Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1887-166

166. országos illés január 21-én, hétfőn. 1889. 4 j és oly alakban, mintázta t. képviselő urtette, mert én az ő, fáradságos áton aratott babérján osztakozni nem akarok s a t, kormánypárt részéről az ő számára kiutalt tapsokban részesülni nem kívánok, hanem oly irányban akarom megnyugtatni a t. minister urat, hogy midőn a vita ily előrehaladott szakában e törvényjavaslat tárgyalásánál a t. ház türelmét igénybe venni óhajtom, nem ringatom magamat azon illusióban, hogy a törvényjavaslat sorsa bukás is lehet. Legyen megnyugodva at. minister ur; mert hisz azon táborban, melyben két generális van, a subordinatio feltétlen ; és ott nem történhetik meg az, a mit a t. államtitkár ur a közös hadseregről mondott, hogy az altiszt súgott felfelé a tisztnek ; ott felülről hangzik el az ellentmondást és változtatást nem tűrő mindenható „commandó" (Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon) és a feltétlen engedelmességhez szokott hadsereg vakon teljesíti a parancsot; tüskön-bokron keresztül követi vezéreit és még azzal sem lörődik, hogy a rohamnak útját álló magyar alkotmányt fel kell rugdalni. (Ugy van ! Ugy van! szélső balfelöl) Én ezen törvényjavaslatot egy jogcsonkitó kormány kényszermunkájának tekintem, (Ugy van! szélső balfelöl) olyannak, mely alkotmányos jogainkat megnyirbálni, a nemzet ifjúságát, a haza virágát borbár kezekkel akarja letarolni, (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon) mely ezen ifjúságot egy idegen eszmékért lelkesülő, nyelvünket megtanulni nem biró. jogainkat elismerni nem akaró tiszti kar önkényének akarj a kiszolgáltatni, (Ugy van! szélső balfelöl) megszavazni nem tudom. (Helyeslés a szélső balfelöl.) Ezen törvényjavaslat, t. ház, előttem nem egyéb, mint a proletarismusnak az intelligens ifjúság számára készített melegágya, melyre tán szüksége van a jelenlegi kormánynak arra, hogy e melegágyból kikelt gaz közt megtalálja azon palántákat, a melyekre a jövőben szüksége lesz. (Derültség a szélső baloldalon.)Dé a nemzetnek erre szüksége nincs és az ezen kormányt remélhetőleg rövid idő alatt felváltó egy hazafias kormánynak sem lesz szüksége soha. (Ugy van! a szélső baloldalon.) A jelen törvényjavaslat 14. §-ában foglalt alkotmánysértés az ellenzék részéről a törvényjavaslat ellenében felszólalt szónokok, különösen az ellenzéki vezérférfiak oly alapos tudományossággal, oly meleg hazaíisággal s oly utólérhetlen szónoki sikerrel mutatták ki, hogy ahhoz részemről hozzászólni szükségesnek nem tartom, sőt ezt talán merészségnek kellene tartani, merészséget elkövetni pedig nem akarok. Merészséget elkövetni a t. államtitkár ur érezte magát feljogosítva, midőn a szellemidézés nagy mesterségével foglalkozott, mert midőn Deák Ferencz nagy szellemét közibénk idézte, tűzzel játszott; mert ha c nagy szel- ' KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. VIII. KÖTET. lem, miként ő azt óhajtotta, köztünk csakugyan megjelenhetne, akkor a t. államtitkár ur és elvtársai e nagy szellem társaságát e teremben nem igen soká élvezhetnék. Én tehát csak a törvényjavaslatban foglalt két másik sérelemről akarok beszélni, a mely két sérelem egyikét a hadkötelezettség megkezdése idejének a 20. évről a 21 évre való áttolása képezi. Eltekintve minden egyébtől, a mivel a törvényjavaslat intézkedését megtámadni lehetne, micsoda óriási igazságtalanságot foglal magában már csak azon egy körülmény, hogy azon egyének, a kik a közel elmúlt 1888. év tavaszán kerültek ki mint utolsó korosztálybeliek a sorozó bizottság elől és azon boldog hitben, hogy most már a tényleges szolgálati kötelezettség alól kiszabadultak, családot is alapítottak, most 1889. tavaszán, ha e törvényjavaslat törvénynyé fog állani, újból katonai sorozó bizottság elé hurczoltassanak, ott esetleg besoroztassanak és jóhiszenűileg alapított családjaikat a biztos nyomornak kitenni kénytelenek legyenek. Ezekkel, t. házcsak szaporodni fog azon koldusok száma, a kiknek számát a kormány honboldogtalauító politikájával ugy is oly nagy számra emelte. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) És, t. ház, ezen intézkedés mind azzal indokoltatik, hogy a huszadik évbe jutott védkötelezettek nem rendelkeznek azon testi fejlettséggel, a mely a hadi kötelezettség teljesítéséhez szükséges. Ezen intézkedéssel a bajon segíteni nem lehet. Én belátom azt, hogy satnyulunk, hogy a behívott korosztály évről-évre gyengébb és gyengébb lesz, hanem ezen jelen törvényjavaslat intézkedése által segíteni nem lehet; hanem segíteni lehet akként, hogy nevegye el a t. kormán)" az állampolgárnak kezéből az utolsó betevő falatját, (Helyeslés szélső balfelöl) akkor majd meg fogja látni a t. kormány, hogy ugy, miként az előtt, a boldogabb múltban kifejlődtek a 20-ik évig a hadkötelezettek, ki fognak fejlődni a jövőben is. De mig a kormány az eddigi irányt követve fogja zsarolni az adófizető polgárokat, addig ez intézkedéstől javulást ne várjon, sőt ellenkezőleg be fog következni azon kor, a mikor még a 26 évesek között sem eonstatál hatják a testi fejlettségnek azon mérvét, mely a katonai kötelezettség teljesítéséhez szükséges. A harmadik nagy sérelem, melyet a, javaslat magában rejt, az egyéves önkénteseknek a magántanulmányoktól való eltiltása és a szolgálatnak esetleg második évvel való megtoldása. Az előbbi intézkedést a t. minister ur ama közmondással igyekszik indokolni, hogy két urnak egyszerre szolgálni nem lehet. Midőn ezt teszi, önmaga alatt, vágja a fát. Mert ez állításának legnagyobb czáfolata az ő magas személyében rejlik, a ki osztrák altábornagy és magyar felelős minister egy szee