Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.
Ülésnapok - 1887-184
366 184. orsíágos ülés ftbroár 20-án, szerdán. 18S9. A kormány heteken át konokul ragaszkodott hibás felfogásához, üres, tartalmatlan érvekkel és oly tacticával, mely sem hozzá, sem hozzánk nem volt méltó, küzdött ellenünk, (TJgy van! Ugy van!a szélső baloldalon) daczolta napról-napra hangosabban nyilatkozó közvéleménynyel és az erkölcsi pressió legnagyobb nemét használta fel arra, hogy ellentétbe hozza a nemzet törvényhozását a nemzet aggodalmaival és érzületével. (Ugy van! ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) így járultunk a szavazási urnához. A kormány 126 szótöbbséggel emelkedett ki győztesen — ha győzelemnek lehet mondani — a vitából, de alig volt ideje, hogy kiábrándulhasson győzelmi mámorából, feladta a harcztért épen ugy, mint 1866-ban a custozzai győzelem után átadták Velenczét a legyőzött, ellenségnek. (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) De hát mi az oka a meglepő fordulatnak (Halljuk!) — habár elkésett : — eoncessiónak ? A ministerelnök ur a világért sem ismerné el, hogy ezt a concessiót az oppositiónak tette volna, saját pártja ellenében pedig nem volt e eoncessióra szüksége. Tehát hol keressük az okot? Szerencsére az előttem szólott t. képviselő, ur Hegedüs Sándor rámutatott ez okra — habár csak magunk között mondotta — rámutatott oly tényezőkre, a melyek e parlamenten kivül állanak. És, t. ház, épen ez a veszélyes jelenség a mi nyilvános életünkben, a melylyel ma nem először találkozunk — és a melyre a t. ház komoly figyelmét felhívni bátorkodom. (Halljuk! Halljuk!) A nemzet legvitalisabb kérdései felett nem a nemzet képviselői, hanem néha a parlamenten kivül álló tényezők határoznak, (Ugy van! a balés szélső baloldalon) a nemzet dolga nem itt a parlamentben, hanem acoulissák mögött döntetnek el. (Élénk felkiáltások a bal- és szélső haloldalon: Igaz! Igaz! Ugy van!) A parlament súlypontja innen a házból máshová helyeztetik át (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon) s a parlamenti kormánya maga többségét nem nézetei érvényesítésérc, hanem visszavonulásának fedezésére használja fel. (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélső báloldalon.) Ezen eljárás nagyon sérti e ház jogait és méltóságát, (Ugy van! a bal- és a szélső baloldalon) halomra dönti a parlamentarismus alapelveit, az elvi kérdéseket személyes kérdésekké degradálja és intézményeinkbe az elvek uralma helyett a személyes uralom elvét csempészi be. (Ugy van! Igaz! a bal- és a szélső baloldalon.) És vájjon, említsem-e, t. ház, mily államférfiúi tapintat nyilatkozik abban, felzaklatni a nemzet kedélyét ily válságos időben s épen egy oly törvényjavaslat által, a melyben a nemzet újabb áldozatkészségéhez vagyunk kénytelenek folyamodni. (Élénk helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Kell, hogy szellőztessük ezen kérdéseket,, mert nekünk kötelességünk nemcsak az alkotmányt megvédeni, meg kell védenünk az alkotmányos szellemet is és a parlamentarismus alapelveit ; (ügy van! Ugy van! a bal- ésa szélső baloldalon) reánk nézve fontos dolog, hogy a kormányban, kivált e válságos napokban, nemzeti érdekeinknek és jogainknak megbízható erőit, ne pedig folytonos veszélyét lássuk: (Ugy van! Ugy van! Élénk helyeslés a bal- és szélső balfelöl) nekünk gondosan el kell távolítanunk mindent, a mi a trón és a nemzet közti barmoniát megzavarhatná. (Ügy van! a balés a szélső baloldalon.) Nem fogja tehát zokon venni a t. ház, ha egy eriticai visszapillantást vetek a lezajlott vita folyamára, hogy jobban megítélhessük a kormány eljárását és hogy annál biztosabb feleletet nyerhessünk az általam felvetett kérdésekre. (Halljuk! Halljuk!) Mi, t. ház, ezen az oldalon az általános vita alatt világosan kimutattuk, hogy az 1868-iki és az 1879-iki törvényeknek egyik fő és alapelve, melyre a legnagyobb súlyt kell fektetnünk, azon alapelv tudniillik, mely a jelen szakaszban foglalt intézkedés érvényét 10 évre korlátozza — a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat szövegéből kimaradt; kimutattuk egyszersmind azt, hogy ezen alapelv feladása lényegesen megsértené alkotmányunk garantiáit. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélső baloldalon.) A túloldal t. szónokai magát e tényt nem vonták kétségbe, hanem különféle érvekkel, noha sikertelenül, részint ezen alapelv fentartásának további felesleges voltát, részint pedig ezen alapelv elejtésének szükségességét akarták igazolni. Egyik kiváló tagja és jogtudósa ama pártnak azt mondotta, hogy ezen alapelv, mely a régi törvényekben azért volt szükséges, minthogy azok a létszámot állapították meg, a jelen törvényjavaslatban feleslegessé vált annál fogva, mert itt az évi ujonczjutalékot határozzuk meg. Megvallom, hogy ez az érvelés oly magas sphaerában mozog, hová én gyönge szárnyaimmal nem birtam fölemelkedni : (Derültség és tetszés balfelöl) az én közönséges észjárásom szerint a hadi létszám megállapításának két módja van. Az első a régi mód, a melyet az 1868. és 1879-iki törvények követtek, a melyek a létszámot 800 ezer főben állapították meg s ekkor nagyon természetesen az évi ujonczjutalékot évről évre azon mennyiségben kell megszavaznunk, a mely szükséges arra, hogy azon hadilétszám hézagai kiegészíttessenek. A másik mód az, a melyet a jelen törvényjavaslat akar inaugurálni, hogy tudniillik már előre kiszámítjuk azon évi ujonczjutalék mennyiségét, a mely szükséges lesz arra, hogy az általunk contemplált 800 ezer főnyi létszám folyton kiegészítve legyen. Lehet az egyik vagy másik
