Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1887-171

164 171. or«ásro<> ülés január 26-án, szombaton. 1SS9. Ezek a törvényjavaslat azon főbb pontjai, .melyek a régi törvény intézkedéseitől eltérnek. Áttérek most, t. ház, azon észrevételekre, melyek egyáltalában tétettek a különböző felszó­lalások alkalmával. Midőn itt egyes észrevételeket felhozok, ezek egyaránt tétettek, igen szép egyet­értésben, úgy a t. mérsékelt ellenzék, mint a t. 1848-as és fiiggetl enségi párt részéről. (Felkiáltások balfelöl: Meggyőződésből!) Méltóztatott említeni a militarismus túlkapásait és a katonai absolutismus terjeszkedését. Ezek nagyon szép jelszavak. (Moz­gás halfeW.) Ha abban az értelemben méltóztatik n militarismus elterjedését venni, hogy a hadse­regek létszáma egész Európában óriási mérvben terjed, ebben teljesen igazat adok a t. képviselő uraknak. Fájdalom, úgy van. De én már a nép­felkelési törvényjavaslat tárgyalása alkalmával kijelentettem, hogy százszorta jobb szeretnék 300,000 ekének beszerzésére a törvényhozástól pénzt kérni, (Elénk helyeslés jobbfelől) de fájdalom, nem lehet. (Felkiáltások bal felöl: Vonja vissza a törvényjavaslatot) Én nem vonok vissza sem­mit. (Derültség jobbfelől.) Még jobban hangzik a katonai absolutismus terjeszkedése. Ez aztán legalább szép szó. {Derültség.) De méltóztassék legalább megmagyarázni, hogy ezen törvényjavas­lat melyik pontjába értelmezhető bele a katonai absolutismus terjeszkedése"? (Felkiáltások balfelöl. Valamennyibe !) Először tisztába kell jönni a fogal­mak iránt s csak azután lehet beszélni. (Mozgás a bal- és a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Hogyha arról volna szó, hogy a hadsereg magának nagyobb hatáskört akarna arrogálni a megalkotandó törvény által, mint a milyen hatás­köre eddig és pedig törvény alapján volt; hogyha bármily irányban észrevehetők lennének a pronun­tiamentókra való készülődések, vagy praetorianus hajlamok, akkor igenis igazuk volna a t. uraknak. De ezen hajlamot nem méltóztatott észre venni sehol. (Egy hang a szélső baloldalról: Gráczban láttuk a praetorianusokat! Igaz! Ugy van! a szélső halon j) Én, t. képviselőház, határozottan tagadom, hogy a véderőben bármily irányban léteznék, vagy e törvényjavaslat szakaszaiból volna katonai abso­lutismusra való törekvés kimagyarázható. (Közbe­szólások a szélső baloldalról. Tagadni könnyű!) Ezen vádat visszautasítom. (Derültség.) Méltóztatott hangoztatni a tisztán politikai, a valódi nemzeti és culturalis alapra fektetett hadsereg szervezetét. Én, t. ház, azt hiszem, hogy miután ezen törvény­javaslatnak más czélja nincs, csak az, hogyha — ne adj isten — rövididő alatt mozgósítani kellene, mi a magunk részéről legalább megnyugvást kereshessünk abban, hogy béke idején mindent úgy előkészítettünk ... (Közbeszólások a baloldalon: Nem így akarjuk előkészíteni!) ha nem akarják, annál rosszabb — miután azonban erre elő kell készíteni mindent, a törvényjavaslatban pedig semmi más foglalva nincs, el kell fogadni a tör­vényjavaslatot. (Helyeslés a jobbóldalon. Zaj a bal­oldalon.) Nem hagyhatom szó nélkül, t. ház, hogy nemcsak a t. mérsékelt ellenzék, de az ellenzék másik árnyalatánál is hangoztattak Deák Ferencz elvei és beszédei, (Egy hang a .szélsőbalról: oko­sabban is beszélt!) mindenesetre okosabban, mint a t. képviselő ur. Hogy Deák Ferenczet minden cselekedetében és felszólalásában a tiszta hazafi­ság vezérelte (Igaz! Ugy van!) és hogy igy a nemzet vezére lett, az tökéletesen el vau ismerve az egész világ részéről, de ne méltóztassék elfelej­teni egyet. (Halljuk!) Deák Ferencz politikai pá­lyája kezdetén tán nem egészen abban az érte­lemben beszélt, mint 1848-ban; 1848-ban talán nem egészen abban az értelemben beszélt, mint lS68-ban; és 1888 — 1889-ben talán nem egészen abban az értelemben beszélne, mint 1868-ban be­szélt. (Ugy van! jobbfelől. Egy hang a szélsőbalról: Deák Ferencz nem Tisza Kálmán!) T. ház ! Azt csak méltóztatik elismerni, hogy Deák Ferenczben volt elég böleseség, hogy az idő követelményeivel mindenkor tudott számolni, hogy a politikai eszélyességet soha szem elölném tévesztette. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Gróf Zichy Jenő: Jo<rfeladásról nem volt szó! (Igaz! Ugy tan! a baloldalon.) Báró Fejérváry Géza, honvédelmi lílinister: Itt sincs jogfeladásról szó! (Zajos helyeslés jobbról.) És ha gr. Zichy Jenő képviselő ur azt találja, erre visszatérek. (Derültség a bal­és szélső baloldalon.) Fejtegették a hadsereg szelle­mét. (Halljuk!) Eötvös Károly t. képviselő ur és a t. ellen­zék mindkét árnyalata határozottan nemzeti szelle­met követelt ezen hadseregtől, (Zajos felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Helyes! Ugy van!) hi­vatkozva Európa többi államaira, hogy tudniillik van orosz, van német, van olasz és a többi had­sereg. Ezen hadseregekben talán inkább prononci­rozott nemzeti szellem van, mint a mi hadsere­günkben, (Mozgás a szélső baloldalon. Halljuk!) ezt megengedem, de ne méltóztassék elfeledni, hogy NémeTörszág, Francziaország, Olaszország, Orosz­ország egynyelvű nemzetek. (Ugy van! jobbfelől. Felkiáltások a szélső balfelöl: Itt is egy nemzet van!) Ne méltóztassék elfelejteni, hogy a monarchia népei csakugyan mozaikszerűen hordattak össze a sors által. (Ugy van! jobbfelöl.) E népfajok bé­kességesen élnek egymás mellett, béke idején, (Mozgás a szélső baloldalon) de a nemzeti culturá­nak a hadseregbe való beplántálása által a had­sereg különböző részei közt a meghasonlásnak csi­ráját vetnék el. (Ugy van! jobbfelől. Zajos ellen­mondások a bal- és szélső baloldalon.) Én pedig,

Next

/
Oldalképek
Tartalom