Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.

Ülésnapok - 1887-146

32 146. országos Ülés decssember 4-én, kedden. Í888. detét illetőleg a városoknál és a magánosoknál; kiemelte azt, hogy mindkét helyen minő más functiónak és rendeltetésnek szolgál az; hangsúlyozta azt, hogy ez oly jog, a mely most már erős gyökerekkel nem bir, a melyet nem az első szélvész, de mondhatnám, az első szél elfog seperni és mind ebből azt a conclusiót vonta le, hogy e szakaszt megszavazza. (Halljuk! Halljuk!) A mi a regálék eredetét illeti, tisztán a dolog historicumára nézve constatálnom kell, hogy itt a városok és magánosok regale-jogát illetőleg semmi különbség nincs. Az egyik úgy, mint a másik a földesúri jognak volt accessoriuma. Hisz mindnyájan tudjuk, hogy a szabad kir. városoknak jogi eredetét az képezi, hogy a földesúri hatóság alól emancipáltattak, nemesi személyekké, tehát a szent korona tagjaivá tétettek és mint ilyenek, földesúri hatóságot és jogokat gyakoroltak, (ügy van! balfelől) így állt a dolog a múltban. A mi a jelent illeti, t. ház, mi nem vontuk azt kétségbe, hogy a magánregale magán-, a városi regale pedig közczéloknak szolgál. (Halljuk! Halljuk!) És hogy mi ez iránt a distinctió iránt, mennyi érzékkel birunk, ezt bizonyítja az, hogy a városok jogait mennyire akartuk védelmezni s igy a szűkkeblűség vádja irányukban minket nem terhel. De e közt, t. képviselőház,a mit mi teszünk és aközt, a mit Bokros Elek t. képviselő úr tesz, igen lényeges a különbség; mertezen transactiónak eredményét, a mi semmi más, mint a kárpótlás kérdése az elvett tulajdonért; ezen tételt a maga egész hidegségében és merevségében úgy odaállítani, hogy a magános csak azért, mert joga magán ezéloknak szolgál, már a limine hátrányosabb helyzetben van, ez, higyje el a t. képviselő úr, semmi más, mint socialismus. (Helyeslés, ügy van ! balfelöl.) Azt mondani, t. ház, hogy ez a regale magánosnál és városnál semmi niás, mint megadóztatás, szemben azon körülménynyel, mikor a városoknak ily joguk különben is van, ez azt teszi, hogy ez a jog magános embernél ineorrect, a városnál pedig correct dolog, a minek azután az a consequentiája, hogy a magánjog itt hátrányosabb elbánásban részesül azért, mert közczéloknak nem szolgál, nem egyéb, mint soeialismus, mert a socialismus épen azon az alapon indít támadást a magános joga ellen, mert az a közczéloknak nem szolgál. (ügy van! balfelöl.) A t. képviselő úr azt is hangoztatta, hogy ez a regalejog ma csak egy foszlány, melyet az első szél szét fog szórni. Én megengedem, hogy ez igy van; de ennek aztán az a consequentiája, hogy azt törüljük el. De azt tenni, a mi itt történik, hogy adni kárpótlást s azután azt mondani: ez pedig alamizsna s ennek fejében hajtsátok magatokat az önkény járma alá : ez dehonestáló, még pedig a magyar államra nézve. (Helyeslés. Igaz! ügy van ! balfelől) Én ennél a kérdésnél más felfogásnak hódolok. (Halljuk! Halljuk!) Én azt hiszem, hogy ha ezt a nagy metamorphosist a feudális jogrendszerről a modern állami jogrendszerre forradalom nélkül, minden rázkódás nélkül, békés reformok útján akarjuk teljesíteni, akkor a szerzett jogokat tiszteletben kell tartani, (Élénk helyeslés balfelől!) akkor nekünk ezen szerzett jogokat jogvédelemben kell részesítenünk. (Elénk helyeslés, ügy van! balfelől.) A t. államtitkár úr több önérzettel, mint ismerettel, azt mondta, hogy az sehol nem történt meg, hogy ily jogosítványok ily módon honoráltattak volna. (Halljuk! Halljuk!) Nézetem szerint az, hogy másutt jogtalanul jártak el, még nem indok arra, hogy az ember maga is jogtalanul cselekedjék. (Igás! ügy van! balfelöl.) Én azonban t. ház, a legkirívóbb példákat fogom felhozni arra, hogy az ilynemű jogokért másutt is adtak kárpótlást. (Halljuk! Halljuk!) Mikor Oroszországban eltörülték a jobbágyságot, az állam minden jobbágyért kárpótlást fizetett. Mikor Angliában eltörülték a rabszolgaságot Jamaika szigetén, akkor minden egyes rabszolgáért kárpótlást fizettek, a mi igen sok száz millióra rúgott. Az angolok nagyon jól tudták, hogy ez az egész dolog immorális; de miután akkor ez a jog a törvény oltalma alatt szereztetett, nem akarták az illetők ezen vagyonát egyszerűen elkobozni. Ez, t. ház, a fortiori álla regalejogra is, mert ne méltóztassanak feledni, hogy ezt a regálét idáig a törvény védelmezte ; hogy ez beillesztetett a jogrendbe, hogy ez a jogi forgalomnak tárgyát képezte, hiszen minduntalan történt, hogy eladatott (Igaz! ügy van! balfelől.) és osztálynak képezte tárgyát. (Igás! ügy van! balfelől.) Milyen furcsa dolog az, hogy h a az az ember, a ki birtokot, vagy mást vett volna és az kisajátiítatnék, jogvédelemben részesül; de mert regálét vett, nem részesül a kellő jogvédelemben, (ügy van ! a bal- és szélső baloldalon ) Hát miképen fér ez össze azon jogegyenlőségi elvvel, melyet Bokros t. képviselő ur oly fennen hangoztatott. Mert én azt gondolom, hogy a jogegyenlőség abban áll, hogy a szerzett jogokat egyenlő jogvédelemben kell részesíteni. (Igaz! ügy van! a bal- ésszélsöbaloldalon.) De a t. ministerelnök ur azt mondta nekem, hogy itt nincs és nem is lehet kisajátításról szó, itt csak úgy áll az állam, mint magánféllel szemben, mert hiszen ezeket az adókat, mint a hogy most be fogja hozni, behozhatta volna különben is s akkor aztán aregale-tulajdonosok üthették volna bottal a nyomát. Egészen igaza van a t. ministerelnök urnak, ilyen törvényt lehetett volna hozni, sőt többet mondok, még olyan törvényt is lehetett volna hozni, bogy az egyszerűen elkoboztassék. (Igás! ügy van! a szélső baloldalon.) De ha az állam