a folytatásában, a 22. lapon, ellenmondást látok a szakasz elejével s különösen az 1868: XII. törvényezikkel. Itt ugyanis az mondatik az utolsó bekezdés első és második sorában, hogy: „A közös hadsereg részére a magyar korona országaiból állított ujonezok és póttartalékosok a magyar csapattestekbe osztandók". A véderő-bizottság igen t. tagjainak tudomásuk van róla, hogy ez a szövegezés, a mint itt van, miként jutott ide. Nem akarom én ezt a ház előtt tárgyalni, hisz a bizottság tagjai úgyis tudják, hogy ez eredetileg nem igy contempláltatott. Én ragaszkodván az 1867: XII. törvényezikkhez,mely magyar hadsereget ismer, ragaszkodván ahhoz, hogy ezen magyar hadsereg a magyar állam területén kiegészített hadtestekből áll: bátorkodom a t. háznak azon módosítványt tenni, hogy az imént felolvasott sorokban „a magyar csapattestekből" kifejezés helyett tétessék „magyar hadtestekből". (Helyeslés a bal- szélső baloldalon.) Ennyi az, t. ház, a mit kívánok. Nagyon szerény kívánság, de közjogunkhoz mégis közelebb áll az általam ajánlott kifejezés, mint az, a mely a javaslat szövegében áll; de közelebb áll a katonai szempontokhoz is és eorrectebb a hadi tudomány elvei szerint. Nevezetesen minden katonai szakember tudja, hogy vannak katonai egységek, álljanak azok akár hadtestekből, akár hadosztályokból, akár dandárokból, akár ezredekből vagy zászlóaljakból. Ezek szervezett tacticai egységek De, hogy micsoda tacticai egységet jelent az a kifejezés, hogy „csapattest", azt megvallom, nem tudom. Csapattest jelenthet akár egy kápláralját is, vagy különböző egységekből összeverődött bárminemű csoportozatot. Szóval tacticai értelemben. „Truppenkörper" nincsen, ellenben a hadtestnek igenis van tacticai értelme. Én tehát ajánlom módosítványomat ugy is, mint a közjogba nem ütközőt, sőt az 1867-ik évi törvényből egyenesen következőt, de másodszor ugy is, mint a mely egy katonailag eorrectebb kifejezést tartalmaz. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Madarász József jegyző (olvassa): Módosítvány a 15. §-hoz. Beadja Thaly Kálmán. A 15. §. utolsó bekezdésének második sorában e szavak helyett „csapattestekből" tétessenek „magyar hadtestekből*. Szentiványi Kálmán: T. képviselőház! (Halljuk I) A megelőző emelkedett vita után, azt hiszem, az országban senki sem lehet kétségben az iránt, hogy a véradó összeségének, a hadilétszámnak megállapítása, az e hadi létszám kiegészítésére szükséges ujonczjutalék létszámának meghatározása időről-időre tiz évenkint, valamint e létszámnak évenkint való megajánlása egyaránt az ország sarkalatos jogai közé tartozik.(Ugy van! balfelöl.) A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat 5. §-ánál, de a dolog természeténél fogva is, a hadsereg és honvédségben előállott fogyatékok pótlására a póttartalék szolgál. A póttartalék tehát, mint ilyen, a hadseregnek és a honvédségnek rendes tartozéka, kiegészítő része és mint ilyen, a hadsereg és honvédséggel teljesleg egyenlő elbírálás alá esik alkotmányjogi és hadképesség tekintetében. Ha már most, t. képviselőház, az országgyűlés a véderő összegét, a hadi létszámot, illetve az ujoncz-jutalék létszámát számokban határozza meg, de a póttartalék besorozásáranézve a sorozó bizottságoknak fehér lapot enged, nyilvánvaló, teljesleg világos, hogy ezen körülmény által az országgyűlés a véradó összeségének számokban való meghatározása iránti kétségtelen jogát kiadta kezéből. (Ugy van! balfelöl.) A póttartalék, kötelezettségének 4 éve alatt, nemcsak a megállapított fegyvergyakorlatra vonható be, hanem az 1888: XVIII. törvényezikk alapján rendes tényleges katonai szolgálatra is visszatartathatik. Következik pedig ebből, hogy nemcsak háború esetére, hanem békeidőben is, ha e szakaszban a megfelelő rendelkezés fentartatnék, az ország elesnék azon jogától, hogy a hadi létszámot számokban meghatározhassa. E kérdésnek még egy veszélyes oldala van. (Halljuk! Halljuk!) Mig eddigien, mint Bolgár Ferencz t. képviselőtársam előadta, a póttartalék állományába korosztályuk és sorsszámuk rendje szerint az alkalmasaknak találtak, meghatározott számokban osztattak be, addig a jelen javaslat a póttartalék állományába osztja be különbség nélkül az ideiglen alkalmatlanoknak találtakat, a családi és mezei gazdasági tekintetből békeidőre ideiglenes hadmentességgel biró egyéneket és végül a fölös számmal a póttartalék állományába besorozottakat, tehát mindezen cathegoriákat különbség nélkül egyenlő kötelezettséggel, a létszám korlátozása nélkül. Már most ebből következni kell okvetetlenül annak, hogy miután, a mint már előbb elmondtam, a tényleges szolgálatra is visszatartható az illető bizonyos esetekben, ha a törvényjavaslat megtámadott dispositiója megmarad,