Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1887-174

II*. orsKágos filés január 30 án, szerdán. 1889. 213 azt mondottam, én országgyűlési képviselő vagyok nekem a házba menni jogom van (Felkiáltások: balfch'íl. Kötelesség!) és kötelességem is. Azt mondották rá az őrálló katonák, hogy senkit erre be nem eresztenek. (Felkiáltások jobbfelöl: Hogy jőttbeazután ? Zaj balfelöl.) Arra én ismételve mondottam, hogy ki vagyok és miután visszafordulni mégsem akartam, mert csak nagy kerülővel juthattam volna ide, nagy hangon, ugy, hogy az egész utczán hallhatták a középen álló lovasörségnek odakiáltottam, hogy én Szederkényi Nándor országgyűlési képviselő vagyok, kérdem ki felelős azért, hogy itt a tanácskozási terembe való menetelem alkalmával utamat állják és nem engednek bemenni? Erre egy hang sem felelt, hanem beszélgettek, diseuráltak és már azon helyzetben voltam, hogy visszakelljen fordulnom; de még egy kísérletet tettem és még nagyobb hangon azt a felszólítást tettem, liogy legalább nevezze meg magát, a ki ide van rendelve és a felelősséget viselni fogja. Erre előállott egy magas, civilbe öltözött fiatal ember. Ismételtem előtte, hogy én országgyűlési képviselő vagyok ! Erre azt a választ kaptam : akkor tessék bemenni! (Közbeszólások jobbról: Akkor rendben van a dolog! Nagy zaj a szélső bálim. Felkiáltások: Gyalázat!) Erre én megkérdeztem azon uri ember nevét. Ha jól emlékszem, Bodoky Zoltánnak nevezte magát. Méltóztassék a t. elnök ur ezen név után ez irányban tájékozást szerezni, hogy mi történik itt? De t. ház, több barátomtól értesültem arról is, hogy egyes képviselők a házi szolgák igazolásával jöhettek csak be. (Felkiáltások a szélsőbalról: Gyalázat! Ez a szabadelvűse'g•!) És, t. ház, azt kérdem én: vájjon ki biztosít bennünket ily esetek után, a mik velünk történtek, liogy több társunk még most is bejöhet-e, ki biztosít, hogy több társunkat vissza nem kergetik, vissza nem utasítják? (Helyeslés a szélső balon,) Mert az, a mit elmondtam és a minek egyes társaim tanúi és igazolói, (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső balon) mint a kikkel ezen dolgok történtek, (Zajos felkiáltások a bal- és szélső baloldalról.: Velem is megtörtént! Velem is megtörtént!) arra a feltevésre jogosít, hogy némely társainkat, talán be sem eresztették (Zaj a bal- és szélső baloldalon) és itt a tanácskozás meg van csonkítva az által, hogy a képviselőház tanácskozási termébe való lépési jog meg van akadályozva. (Élénk felkiáltások a, balés szélső baloldalon: Nem lehet tanácskozni! Nem fanács hozunk! Hosszantartó zajos mozgás.) Én, t. ház, nem fogok rámutatni arra, a mit mindenki lát, a ki a házba bejön, hogy nem csak a ház környéke, hanem maga a ház is, mint mondják, katonasággal van megrakva, (Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Igaz! Ugy vaui! Gyalázat! Ellenmondás és mozgás a jobboldalon.) Csak mondják, liogy rendőrök vannak berendelve, ezt mondják, de constatálja ezt mindenki, a ki a házba jött, hogy a ház környéke a legközelebbi kapuig szuronyokkal vai. megrakva, (Zaj) hogy az ide behatolás eszébe juttatja az embernek a legiszonyúbb ostromállapotot. (Élénk felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Gyalázat! Nem lehet tanácskozni!) Ily körülmények között azt kérdem a t. háztól, vájjon a t. ház jogosítva van-e arra, hogy tanácskozzék ? fZajos felkiáltások a bal- és szélső baloldalon- : Nincs !) Ha jogosítva van tanácskozni, akkor csak egyről lehet szó e ház termében: hogy ez az ostromállapot, mely a ház körül van, rögtön megsziintettessék, (Élénk helyeslés abai- és szélső baloldalon) mert a ház tanácskozásai a házszabályok értelmében is a legnagyobb nyilvánosságban történnek. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon ) Itt a nyilvánosság meg van sértve, (Igaz ! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon) a ház tagjainak immunitása meg van sértve. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ennélfogva, tehát azt indítványozom, hogy bizassék meg a ház elnöke azzal, hogy intézkedjék az ostromállapotnak megszüntetéséről, (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) azután pedig, inig ez meg nem történik, a ház ülései függesztessenek fel. (Élénk helyeslés és nagy zaj a bal- és szélső baloldalon.) Gróf Apponyi Albert: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Azt gondolom, hogy midőn egy oly érdeknek megóvásáról van szó, mely mindnyájunk közös érdeke, tudniillik a ház tanácskozási szabadsága és méltósága megóvásáról, akkor „sine ira et studio" egész nyugalommal és tárgyilagossággal kell a helyzetet eonstatálnunk és azután megállapodásra jutnunk arra nézve, hogy ilyen helyzetben ezen két nagy érdek, mely alkotmányosságunknak két sarkkövét képezi, a ház tanácskozási szabadsága mindennemű illetéktelen beavatkozással és nyomással szemben megóvassék (Általános helyeslés) és meg kell állapodnunk az iránt, hogy a ház méltósága most minő intézkedést kivan tőlünk. (Halljuk! Halljuk!) E tekintetben, t. ház, ne legyen közöttünk semmi félreértés. (Ugy van! Ugy van!) Ha előfordult — a mint magam is tudom és hallottam — hogy egyes képviselők itteni szavazatuk vagy magatartásuk miatt a bántalmazás veszélyének ki voltak téve, (Ugy van! Ugy van! johbfelől. Halljuk!) akkor nem akad az ellenzéki párton egyetlenegy ember sem, (Élénk felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Igaz! Ugy van!) a ki ezt a legnagyobb mértékben ne helytelenítené. (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon. Felkiáltások jobbfelöl: Biztosítékot! Zaj.) Ne méltóztassanak, midőn én a magam részéről a legnagyobb nyugodtsággal akarom ezt a kérdést tárgyalni, a t. képviselő urak ebbe a szenvedély hangjait bele vegyíteni. (Elénk helyeslés a bal- és szélső bal--