Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.

Ülésnapok - 1887-147

147. orsüágoi ülés deezembür 5-éo, szerdán. 1888. 55 fokú hatósággal, tehát az adófelügyelővel esetleg kiegyezést kötnek, ezen kiegyezés a ministeriuin­hoz terjesztetik fel jóváhagyás végett. Én ezen intézkedést nagyon helyesnek tartom és ellene semmi kifogásom nem lenét. Az a dolog természe­tében van, hogy t. i. legelső sorban a kiegyezés kiséreltessék meg. Azt sem tartom helytelennek, hogy a kiegyezés, hogyha megtörtént, jóváhagyás végett terjesztessék fel a ministeri umhoz. Az is helyes, hogy a ministerium, ha esetleg nem fogadja el a kiegyezést, azt leküldi további eljárás végett a közigazgatási bizottság albizottságához, mint első fórumhoz, hogy ítéljen fölötte. De itt már egy észrevételem van. Ha az egyezkedésnek természete szerint a feleknek jogában áll, hogy további perpatvar meg­szüntetése végett bizonyos engedményeket tehes­senek egyik vagy másik részben és bizonyos ösz­szegben a maguk részére megállapodhassanak, mondván, hogy ennyiben megnyugszunk, ezt el­fogadjuk ; de midőn azután a szakasz azt mondja, hogy ha a ministerium ezen megegyezésbe nem nyugszik bele és azt helybe nem hagyja, akkor az a közigazgatási bízottság albizottságához küldetik 3e elsőfokú elbírálás végett, ez az intézkedés sze­rintem a dolog természetével és annak rendes menetével nem egyezik. (Igaz! Ugy van! a szélső halfelöl,) Mert vagy megegyezés jön létre és a ministerium is helyben hagyja, vagy nem fogadja el a ministerium és akkor megszűnt a megegyezés, ekkor beáll az eredeti állapot, azaz mindaz, a mi az egyezkedés folyamán történt, megsemmisített­nek kell hogy tekintessék. Ilyenkor az eljárást ismét újból kell kezdeni, mert én szerintem a félre nagy sérelem lenne, hogyha a befejezett actát, a melyben a fél esetleg a béke kedvéért, a további perpatvar megszűntetéséért bizonyos engedménye­ket és lemondásokat tett egyik vagy másik irány­ban, azért, mert a ministerium ebbe nem nyugodott bele, a fél minden további meghallgatása nélkül a közigazgatási bizottság albizottságahoz teszik át elsőfokú elbírálás végett. Ekkor teljesen lehetet­lenné válik a félnek a további eljárás folyamán azon esetleges engedményeket, vagy azon jog­lemondásokat, melyeket az egyezség kedveért megtehetett, megszűntetni, mégsemmisítetteknek nyilvánítani és a maga jogvédelmét egész terjedel­mében előterjeszteni. O erre nem is lehetett elké­szülve és igy szerintem ezen szakasznak erről intéz kedő része a felek érdekeinek megóvása végett ugy volna módosítandó, hogy azon esetben, ha a minis­terium az egyezséget nem hagyja jóvá, a jogosult teljes jogkörébe szálljon vissza és mindaz, a mit ő esetleg az egyezség kedvéért elkövetett, az rá nézve megsemmisítettnek legyen tekintendő ; mert ha az acták ugy terjesztetnek az elsőfokú elbírá­lás alá, sok dolog, a mi azokban foglaltatik, az alsó hatóság által ugy fog tekintetni, hogy abba a fél maga is beleegyezett; holott, ha a fél tudta volna, hogy az egyezség nem jön létre, mindazo­kat bizonyosan nem tette volna. Én tehát ezen tekintetekből óhajtanám a szakaszt módosítani. Ezek annyira igazságos és méltányos tekintetek, hogy ezek ellenében a kormánynak sem lehet ki­fogása, miután érdeke ez által nem érintetik és hatásköre is teljes erejében fog maradni. Elnök: A módosítvány fel fog olvastatni. Tisza Kálmán ministerelnök: T. kép­viselőház! (Mattjuk! Halljuk!) Bocsánatot kérek, de én azt hiszem, hogy a t. képviselő ur, ha figyel­meztetve lesz arra, a mit bátor vagyok mon­dani, tán maga sem fogja szükségesnek tartani módosítványát. Mert hiszen a 16. §-ban egyene­sen meg van mondva, hogy üy esetekben a köz­igazgatási bizottság albizottsága az érdekelteket értesíteni, meghívni tartozik, a második bekezdés pedig azt mondja, hogy a jogosultaknak ezen tár­gyalásnál is jogukban áll összes érveiket, adatai­kat szóval vagy írásban előterjeszteni. Tehát nem azon eset forog fenn. hogy az egyezségi iratok alapján határoz a közigazgatási bizottság albizott­sága, hanem akkor csak megidézi az illetőket, a kik ott előadhatják szóval vagy írásban minden érveiket. Én azt hiszem, hogy a képviselő ur aggodalma ez által %l van enyésztetve. (Helyes­lés jobbfélől.) Szederkényi Nándor: Ha ez igy élel­meztetik — a mint hogy magam is igy kivánom az értelmezést ezen szakasznál — hogy tudniillik az illető jogosult teljesen visszahelyeztetik régi jogkörébe, akkor én — egyéb czélom nem lévén — teljesen megnyugszom e magyarázatban. Mert tudjuk, minő az eljárás a bíróságoknál? Hogy ha egyszer ugy terjesztetnek fel az aeták az első bíróságtól, hogy az egyezkedésnél bizonyos lekö­tések mint factamok adatnak elő, akkor ez az illető félnek nagy hátrányára fog szolgálni. De e magyarázat engem teljesen kielégít, mert hiszem, hogy ez a részletes eljárásnál irányadóul fog szolgálni. Elnöke A 15. §-nál módosítás nem lévén, azt hiszem, kijelenthetem, hogy az a t. ház által eifogadtatik Következik a 16. szakasz. Bokros Elek: T. ház! Ezen szakasz 6. bekezdéséhez vagyok bátor egy kis módosítást inditványozni, mely az előbb elfogadott szakasz egyenes folyománya és következménye. Ezen módosítás egyszerűen abban áll, hogy a mennyi­ben a kézbesítés lehetetlensége esetére a kifüg­gesztés lett elfogadva, méltóztassék ennek folyo­mányaként a 6, bekezdésben elfogadni azon pót­lást, mely szerint a kézbesítés eredménytelensége esetén a határozatnak kifüggesztése szintén meg­említessék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Nagy István jegyző (olvassa a módosít-

Next

/
Oldalképek
Tartalom