Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1887-185

185. országos ülés február 21 én, csütiirtíikőii. 1889. 387 magyar törvényszövegét. (Elénk helyeslés és tetszés jóbhfélöl.) Szilágyi Dezső: (Halljuk! Halljuk !) Kérem a t. házat, méltóztassék nekem részint szavaim értelmének megmagyarázását, részint a most hallott érdemleges nyilatkozatra vonatkozólag egy rövid megjegyzést megengedni. (Halljuk! Halljuk!) Elnöki Azt hiszem, a t. ház beleegyezni méltóztatik. (Általános helyeslés. Halljuk!) Szilágyi Dezső : A mi t. képviselőtársamnak azon nyilatkozatát illeti, hogy ő helyesebbnek tartja meggyőződését, különösen a nemzet jogaira nézve, ha az eltér az általános meggyőződéstől, csak akkor érvényesíteni, midőn ezzel nem ingerültségre, hanem legalább egy részében a közvéleménynek egyetértésére számíthat, ezzel egyetértek esnem iskoczkáztatom, hogy nem forQÍrozza tovább önálló álláspontját, bár báTörságát elismerem, hogy ezen meggyőződését ama külön állásponton kifejtette. De legyen szabad azon reményemet kifejeznem, hogy ezen álláspont el fog tűnni és ő együtt fog lenni azokkal — a mint azok együtt vannak a 67-iki törvények értelmezésében — kik ezek létrejöttét ellenezték és a kik ezt előmozdították, mert abból a függetlenségből feláldozni egy hajszálat sem szabad. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) A másik észrevételem az, hogy a t. képviselő urat arra figyelmeztetem, hogy a kormány szívós kitartását álláspontján azzal indokolja,hogy az egy quasi nemzetközi egyezmény volt és egy kormánynak csak emelheti tekintélyét az, ha elválalt kötelezettségei megtartásához és azoknak megfelelőíeg érvényesítéséhez ragaszkodik. Ebben t. képviselőtársamnak teljes igaza van; de egyet méltóztatott figyelmen kivül hagyni, hogy a megegyezés csak a lényegre és a 67-iki XII. t.-cz. 13-ik §-a szerint csak az elvekre, de soha a formulára nem vonatkozhatik. (Helyeslés a bal- és szélső balfelöl.) És ha a t. mimster ur azt mondta, hogy a Lajthán-túli kormány nyal az elvre, a lényegre nézve egyetértett és a lényeg az volt, a mit az ellenzék kívánt, akkor engedjen meg, helyeselni pusztán a formulához való makacs ragaszkodást, az nem igazolható álláspont. (Élénk helyeslés a balés szélső balon.) A harmadik — és ez a leglényegesebb, a mit t. képviselőtársam mondott — bár nem mondta nyíltan, de beszédének értelme kétségtelenül oda ment ki, hogy én a magyar törvény ellenében az osztrák törvényre hivatkoztam. (Halljuk! Halljuk!) Erre akarok egy pár szót megjegyezni. (Halljuk!) Már ismételve volt szerencsém e házban kijelenteni, hogy az 1867 : XII. t.-cz.-et csak a magyar törvényhozás magyarázhatja. Ha már most arra, hogy mi közös ügy és mi nem, még felderítésül és pedig nem a magyar törvény ellen, nem is a magyar törvény értelmének erősítésére, hanem, hogy kimutassam, hogy még az osztrák törvénynek is ugyan az az értelme, még az osztrák törvényt is felemlítettem, (Igaz! Ugy van! balfelol) — a mi semmi körülmények között nem a magyar törvény ellenében való hivatkozás — tettem ezt egy körülménynél fogva, a miről t. képviselőtársam méltóztatott megfeledkezni. Mert ahhoz, hogy valami közös ügynek tekintessék, nem elegendő az, hogy t. képviselőtársam ugy magyarázza — remélem egyedül ebben az orzságban — a magyar törvényt, hogy abban van egy olyan közös ügy, a mely az osztrákban nincs, mert akkor az még nem volna közös ügy; a menynyiben közös ügygyé csak akkor válhatik, ha e pontban is az osztrák törvényben conformis határozat volna. Már most t. képviselőtársamat csak arra figyelmeztetem, hogy én nem a magyar törvény értelmének felvilágosítására, nem a magyar törvényből következő értelmezés ellenében, hanem azért és pusztán azért hivatkoztam az osztrák törvényre, hogy azok, a kik a birodalom egységét mindig- szorosabban akarták és kik kétség- kivül oly magyarázatot adnának a közös ügyekről szóló törvénynek, ha található volna, még azok sem állanak a magyarázat azon álláspontján, a melyet Tisza Istvánt, képviselőtársamis elfogadott,hivatkozott és (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincsen feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk! Nagy zaj a szélső baloldalon. Felkiáltások: Eláll! Eláll!) Elnök: Az 1848 : IILt.-cz. 28. §-a egyenesen elrendeli, hogy ha a minister nyilatkozni kivan a házban, meghallgatandó. Tisza,Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! Én azt hiszem, hogy nemcsak én, de mindazok, a kik ezen az oldalon ülünk, a mai napon is jelét adtuk annak, hogy az ellenünk intézett szónoklatokat a legnagyobb csendben meghallgatjuk. (Iga:! Ugy van! jóbbfelöl. Hangok a szélső balon : Láttuk tegnapelőtt!) Igen kérem a t. képviselő urakat, méltóztassanak nekem is megengedni, Hogy elmondhassam azt, a mit az ellenem — mondhatnám — inkább, mint a javaslat ellen az utóbbi időkben felhozottakra nézve elmondani kötelességemnek tartok. (Halljuk! Halljuk!) T. képviselőház! Mindenekelőtt csak igen rövid észrevételem van Szilágyi Dezső t. képviselőtársam mai beszédére. (Halljuk! Halljuk!) Megkívánom pedig jegyezni azt — és ebben bizonyosan egyetért velem — hogy nemcsak a véd erőről szóló törvényt, de bármi néven nevezendő törvényt, a mely a magyar törvényhozás <M»*