Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1887-166

lfi«. országos ülés január 21-én, hétfőn. 1889. 33 És itt engedje meg a tisztelt ház, hogy kitérjek egy vádra, a mely ellenünk a t. túloldalról intéztetik, tudniillik hogy mi a monarchia tekintélyét az által akarjuk gyengíteni, hogy minduntalan azt hirdetjük, hogy a magyar nemzetnem támogatja a hadsereget, megvonja tőle a symphatiát, sőt ellenkezésbe helyezi magát vele és ez a monarchia kárára van. Ezt a felfogást én igen csodálatosnak tartom. Azt hiszik talán azon urak, a kik ezen megjegyzést teszik, hogy azon nagyhatalmak, a melyek velünk akár barátságos, akár ellenséges viszonyban állanak, arra szorulnak, hogy tőlünk vegyenek informatiót? Azt hiszem, erről nem lehet szó; a nagyhatalmak nélkülünk is tisztán látják, hogy mi történik Magyarországban; a kik nem akarják látni, azok természetesen nem látják. A háborút pedig a tettek és nem a szavak fogják eldönteni; nem azon szavak, a melyek itt mondatnak, hanem a tettek és' a fegyverek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Vagy nincs igazunk nekünk, vagy igazunk van abban, a mit mondunk. Ha nincs igazunk, akkor kár nem történik semmiben, hiszen a csatatéren majd kitűnik, hogy nem volt igazunk, mert győzni fog a hadsereg; de ha igazunk van, akkor nem mi vagyunk a hibásak, a kik ezeket mondjuk, hanem önök a hibásak, hogy mégis megcselekszik, a mire mi mondjuk, hogy ne tegyék. (Helyeslés a szélső baloldalon,) Mi tehát azzal hibát nem követünk el, hogy kimondjuk aggodalmainkat, (ügy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) Én nem tudom, van-e olyféle rendelet, melv szerint a közös hadsereg hivatalos nvelve a német; utánajártam, kerestem, kérdeztem, de nem találtam. De ha van is ilyen rendelet, az csak rendelet és nem törvény és igy annak megváltoztatása minden alkotmányos rázkódás nélkül sokkal könnyebben eszközölhető, mint ha törvényt akarnánk megváltoztatni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Annyival kevésbé gondolom, t. ház, hogy a magyar nemzet ezen óhajtása, nem teljesíthető, ha sikerül bebizonyítanom azt, hogy a magyar nyelv behozatala a hadseregbe nem hogy gyengítené annak harczképességét, de sőt lényegesen emelné. (Halljuk!) Tudjuk, t. ház, hogy a legrégibb idők óta, midőn nagyobb csapattömegek harczra készültek, mindig bizonyos kisebb osztályokra osztattak fel, hogy ezen kisebb osztályok mozgékonyságukat megtartva, egymást mégis, segíthessék, támogathassák működésükben. A régi rómaiaknál ez a kisebb hadászati egység a legio volt és tudjuk, hogy a légióval hódították meg a rómaiak az egész régi világot. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Elnök: Kérnem kell a képviselő urat, méltóztassék a parlamenti szokásnak megfelelői eg az elnöki szék felé fordulva beszélni, mert különben eonversatióvá lesz a beszéd. (Helyeslés.) Szentkirályi Albert: Később ezen hadáKÉPVH. NAPLÓ 1887 — 92. VIII. KÖTET. szati egységnek, a légiónak, megfelelt az ezred, midőn a fejedéi mek legfölebb 50—60 ezernyi sereggel beérték arra, hogy országukat megvédelmezzék, sőt hódításokat is tegyenek. De mióta a múlt századbeli franczia foi-radalom a nemzeti hadseregek intézményét léptette életbe s I. Napóleon kezébe vette a népseregek sorsának intézését és megkezdette a kisebb hadtestek alakítását, azóta a hadseregek szerkezete lényegileg ugyanezen az elven, a hadtestek elvén alapszik. (Ugy •van! a szélső balon.) A hadtestek olyan csapatok, a melyek az által, hogy bizonyos számban minden fegyvernemből alakittatnak össze, képesittetnek az önálló működésre, képesittetnek arra, hogy ők maguk bizonyos hadászati feladatokat képesek legyenek megoldani. E hadtestek rendesen 30 ezer harczosbó] állanak és ez a szám a tapasztalás szerint a legezélszerfíbbnek bizonyult. Ez nem túlságos nagy szám; de azért, ha meggondoljuk, hogy ilyen hadtestnek egy úton való felvonulása 24 kilométernyi hosszúságra terjed, vagyis, hogy az első sorban felvonuló az utolsóktól 24 kilométer távolságnyira van, hogy tehát, ha a hadtest elején csata fejlődik ki, egy egész napi utat kell a hátsóknak megtenni, mig az elsőket elérik, bizonyos, hogy már ezek fáradtan érkeznek meg a csatába. Mindamellett kisebb hadtesteket alakítani nem látszik czélszerűnek, mert egyrészt nagyon kevés erőt repraesentálnak arra, hogy önálló feladatokat oldjanak meg, másrészt pedig minden hadtestnek saját törzskarra, műszaki csapatokra, szekerészetre, ambulantiára s a többire levén szüksége, igen nagy összegekbe került volna a hadseregnek kisebb hadtestekre osztása. Ezt aligha birta volna meg egyetlen egy európai állam is; de viszont nagyobb hadtesteket sem czélszerű alakítani, mert például 40,0ü0 harczosból álló hadsereg felvonulási útja 32 kilométer, 50,000 főnyié 40 kilométer. Mindamellett azon roppant szaporulatnál fogva,mely utóbb, ahadrseregeknagyságát tekintve, beállott, miután a harczosok számát oly óriásilag megnövelték, az újabb korban egy hadtest működése természetesen elegendőnek nem találtatik, azok hadseregbe vonattak össze, és pedig a legczélszerübben 3—6 hadtest egy hadseregbe, mert két hadtest egy hadseregben nem elégséges, már csak a felvonulási nehézségek miatt sem, mivel két hadtestet szét kellene szakítani rendes Összeköttetésükből, hogy a hadászati felvonulás megtörténhessék, a mi pedig a hadtesteknél mindig veszedelmes. A legkisebb hadseregek tehát három, a legnagyobbak eddig hat hadtestből állottak. Fordult ugyan elő eset, hogy anémet-franczia háborúban hét hadtestből állott a rajnai hadsereg, de ez czélszerűnek nem mutatkozott: annyira szét voltak szórva a hadtestek, hogy egymásnak segítségére nem jöhettek. A metzi hadsereg, a mely Metz.körülzárolását eszközölte, nyolez hadtestből