Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1887-183

153. országos ülés febr akarta, a mit a t. ellenzék, midőn erre nézve köte­lező jegyzőkönyvi nyilatkozatot proponált, hogy most ugyanannak törvénybe iktatása, a szakasz néhány szavának megváltoztatása miért legyen egyszerre olyan nagy vétek a kormány részéről, a mely után a kormányon nem maradhat, ezt —­megvallom — véges eszemmel belátni képes nem vagyok. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) A t. képviselő urak maguk gondoskodtak arról és azért fogadják őszinte köszönetemet, hogy ezen engedmény a 14. §-nál ne legyen az ellenzék diadala gyanánt feltüntethető. (Tetszés jobbfelöl. Mozgás a bal- és szélső baloldalon.) Mert hiszen, a mint tudomásra jutott, hogy itt engedmény adatik, azonnal hirdették urbi et orbi, hogy hiszen a 14. §. nem is lényeges, (Zajos ellenmondások abal-és szélső halon. Felkiáltások a szélső baloldalon: Csavarintja!) a fősérelem a 25. §. (Helyeslés jobbfelöl. Zajos közbe­kiáltások a szélső balon.) Meszlényi Lajos: Gróf Andrássy Gyula csinálta az engedményt, nem a kormány! (Zaj. Halljuk!) Tisza István I Folytassák önök a küzdelmet a 25. §. ellen, részemről csak örülök rajta. (Nagy zaja bal-és szélső balon) Mert nem szerettem volna, hogy akárkiben felébredhessen az a hit és az a gyanú, hogy Magyarországon az utczával lehet eredményeket elérni a törvényjavaslatok sorsának intézésében. (Élénk tetszés és helyeslés jobbról. Nagy zaj és nyugtalanság a szélső baloldalon.) Folytassák uraim a küzdelme!;! Remélem, mint tisztességes ellenfelek, de szemben fogunk állani a szakasznál. (Mozgás és zaj a szélső balon. Felkiáltások: Konstáh­lerrel ?) Ivánka Imre; Avval és a nélkül! Tisza István: Itt oly intézkedésnek a keresztülviteléről lesz szó, a melyet érdemileg szükségesnek és helyesnek tartunk, a hol tehát ne ni szavakról, de a dolog lényegéről levén szó, concessiókról beszélni nem i* lehet; csak foly­tassák, majd meglátják, hogy szilárdaknak fognak bennünket találni, (Helyeslés jobbfelöl. Zaj a bal- és szélső halóidon) szilárdaknak nem az utczával szem­ben, (Élénk mozgás a szélső baloldalon. Halljak!) arról nem beszélek, mert hála Istennek. Magyarország eljutott a politikai érettségnek azon polczára, (Nevetés a bal- és szélső baloldalon és felkiáltások: Látszik!) a hol a leglánnásabb utezai tüntetésnek politikai becse is absolute nulla, (Élénk tetszés és helyeslés jobbfelöl) az komoly embert nem befolyá­solhat, sem abban az irányban,hogyengedékenynyé, sem abban az iránvban, hogy makacscsá te^ve, (Élénk helyeslés jobbfelöl) hanem beszélek igenis azon — elismerem •— komolyabb jelentőségű pressióról— (Helyeslés jobbfelöl,. Zaj a szélső balon.) Gróf Károlyi Gábor: Mondja el a papa •életrajzát! (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) uár 19-én, kedden. 1889. 34 J Tisza István:... a melyet a választókerü­letekben törekednek felidézni és ellenünk fordí­tani. (Halljuk!) Én, t. ház, erről a themáról nem a saját igény­telen szavammal fogok beszélni és nem saját nézetemet fogom elmondani, hanem méltóztassék megengedni, hogy erre nézve Deák Ferenczre hivatkózhassam, arra a Deák Ferenczre, a kinek nevét önök épen ezen vita alatt annyiszor vették fel hiába. (Élénk tetszés jobbfelöl. Mozgás abal-és szélső baloldalon). Deák Ferencz az 1867 : XII. törvényczikk tárgyalása alkalmával ezeket mon­dotta : (Zaj a szélső balon. Felkiáltások: Ne profanái ja! Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Gróf Károlyi Gábor: Megfordul a sír­jában ! Tisza István (olvassa): „Midőn minket a nép megválasztott, hogy képviselői legyünk, nem azt várta, hogy tőle kérjünk tanácsot, hanem azt, hogy mi adjunk neki tanácsot. (Derültség a szélső balon. Zaj.) Törvényhozói dolgokkal, (Zajos közbe­kiáltások a szélső balwi. Halljuk! Halljuk! jobbfelől) melyek képzettséget, szakavatottságot igényelnek, nem minden ember foglalkozhatok és nekünk a kik avval foglalkozunk, kötelességünk a nép érdekét szivünkön viselve azt tenni, mi e tekin­tetben legczélszerűbbnek tetszik". (Hosszantartó élénk helyeslés a jobboldalon. Számosan üdvöslik a szónokot.) Madarász József jegyző: Gróf Apponyi Albert! (Szűnni nem akaró zajos éljenzés a bal- és szélső baloldalon. Zajos felkiátások: Halljuk Apponyit! Éljen Apponyi!) Elnök: Kérek csendet képviselő urak, mert különben kénytelen leszek az ülést öt perezre fel­függeszteni. (Zajos felkiáltások a bal- és szélső bal­oldalon: Helyre! Halljuk Apponyit!) Gróf Apponyi Albert: T. képviselőház! (Halljuk/ Halljuk!) Az előttem szólott igen t. képviseb'í ur nem fogja tehetsége kicsinylésének venni részemről, ha az ő beszédével bővebben nem foglalkozom. (Zajos helyeslés a bál- és a szélső balon.) Beszéde tartalmának legnagyobb része polémia volt a háznak oly tagjaival, a kik a jelenleg napi­renden lévő tárgyhoz még hozzászólhatnak és a kikre bátran reábizhatom, hogy saját álláspont­jukat ő vele szemben megvédelmezzék; (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon) a miket pedig a t. képviselő ur a jelenlegi politikai situatióra nézve mondott, azok, megvallom, az ő személyét oly közelről érintik, (Élénk tetszés és helyeslés a bal- és szélső baloldalon) hogy gyöngédtelenségnek tárta nám azokra nézve ő vele polémiába bocsátkozni. (Szűnni nem akaró helyeslés és tetszésnyilvánítások a bal- és szélső baloldalon.) Én, t. képviselőház, daczára mindazo kank a mik mondattak, az általunk képviselt nagy alkotmányos és nemzeti ügynek egy diadala'.

Next

/
Oldalképek
Tartalom