Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.
Ülésnapok - 1887-183
346 183. országos ülés február 19-én, kedden, 1889. kodni! (Hosszantartó nagy derültség a bal- és a szélső balfelöl.) Gróf Apponyi Albert: Ferde helyzetbe hozta s comprommittálta annak az állásnak méltóságát, melyet ő ez idő szerint elfoglal (Hosszantartó zajos helyeslés és éljenzés bal- és szélső baloldalon) és a mely állásnak méltóságára mi féltékenyek vagyunk. (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon. Zaj és közbeszólások jobbfelől.) Nem értettem a közbeszólást. Méltóztassanak világosan nyilatkozni. Boross Bálint: A szomszédommal diseuráltam; (a baloldalra mutatva) onnan tanultam! (Derültség.) Gróf Apponyi Albert: Féltékenyek vagyunk, mondom, ennek az állásnak méltóságára, mert ez nem az ez időszerinti ministerelnöknek, sem az ő pártjának privát- és belügye, hanem az egész országnak, az egész nemzetnek ügye. (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon. Mozgás és közbeszólások jobbfelöl.) Megint nem hallottam a közbeszólást. Én egyáltalában nem vagyok ellensége annak, ha beszéd közben közbeszólásokkal élnek a t. képviselő urak, csakhogy szeretem azokat világosan hallani, hogy rögtön felvilágosítással szolgálhassak a t. közbeszóló urnak. (Halljuk! Halljuk!) Ennek az állásnak méltósága azt követeli, hogy midőn felvettetik a cabinetkérdés; midőn egy kormány a rendelkezésére álló eszközöknek a legerősebbjéhez folyamodik, hogy valamely állásponthoz való SZÍVÓS ragaszkodását kimutassa, ez azután komolyan vétessék, (ügy van! balfelöl.) Ennek az állásnak a méltósága nem engedi meg azt, hogy ki ott egy politikát képvisel és ahhoz a politikához magát kötötte, midőn ezt a politikát vagy nem akarja, vagy nem tudja tovább keresztül vinni, azt mondja: tehát én a másik politikát is szívesen képviselem. (Derültség a bal-és szélső baloldalon. Ellenmondások jobbfelöl.) És, t. képviselőház, ennek a helyzetnek tovább fejlődésében a ministerelnök ur, a mennyire ő azt tehette, a mennyire az ebben az országban egyáltalán megkísérthető vagy elérhető, compromittálta magának a koronának dignitását is, (Igaz ! TJgy van! a bal- és szélső baloldalon. Mozgás jobbfelöl) midőn a koronának egy politikai tartalmú nyilatkozatára nézve azt mondta, hogy ő azért felelősséggel nem tartozik. (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon.) A ministerelnök ur ezen nyilatkozata nemcsak ebben a házban, hanem ezen a házon kivül is, mondhatom, a legkomolyabb és loyalis érzelmű férfiaknál is mély megütközést keltett; káros hatása csak azért nincs, mert ez a nemzet oly törhetetlen hűséggel ragaszkodik a koronához, hogy akarva soha nem fog senki mást felelőssé tenni., mint a ministerelnök urat és soha mással szemben nem fog bírálatot gyakorolni, mint a ministerelnök úrral szemben. (Tetszés és zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) A hibáknak ezen szakadatlan lánczolata folytán ma oda értünk, hogy ma a ministerelnök ur a 14. §. visszamódosítása által nem képes a helyzetben helyreállítani azt az egyensúlyt és az országban azt a nyugalmat, melyet a kérdésnek egy korábbi stádiumában ugyanezzel, sőt ennél csekélyebb önmegtagadással, helyreállíthatott volna. (TJgy van! a szélső baloldalon.) Mindezen tények után, midőn rendre bebizonyult, hogy a nemzetnek és monarchiának legnagyobb érdekei az ő kezében súlyos hibák által compromittáltattak; midőn rendre compromittálta önvédelmi harczában azt a széket, melyet elfoglal; azt a képviselőházat, a melynek ő a vezére, sőt azt a tényezőt, melyet neki minden körülmények között fedeznie kell: (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon. Mozgás jobbfelöl) ma oda fejlődött a helyzet, hogy ez az ország és ez a parlament normális állapotok közé nem térhet vissza mindaddig, a míg a minister ur azt a helyet elfoglalva tartja. (Elénk helyeslés és tetszés a balés szélső baloldalon, perczekig tartó taps és félkiáltás: Éljen Apponyi! Mozgás jobbfelöl.) Polónyi Géza; Mondjon le! A ministerelnöknek hazudni nem szabad. (TJgy van! a szélső balfelöl. (Nagy zaj és mozgás jobbról.) Gróf Apponyi Albert: Azt mondottam, t. ház, hogy ennek az országnak politikai élete normális körülmények közé többé nem juthat, mindaddig, mig a ministerelnök ur foglalja el azt a helyet. (Zajos helyeslés és t éljenzés a bal- és szélső balon. Mozgás jobbfelöl.) Én nem mondom azt, hogy a ministerelnök ur az alkotmányos legalitás minden formája mellett meg nem tarthatja a hatalmat addig, mig ezen parlament többsége őt támogatja. (Nagy mozgás jobbfelől.) Engedelmet, ez annak a képnek folytatása és további kifestésé, a melyet megkezdettem. (TJgy van! balfelől. Mozgás és zaj jobbfelöl.) Nem mondom azt, hogy a t. többség nem határozhatja el magát arra, hogy a történtek utáa is, továbbra megajándékozza a ministerelnök urat támogatásával, (Nagy zaj és mozgás jobbfelöl. Halljuk! Halljuk! a bal- és szélső baloldalon.) Mindez megtörténhetik, t. képviselőház. (Felkiáltás jobbfelől: Meg is fog történni!) Talán meg is fog történni. (Halljuk! Halljuk!) A hatalmat fentarthatják a ministerelnök ur kezében, ez kétségtelen; de egyet vissza nem adhatnak neki, mert az elveszett ebben a vitában örökre: a tekintélyt. (Hosszantartó lelkes éljenzés és taps a bal- és szélső balon. Ellenmondások jobbfelöl. Halljuk! Halljuk !) Elnök: Kérnem kell a t. ház tagjait most is, a mint ezt már többször említettem, hogy ne méltóztassanak itt tapsolni. (Helyeslés jobbfelöl.
