Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.
Ülésnapok - 1887-172
Ili. országos illés január 28-án, hétfőn. 1889. Í83 szabad alkalmat adni. Nem is oly kicsinyes, nem is oly korlátolt elmének szüleménye az a mi ragaszkodásunk nemzeti egyéniségünk hamisítatlan voltához; annyira nem az, hogy én, ha szivemnek minden dobbanása (Halljuk! Halljuk!) nem fűzne is elválaszthatatlanul nemzeti egyéniségünkhöz, ha egy neutrális európai államférfimnak eszével gondolkozhatnám, a nyugot-európai culturára nézve nem vívmánynak, hanem bajnak, hanem veszélynek tartanám ezen nemzeti egyéniségnek minden gyengítését. (Elénk tetszés a balés szélső baloldalon.) Mert tessék csak a térképet megnézni. Hiszen a Kárpátok és az erdélyi havasok által környezve ez az ország a nyugot-európai néprendszernek és ez által a nyugot-európai culturának egy előretolt őrt, (Ugy van! a bal- és szélső baloldalon) de egy ilyen előretolt vár őrségében ha nincs meg az az elszánt szellem, ha nincs meg az az elementáris erő, a melyet csupán egy erős nemzeti tudat ad, akkor ez az őrség nem teljesítheti kötelességét. (Élénk, hosszas helyeslés, éljenzés és taps a bal- és szélső baloldalon.) T. képviselőház! Önök ezt, igy általánosságban, ugy látszik, nem fogják tagadni, el fogják ismerni. De akkor azután méltóztassanak ebből levonni a következményeket. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Polónyi Géza: Csáky már levonta! (Derültség balfelöl. Zaj.) Gróf Apponyi Albert: Minthogy a tiszti vizsga minden művelt ifjúra nézve kötelezővé van téve súlyos következmények terhe alatt, az alternatíva két ága közül az egyiket el kell fogadni: vagy oda kell módosítani művelődésünk egész irányát, hogy a tiszti vizsgának német nyelve akadályul ne szolgáljon, hogy ifjaink átlaga ezt a nyelvet — nem csupán a szolgálati, de a tudományos igények mérvében tanulja meg— és hogy ez hova vezet, azt bátor voltam kifejteni, ha ezt meggondolja a magyar ember, nem akad, a ki akarja; vagy ha ezt nem, akkor biztosítékot kell adni ifjainknak, hogy az elméleti tiszti vizsgát magyar nyelven tehessék le. Mert ha sem az egyiket, sem a másikat nem teszik, akkor áll az, a mit bevezető beszédemben lelketlenségnek mondtam (Élénk helyeslés balfelöl) és a mit ma újból lelketlenségnek mondok, hogy a magyar ifjakat kiteszik annak, hogy magyar művelődési irányuk, magyar nemzeti nevelésük egy közös intézménynél rájuk nézve büntetéssel illettessék. (Élénk helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Azt mondják önök, uraim, hogy itt van a biztosíték: a határozati javaslat. Ha önök ezen kérdésben megelégszenek e határozati javaslattal, épen ugy járnak el, minta 14.§-nál az alkotmányjogi biztosítékkal. Ott kirántják alkotmányos biztosítékaink talapzatának egyik gránit-koczkáját és^ egy törékeny agyag-utánzatot tesznek helyébe ; (Élénk tetszés balfelöl) itt, midőn országunk jövőjéről, annak virágáról van szó, ezt önök törvényes biztosíték helyett minden egyes vizsgálóbizottság kegyelmébe ajánlják. (Zajos helyislésabal- és szélső baloldalon.) Ez igenis igy van, t. ház, (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon) mert bátor voltam bevezető beszédemben illustrálni — és ahhoz nem adok semmit, sem abból vissza nem vonok semmit — hogy az a határozati javaslat mit jelent, mit biztosít, midőn csak arra nézve foglal magában utasítást, hogy egyes tantárgyak részleteiből a vizsga magyar nyelven legyen letehető. És most még a honvédelmi minister ur is segítségemre jött. A honvédelmi minister ur ugyanis erre a pontra visszatért utolsó beszédében, fel akart bennünket világosítani, meg akart bennünket győzni arról, hogy ebben teljes biztosíték foglaltatik. És ha ez volt az Ő szándéka, akkor csak mégis fel volt tehető, hogy a legkedvezőbb magyarázatot fogja elénk terjeszteni. És hogyan recapitulálja a határozati javaslat tartalmát ? (Olvassa.) „Minthogy e mellett azonban szabadságában fog állani az egyéves önkéntesnek a vizsga közijén és nevezetesen nehezebb tantárgyak behatóbb fejtegetései alkalmával az állam nyelvét használni, stb." (Élénk derültség balfélöl.) Tehát a vizsgálóbizottság belátásától és jóakaratától függ meghatározni, hogy mi az általánosság, mi a részlet; a vizsgálóbizottság jóindulatától függ meghatározni, hogy mi a nehezebb, mi a könnyebb tantárgy ; (Ugy van! balfelöl) a vizsgálóbizottság jóakaratától függ meghatározni azt, hogy mik a hehatóbb fejtegetések, mik nem. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Már bevezető beszédemben mondtam, t. ház, (Halljuk ! Halljuk!) hogy az egyéves önkéntesek helyzetének súlyosbítását, a második önkéntesi évet, társadalmilag oly károsnak tartom, hogy habár volna annak — a mit én nem hiszek vagy csak igen szerény mértékben — katonai eredménye : ez a csekély katonai eredmény nem éri meg azt a társadalmi kárt, melyet az okoz. (Élénk helyeslés balfelől.) Am tegyék mes, ha ez a meggyőződésük ; de ahhoz azután mégis csak ragaszkodjanak, hogy a magyarság ne képezze büntetésnek, kivételes helyzetnek alapját; (Élénkhelyeslés balfelöl) de ahhoz azután ragaszkodjanak, hogy ha a törvény által ezen súlyos terhet rárójják ifjainkra, törvény által adjanak neki biztosítékot arra, hogy az elméleti tiszti vizsgát magyar nyelven tehessék le. (Zajos helyeslés, éljenzés és taps a bal- és szélső baloldalon.) T. képviselőház! Lehetetlen, hogy akadjon magyar ember — én senkiről ily rossz véleményben nem vagyok, hogy feltegyem róla — a ki ezen eszméknek súlyát ne érezze. Mi aztán itt a kibúvó ? Hivatkozás a felségjogokra.