Képviselőházi napló, 1887. VIII. kötet • 1889. január 19–február 21.

Ülésnapok - 1887-171

171. országos ülés január 26-án, szombaton 1889. 151 meg e hazát, ebben tartották fenn: s csak mi nem tudnánk azt igy utódainknak átadni ? Most pedig, a midőn a jelen törvényjavaslatról szólok, akkor azt kérdezem, hogy az a jólelkű ő Felsége, a ki 1867. augusztus havában a magyar alkotmányra, magyar nyelven megesküdött, a kiért mint királyunkért magyar nyelven imádkozunk, kérdem, vájjon nem jogtalanság-e az s megfelel-e az a dualismusból kifolyó paritásnak, mikor a magyar ifjú odaállittatik a fekete-sárga zászló alá császárjának és megkoronázott magyar királyának hűséget és ragaszkodást esküdni, a fekete-sárga zászló mellett nem lobog egyúttal ott a magyar nemzeti lobogó is? Nem jogtalanság-e az, hogy a Lajthán túl besorozott ujonczok nem esküsznek a fekete-sárga zászló mellett mindig a magyar nemzeti lobogó alatt is? Vagy igazságos-e az, hogy a magyar nemzet a sárga-fekete zászló mellett lelkesüljön az osztrák császárért, míg a Lajtán túl a magyar nemzeti lobogó alatt nem lelkesülnek a magyar királyért ? Vagy kérdem, igazságos-e az, hogy a közös hadseregnek ugy a Lajthán túl, mint itt vezetett jegyzőkönyvei nem vezettetnek magyarul is? Nem igazságtalanság-e az, hogy békében vagy háborúban a közös hadseregnél a fekete-sárga zászló mellett soha sincs ott a magyar nemzeti lobogó? ez pedig nem felel meg a paritásnak. Kérdem, t. ház, hogy midőn köztudomás szerint a közös hadseregben a tisztikar osztrákokhói és magyarokból áll, a nevük mégis csak az, hogy osztrák tiszt, pedig a valódi nevén ugy kellene nevezni, hogy osztrák és magyar tiszt, valamint hogy nem osztrák hadseregnek, hanem osztrák és magyar hadseregnek kellene nevezni. Hiszen Bosznia occnpatióját is osztrák győzelemnek tulajdonítják, a hol pedig magyar vér folyt elég. Az egyéves önkéntesi intézményre nézve hasonló jelenségek találhatók fel: ugyanis mig a magyar korona alá tartozó ifjak ezen törvényjavaslat értelmében koczkázatnak vannak kitéve a német nyelv tudása vagy nem tudása miatt, hogy azok egy, esetleg két évet szolgáljanak. Egyébiránt kérdem a t. háztól, hogy ezen törvényjavaslat alapján mondja meg nekem valaki, micsoda fogalom, illetőleg miként lehetne definiálni az egyévi önkéntesi fogalmat? Én legalább erre nézve határozott definitiót egyáltalában nem találok ; ellenben a 68 : XL. törvényczikkben az egyévi önkéntesi intézményt határozottan definiálni lehet. (Helyes! Igaz!) Van még egy más czélzata és hibája is ezen véderő-törvényjavaslatnak, mely különösen abban jelentkezik, hogy a tartalékosok tényleges szolgálatba behívhatok akármikor, midőn a generálisoknak tetszik és annyi időre, a mennyire nekik tetszik. T. ház! Megtörtént az is, hogy Pécs város főjegyzője, ki mint tartalékos, tehát szolgálatban nem álló tiszt, megfosztatott tiszti rangjától, mert szolgálaton kivül politikai nyilatkozatot tett. Az is czélja tehát ezen törvényjavaslatnak, hogy hazája érdekében a katona, ha még tartalékos is, megszűnt valódi polgár és hazafi lenni, ha pedig hazafi mer lenni és nyilatkozatokat tesz, megfosztják tiszti rangjától és megbüntetik; az a czélja tehát, hogy az igy lábatlankodók, hogy az igy tényleges szolgálatban nem álló tisztek behivassanak és politikai utón tett nyilatkozataikért felelősségre vonassanak. De pénzügyi tekintetben is jogos kifogás alá esik e törvényjavaslat. Mert 10 évre van megállapítva az a létszám, melynek felemelését a törvényjavaslat czélozza; igy időközben a szükséghez képest esetleg leszállítani nem lehet. DemástekinI tétben is igen veszélyes a létszám felemelése akkor, mikor az állami javakat a kormány eladogatja s akkor, mikor az állam évenkint folytonos deficittel küzd (Ugy van! a szélső haloldalon) tetemes bevételei daczára és akkor, a mikor mindig póthitelre van szüksége és akkor, a mikor folyton indemnityvel él (Ugy van! Igás!) és akkor, a mikor az adó folyton emelkedik közvetve és közvetlenül. S akkor, a mikor a kormány hús-, bor-, sörfogyasztási igazságtalan törvényével préseli a termelőket és akkor, a mikor a regale-törvény ily szerencsétlenül oldatott meg a nemzet nagy kárára és akkor, a mikor Magyarországon a földmíves-osztály termését tisztességes árért sem képes értékesíteni és akkor, a mikor Magyarországon minden sülyedésnek és megsemmisítésnek van kitéve és akkor, a mikor a kisebb-nagyobb ingatlan mindennap a nyomor és a százféle teher miatt gazdát cserél s igy vagyunk az ipar és kereskedelem terén mindenütt. (Ugy van! Igaz!) Azért ha nem a magas állami érdeket tartják szem előtt, hanem az államban lakó polgárok még magasabb érdekeit, akkor ezen küzdelmek bizonyára elő nem állottak volna. Ezekkel kívántam kimutatni a jelen törvényjavaslatnak tarthatatlanságát, melyek folytán én a törvényjavaslatot általánosságben sem fogadhatom el a részletes tárgyalás alapjául. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Papp Elek: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Az államélet első kelléke, hogy az állampolgárok véréről és verejtékéről önállóan, minden idegen beavatkozás nélkül, saját felelőssége mellett intézkedhessek. És épen ezért, a kik e padokon ülünk, a magyar államiságnak rendíthetetlen biztosítékául a magyar önálló hadsereget tekintjük (Helyeslés a szélső halon) és épen azért a közös hadsereget mint intézményt, mint a mely történelmünk és közjogunk szellemével, a magyar nemzet sympathiájával s jogosult aspiratióiva] teljesen ellentétben van, megszüntetni kívánjuk. Természetes tehát, hogy én sem elvben, sem alapeszméjében a szőnyegen levő tör-