Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1887-166

166. országos ülés január 21-én, hétfőn. 1S8Í). ifi t. többség csak tapsolni tud a párt generálisának, még akkor is, a mikor őt egy igazi császári királyi tábornok szégyenletes visszavonulásra készteti. Az a császári királyi tábornok ugyanis, ki a hadsereg köréből vezényeltetett a ministeri bársonyszékbe és a ki valóban nagyon jól megüli a helyét, nem kevésbbé jól, mint annak idején paripáját csapatai élén, mert sikeres kirohanásokat tett a magyar alkotmány ellen és sikerrel igyekszik a magyar alkotmányt védsánczaiból kiverni. (ügy van! szélső balfelől.) Elnök: Kérnem kell a t. képviselő urat, méltóztassék meggondolni azt, hogy itt a magyar alkotmány ellen sikeres kirohanásokat senki sem tehet, mert e tanácskozásainknál csak a magyar parlament többségének a határozata döntő. (ügy van! jobbfelöl.) Azt nem lehet mondania senkiről, hogy ide eommandiroztaíott ministernek, mert csak a magyar parlament többsége által támogatott minister képes itt helyet foglalni. Az egész világ hiába commandirozna ide ministernek bárkit is, ha a többség nem támogatja. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ne méltóztassék tehát a magyar parlamentet elemi jogaiból kiforgatni, hanem ha kifogása van a képviselő urnak, méltóztassék azt csak a többség ellen emelni, melynek akaratából a törvényjavaslat törvénynyé válhatik, mert a magyar parlament összealkotása szerint a többség a felelős és senki más. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Szecsődy Kálmán: Kötelességszerííleg meghajlok az elnök ur figyelmeztetése előtt és csak sajnálattal vagyok bátor constatálni, hogy a t. többséget alig apostrophálhatnám, a mennyiben annak tagjai az idő előrehaladottsága következtében — mely körülmény nagyon mostoha az én felszólalásomra — már nagyobb részben eltűnt. (Derültség a szélső balfelől.) Ezen oknál fogva még csak egy rövid megjegyzést legyen szabad tennem Jókai t. képviselő ur azon nevezetes állítására, a melyet nem először hallottunk a t. többség részéről s a mely már a szomszédos padsorokról is hallatszott. — hogy t. i. a jelenlegi időszak nagyon kevéssé alkalmas arra, hogy a hadsereg szervezetében lényei gesebb átalalakítások létesíttessenek. (Halljuk! Halljuk!) De kérdem a t. képviselő úrtól, hát mire és meddig kivan még várakozni'? Azt méltóztatik-e hinni, hogy államiságunk legsarkalatosabb biztosítékát, az önálló hadsereget, képes lesz a nemzet alkotmányos utón kieszközölni, melyen pedig haladni akarunk, oly viszonyok közt, oly időszakban, midőn a Lajthán túl teljes nyugalom és béke honol V Vájjon nyertünk-e mi valaha Bécsből jogot vagy csak jogaink elismerését is, avagy jogainknak a viszonyok által ránk parancsolt kiszélesítését oly időszakban, a midőn ezt megadni kényszerülve nem voltak ? Vagy, a mint a t. képviselő ur előhozta, talán a nemzetiségek elégedetlenségétől kell tartanunk azon esetben, ha mi megkapjuk azt, a mi minket jogosan megillet? Valóban a t. képviselő urnak kénytelen vagyok a politika legelementárisább törvényét itt felhozni, a mely szerint az a nemzet, mely nem meri megvédelmezni jogait, a I mely alkotmányos jogainak védelmére nem mer szembeszállni az azt körül vevő veszélyekkel, midőn e jogok kiszélesítése szükségesnek bizonyul: az a nemzet már ütközetet vesztett, mielőtt harezba szállt volna. (Élénk helyeslés balfelől.) És ép azért időszerűnek tartom a nemzet ez iránybani jogos aspiratióinak érvényesülését egy önálló hadseregben és nem togadom el az előttünk fekvő törvényjavaslatot, hanem pártolom Ugron Grábor t. barátom határozati javaslatát. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélső baltdúi ) Elnök: T. há- ! Az idő előre haladván, a tárgyalás folytatása a holnap d. e. 10 órakor tartandó ülésre halasztatik. Az ülést bezárom. (Ás ülés végződik cl. u. 2 óra 6 percekor.) KÉPVH. NAPLÓ 1887—92. VIII. KÖTET. t