Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.

Ülésnapok - 1887-147

147. országos ttléa deezember 5-én, szerűim. 1888. 57 utódlás gyámhatósági határozattal is igazolható legyen. Indítványozom ennélfogva, hogy e szakasz 5. bekezdésének 2. sorában a „birói* szó után tétessék ez a szó: „gyámhatósági". Továbbá, t. ház, a jelen szakasz utolsó bekezdése szerint oly esetekben, midőn a kártalanítási összeg közadó tartozások miatt vétetik foglalás alá, a végrehajtás iránt az Í883 : XLIV. törvényczikk alapján az adófelügyelőség intézkedik. A járadék-szel vények s a kártalanítási összeg közigazgatásilag- tartatnak vissza s afelett, vájjon kiadhatók e, vagy sem, a 11. §-ban meghatározott hatóságok döntenek az esetben, ha az italmérésijogot az állam adta el s a vevő a vételárral hátralékban van. Ezen szöveg helyett, t. ház, egészen új szöveget indítványozok, melyben az adó felügyelőnek a végrehajtásra vonatkozó intézkedései praecisiroztatnak s az államnak megadatik az a jog, hogy a kártalanítási összeget a hátralékos vételár erejéig visszatarthassa. Hiszen, t. ház, a váltó- és kereskedelmi törvény szerint a magánosoknak is megadatik bizonyos esetekben a megtartási jog; még inkább kell, hogy az megadassák az államnak ott, hol az állam a vételárt adásvevési szerződés alapján követeli, a vevő pedig ugyanezen alapon követeli a kártalanítási összeget. De különben a szerződésre vonatkozó jogelvek szerint is teljesítést csak az követelhet, a ki a maga részről szintén teljesített valamit; ha tehát a vevő nem fizette meg a vételárt, a kártalanítási összeget sem követelheti. Ebben az irányban szintén van szerencsém egy módosítást ajánlani. Nagy István jegyző (olvassa): Módosítvány a 21. §-hoz. Az 5. bekezdés második sorában a „jogerejü birói" szavak után tétessék: „vagy gyámhatósági" kitétel. Az utolsó bekezdés helyett tétessék e következő szöveg: „oly esetekben, midőn egyedül közadótartozások miatt vezettetik foglalás a kártalanítási összegre, a kártalanítási összeg megfelelő részének lefoglalása és a közigazgatási végrehajtás keresztülvitele iránt az 1883: XLIV. törvényczikk értelmében a kir. adófelügyelő intézkedik. Ha az italmérési jogot a kincstár adta el és a vételárra nézve teljes kielégítést nem nyert: jogosítva van a kincstár a vevőt illető járadékszelvényeket és kártalanítási tőkét a vételárhátralék erejéig fedezetül visszatartani". Beadja Varasdy Károly. Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, ha szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Láng Lajos előadó: T. ház! Készemről esak annyit akarok mondani, hogy Varasdy Károly t. képviselő ur módosítványához, mint olyanhoz, mely a szakaszt helyes irányban kiegészíti, hozzájárulok és azt elfogadásra ajánlom. (Helyeslés.) KÉPVH. NAPLÓ 1887—92. VII. KÖTET. Elnök: A 21. §. két bekezdéséhez adatott be módosítvány, ennélfogva a szavazásnak bekezdések szerint kell történni. (Hdyeslés.) Az 1., 2., 3., 4. bekezdés nem támadtatvánmeg, azokat elfogadottaknak jelentem ki. Az o-ik bekezdés sem lévén megtámadva, azt is elfogadottnak jelentem ki. Azonban ezen bekezdéshez Varasdy Károly képviselő ur azon módosítványt adta be, hogy a 2-ik sorban előforduló „birói" szó után oda tétessék „vagy gyámhatósági". (Helyeslés.) Azt hiszem, a t. ház ezt elfogadja és igy ezen szavak be fognak illesztetni. A 6—15. bekezdések nem támadtatván meg, azokat elfogadottaknak jelentem ki. A 16. vagyis utolsó bekezdés helyett Varasdy képviselő ur új szövegezést hozott javaslatba. Kérdem a t. házat, mé!tóztatik-e a bizottság szövegezését a Varasdy kéyviselő ur módosítványával szemben változatlanul fentartani? (Nemi) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy nem tartatik fenn és igy a Varasdy Károly képviselő ur raódosítványa elfogadtatott. Következik a 22. §. Nagy Istvánj egyzö(o?TOssaa 22—25. §-t, a IV. fejezet czimét és 26—27. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak; olvassa a 28. §-t). Varasdy Károly: T. képviselőház! Ezen szakasz szerint a törvény hatályba lépte után a kártalanítás tárgyát képező jogok, mennyiben előbb ingatlanok tartozékát képezték is, megszűnj: ek az ingatlanok tartozékai lenni, az ezen jogok helyébe lépő kártalanítási igény engedményezése és zálogul adása a kincstárral és harmadik személyekkel szemben csak akkor érvényes, ha a jogügylet közjegyzői okiratba vagy pedig bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesített magánokiratba foglaltatik és az átruházásról és a zálogba-adásról a kir. adófelügyelő értesíttetik. A t. ház által már elfogadott szakaszok szerint a kártalanítási igény és a kártalanítás alapjául szolgáló jövedelem bizonyítási módozata 1889. márczius 31-éig bejelentendő, a jelen javaslat pedig a törvények életbeléptetésére vonatkozó jogszabványaink szerint korábban lép törvényerőre. Nem volna tehát helyes, sőt jogzavarokra vezethetne, a jogszokásoknál, jogátváltoztatások és megszüntetéseknél, a kártalanítás megállapításáról is, ha mielőtt a kártalanítási igény és a kártalanítási alapul szolgáló nagyobb jövedelem igazolására szolgálható bizonyítási módozat bejelentendő, már a kártalanítás tárgyát képező jogok, mennyiben az ingatlanok tartozékait képezték, megszűnnének ezek tartozékai lenni és a kártalanítási igény engedményezéséhez és zálogba adásához speciális ügyletek kívántatnának. Azért a „Jelen törvény hatályba lépte után" helyett „Az 1889-ik évi április hó 1-ső napjától kezdve" szavakat indítványozom tétetni. 8