Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.

Ülésnapok - 1887-148

148, országos ülés deczember 6-ftn, csütörtökön. 1888. g 3 "ben saját bölcs belátása szerint. (Halljuk!) Én jobb módot nem tudok javasolni ezen érdekek szempontjából, melyeket figyelembe kell venni, bár kicsinyek és szerények. Az egyik az, hogy én felvettem a kimérést is, nemcsak a kicsiben való darusítást, mert e helyek nagyobbrészt csak igen közönséges bort termelnek, melyeket palaczkokban árusítani, mint a finomabb borokat, nem lehet. Másodszor felvettem, hogy a kimérés tartama nem lehet több két hónapnál, mert az illetők többnyire igen apró, kis existentiák, melyeknél csak két­három, legfeljebb 6 hétig tart a borok elárusítása, de két hónapon túl soha. Ezen idő alatt egész ter­mésével disponálhatott, megkapta érte, a mit meg­kaphatott. Ez indítványom oka, mely a mellett azon az elven is alapul, hogy a fizetendő illeték arányosul­jon azon foglalkozáshoz, mely űzetik. Már pedig azt hiszem, teljesen méltányos, hogy a ki csak a maga termését s csak két hónapig méri ki, csak egy tizedét fizesse az illetéknek. Ezért ajánlom mindkét módosítványomat. De minthogy az elébb beadott magában foglalja ez utóbb beadottat is s minthogy első módosítványo­mat csak azért tettem, mert a t, ministerelnök ur tegnapi felhívására eddig legalább semmi ily irányú módosítás nem jeleztetett: kérem, méltóztassék előbb a nagyobbat szavazásra feltenni és csak abban a nem várt esetben, ha a nagyobb nem fogad­tatnék el, a kisebbet is. Elnöki Fel fog olvastatni a módosítvány. Nagy István jegyző (olvassa): A 12. §. ötödik pontja után következő új bekezdés teendő: „Bortermelő helyeken azon bortermelők, kik csak saját termésüket mérik ki, vagy kis mértékben árusítják el, ha a kimérés tartama két hónapot nem halad túl, a megállapított tételek egy tizedét fizetik." A másik módosítás: „Az V, pont után követ­kező új bekezdés tétessék: „Azon bortermelők, kik csak saját termésüket és az évnek csak kisebb részében árusítják el kisebb mértékben, a meg­állapított tételek egy tizedét fizetik". Tisza, Kálmán ministerelnök: T. kép viselőház! Én, mint tegnap csakugyan tett nyi­latkozatomnakmegfelelőt, a Szilágyi Dezső t. kép­viselő ur most másodsorban felolvasott módosít­ványát, vagyis pótlását a magam részéről is el­fogadom és ha nem tétetett volna ez iránt indít­vány, épen tegnap tett javaslatomhoz képest bátor lettem volna magam is megtenni. De enge­delmet kérek, hogy e kedvezmény a kimérésre is kiterjesztessék, azt én elfogadhatónak nem tar­tom; mert mi lenne annak az eredménye? (Hall juh !) Eddig is, a mint legalább én az egész országot ismerem — az, hogy az ilyen kis bortermelők arra az időre külön-külön formális korcsmát nyi­tottak volna, ha történt is, nagyon kevés helyen történt, de még ha történt volna is, az — enge­delmet kérek — semmi szempont által sem volna indokolható, hogy a törvény most mintegy utat nyisson annak, hogy egyes községben vagy városban, melyben sok bortermelő van, habár csak azon két hónap alatt is, melyet a t. képviselő ur, mint maximumot számításba vesz, mondjuk 100 ilyen korcsma nyittassák. (Ügy van! jobbfelől.) Ez, azt hiszem, igen rossz következtetésre vezetne. De még tovább megyek. Meglehet, hogy nem is száz, de húsz, harmincz ilyen kis korcsmát az egész éven át fentarthatóvá tenne a törvény, mert nem lehet meghatározni, melyik két hónapban legyen e korcsmáitatás gyakorolható és igy a hol 100, vagy 200 ilyen termelő van, igen szépen feloszthatják maguk közt a dolgot ugy, hogy lesz minden városban vagy községben 40, vagy 50 ilyen kis korcsma az egész éven át, a mit én iga­zolhatónak nem tartok. (Helyeslés jobbfelöl.) Kérem tehát a t. házat, hogy a képviselő urnak azon módosítvány át, vagy pótlását, melyben a kimérésre is ki akarj a terjeszteni a kedvezményt, ne méltóztassék elfogadni; ellenben a másikat igen kérem a magam részéről is, méltóztassék elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl,) Petrich Ferencz: Kötelességemnek tartom, t. ház, e szakasznál is felszólalni a közlekedési révek és hidak érdekében. E szakaszban gondos­kodva van arról, hogy azon intézeteknél, melyek ott fel vannak sorolva — vasutak állomáshelyei, hajókon és katonai laktanyákban — az italmérési illetéket a pénzügyminister az e szakaszban meg­határozott tételeken alul is szállíthatja. Én, t. ház, ép oly fontossággal birónak tartom azt, hogy nagyobb folyamainknál a közlekedést lehetőleg sok helyen fentarthassuk, hogy ne kelljen annak, a ki teszem Bajánál akar átkelni a Dunán, vagy Budapestre feljönnie, vagy Gombosra mennie. Nekem tehát czélom az, hogy e kedvezményben részesüljenek azon révek is, melyek nem birják meg a külön nagyobb megadóztatást s ez érte­lemben javaslott módosításomat ajánlom a t. ház­nak elfogadásra. Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Madarász József jegyző (olvassa): Mó­dosítvány a 12. §-hoz, beadja Petrich Ferencz. A szakasz utolsó bekezdésének első sorában e szó után „laktanyákban" közbeszúrandó: „és közleke­dési révek és hidak vámterületén". Tisza Kálmán ministerelnök: Bocsá­natot kérek, hogy ha bár szóltam már ezen sza­kaszhoz, mégis legyen szabad röviden kérnem, ne méltóztassék ezen módosítványt elfogadni. Hiszen az, hogy minden hidnál, minden révnél ilyen ked­vezmények követelhetők legyenek, csakugyan túl megy azon, a mi szükséges és lehető. Nem is

Next

/
Oldalképek
Tartalom