Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.
Ülésnapok - 1887-181
292 181. országos ülés febrtiír 16-án, szombaton. 1S89. épen azért most egyszerűen felolvasom iuterpellatiómat. (Halljuk! Olvassa.) Interpellatíó a belügyminister úrhoz : 1. Van-e a belügyminister urnak tudomása arról, hogy a főváros területén ő Felségét a királyt éljenző intelligens ifjúságot, járó-kelő békés polgárokat, ártatlan gyermekeket és védtelen nőket nem csak a nyílt utczán, hanem a gyalogjárókon, sőt a kapuk alatt lovas rendőrök minden előleges felszólítás nélkül letiporják, botokkal ütlegelik és karddal vágják ? 2. Hajlandó-e a belügyminister ur ezen brutális és lelketlen eljárás beszüntetését és azok intézői ellen a legszigorúbb vizsgálat megindítását a felfüggesztés azonnal való alkalmazásba vétele mellett a legsürgősebben elrendelni ? Ezek után, t. ház, még egy megjegyzéssel tartozom. (Malijuk! Halljuk!)Nevezetesen magyar lapokban, tegnap már a bée-si lapokban is olvastuk — nem hoznám ezt elő, ha tegnap gúny tárgyává nem tétetett volna a t. ház ülésén -— hogy midőn a függetlenségi kör helyiségéből ezen iszonyú jelenetnek szemtanúi voltunk, többen könyekbe törtünk ki. Ez fel van említve a lapokban, tegnap, ha jól emlékszem, Rohonczy t. képviselő úr is felhozta. Igaza volt, én is könyeztem és kijelentem, hogy férfi létemre ezeket a könyeket soha szégyenleni nem fogom. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Mert, t. ház, midőn az eniber azt látja, hogy méltóságosan tüntető ifjúságot, védtelen nőket, ártatlan gyermekeket letaposnak, bottal ütnek, karddal vagdalnak és midőn meg vagyok győződve az előbbiekből, hogy azok sehol igazságot Magyarországon jelenleg nem kapnak, akkor nekem csak künj 7 jöhet a szemembe. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Talán még sem nevetni való dolog az, hogy Magyarországon a kormány uralma köny és vér árán tartatik fenn. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Gondolja meg a t. kormány, hogy a könyből és vérből szokott az a tenger támadni, melybe bele fullad a zsarnokság minden bűnével együtt. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Az interpellatio közöltetni fog a belügyministerrel. Tibád Antal jegyző: Kaas Ivor! Báró Kaas Ivor: T. képviselőház \ (Halljuk! Halljuk!) Szomorú kötelességet teljesítek, midiin azon események folytán, melyek a múlt napokban a fővárosban történtek, a melyeketa lapokból ismerünk és a melyek itt hiteles tanuk által előadattak, népképviselői tisztemnél fogva Budapest polgárainak védelmére felszólalok. (Halljuk! Halljuk!) Midőn ezt teszem, kijelentem, hogy egyéni nézeteimnek adok kifejezést. Harminez év óta vagyok Budapest polgára, ismerem annak minden részét, tudom, hogy ezen város polgárai békés természetűek, hogy keresetük, munkájuk után akarnak látni, hogy tüntetésekben nem igen vesznek részt, hogy Budapest sokkal nyugodtabb város, mint a külföld legtöbb nagyvárosa, (Ugy vau! balfelől) hogy Budapesten, egy csekély soeiabdemoerata töredéket kivéve, nincs szervezett ellenzék, mely tüntetéseket akarna vagy cselekednék; ezen soeiabdemoerata töredék pedig politikai és nemzeti tüntetésekben részt venni nem szokott, hanem az ő internationalis elvei szerint, csak kenyérkérdésekkel és oly kérdésekkel szokott fellépni, melyek őt közelebbről érdeklik és ennek folytán Budapesten sohasem volt még évek hosszú során át oly tüntetés, mely komolyan veszélyes jelleggel birt volna a közönség személyi és vagyoni biztonlétére nézve. Hozzáteszem,hogy ezen tüntetések keletkezése és el fajulása, mert ez igenis megtörtént, rendesen akkor történik, mikor a rendőrség beleavatkozik és pedig beleavatkozik t ipintatlan brutalitásával. (Ugy van! a szélső balon)Ha politikai vagy más okok, melyek a polgárokat felizgatják és arra birják, hogy érzelmöknek az utezán kifejezést adjanak, csoportosulások igenis előfordulnak, de mindaddig nem történik zavargás, sem a vagyoni és személyi biztonlét veszélyeztetése, mig oda nem jő a rendőrség, még oda nem áll és feltűnést nem kelt az által, hogy az embereket zaklatja, az utczákat elzárja és ilyen módon a népet maga figyelmezteti arra, hogy itt valami történni fog. A minek következtében, mint minden nagyvárosban, oda jő a kíváncsi tömeg, semmi rossz szándékból vagy vagyon elleni támadás indokából, hanem tisztán kíváncsiságból, hogy lássa, mi történik. Ez alkalommal a járó-kelők, kik hivatásukban eljárni kénytelenek, az iskolákból jövő gyermekek, az üzletekből, a gyárakból jövő munkások, a nagy közlekedési utakat el nem kerülhetik, belekerülnek a tömegbe és nem csinálnak addig semmit, mig a tiszteltvagy nem tisztelt rendőrök megcsinálják a rendetlenséget. Ez a budapesti zavargásoknak szokása és természete, ennél nagyobb vagy komolyabb zavargásokat én itten Budapesten ritkán, van egyáltalában nem láttam. Hasonlót, mint a melyek most voltak, talán sohasem értünk meg. És ki annak az oka? Ha a belügyminister ur előveszi listáját azoknak, a kiket elfogtak, látni fogja, hogy egy napon 53-at. másik napon körülbelül 70-et kisértek be, okvetlenül azokat, kiket a rendőrség a legveszedelmesebb izgatóknak tekintett. De az 53-ból mindössze egyet talált, a kire az a qualificatio ráillik, hogy „csavargó". A többi elfogottak mind különböző osztálybeliek, de egy sem tartozott azon elemekhez, melyeket akár az a szó illethetne, hogy „csavargó", akár, hogy „csőcselék". Ilyen elemek tüntettek most és tüntettek miért? Azért, mert most ezen városban, ezen békés Budapesten, mely türelmességének végtelen jeleit adta, mert
