Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.
Ülésnapok - 1887-158
158. országos ülés január 11-én, pénteken 1889. §4| melynek zöme, csupán a takarékosság legszigorúbb szemmel tartása mellett képes e nehéz időben ' családját a tisztesség határai között fentartani. (Ugy van! jobbfelől.) Ezeknek azután nem mindegy, ha a szolgálati évek általuk viselendő terhei megkettőztetnek és hadköteles fiuk polgári hivatásszerű és önfentartását biztosító pályájához egy évvel később foghat, mely késedelem sokszor egy életpályát is megronthat, de legalább is bizonytalan időre visszavethet. (Igás! Ugy van! balfelől.) Katonai oldalról azt hozzák fel a törvényjavaslat védelmére, hogy mivel az állam privilegisálja az egyévi önkénteseket, méltán megkövetelheti a katonai kormány tőlük, hogy egy év alatt magukat a tiszti rang elnyerésére minősítsék, ha pedig nem teszik, ugy szolgáljanak a csapatnál még egy évet, a hol jó altisztekké fognak kiképeztetni. (Helyeslés balfelöl.) Ez az okoskodás t. ház, lehet talán tetszetős, de szerény véleményein szerint helytelen és alapjában téves. Mert az állam az által, hogy az intelligentiának megkönnyíti a személyes katonai teher • viselését, tekintettel ennek az intelligentiának szemben az állammal teljesítendő sok más és fontos feladataira, első sorban az államnak magának nyújt ez által kedvezményt. Másodszor, mivel az egyéves önkéntesi intézmény folytán, eltekintve azon kevéstől, a kik az állam költségén teljesítik a szolgálati évet, az intelligentia maga szerelvén fel és tartva magát, ingyen szolgál és igy az államnak a legolcsóbb katonáját állítja elő és igy a véradóval együtt kétszeresen is adózik. De ne feledje az igen t. kormány azt sem, hogy védrendszer és általános hadkötelezettség sem egy és ugyanaz. (Halljuk! Halljuk!) Az általános hadkötelezettség szerény véleményem szerint csak ugy értelmezheti), hogy háború esetén tartozik a haza minden hadiszolgálatra alkalmas fia a zászlók alá sietni és a tábori élet fáradalmait egyformán tűrni. (Ugy van! balfelöl) Itten azután nincs és ne is legyen különbség e tekintetben intelligens és nem intelligens elem között. Az általános hadkötelezettség a háborúra tartozik tehát és nem a békére. (Ugy van! balfelől.) A védrendszer, t. ház, csupán előkészítője a háborúban való védelemnek, de ez az előkészület ne legyen aztán olyan, hogy megakaszsza a nemzetet békés fejlődésében, (Ugy van! balfelől) túllépvén a szükség határait és csináljon mesterségesen olyan állapotot, mintha a háború lenne a természetes állapot, mint teszi azt a militarismus, a mely szereti magát tekinteni csupán az egyedüli főczélnak, (Ugy van! balfelől.) KÉPVH. NAPLÓ 1887—92. VIL KÖTET. De, t. ház, még a védrendszer alapján sem vonhatók a hadkötelesek együvé. Igy az egyéves önkénteseket sem lehet a többi hadkötelesekkel együttesen elbírálni, mivel ezek tudományosan képzett fiatal emberek lévén, katonailag is könnyebbenkiképezhetők. (Ugyvan! balfelől.) Azonban feltétlenül követelni azt, hogy minden egyéves önkéntesből jó tiszt is váljék, nem lehet j mert ehhez nem elég az elméleti készültség, de egyéb egyéni tulajdonokkal is kell az illetőnek birnia, melyek hiányáról sokszor nem tehet. Ezen okoknál fogva én a második évi szolgálatot egyrészt mint túlságosan szigorút, másrészt mint a legtöbb esetben igazságtalant, elfogadhatónak nem találom. (Helyeslés balfelől.) De annak, hogy a magyar önkénteseknek csupán egy oly kevés százaléka lesz tisztté qualificálva, van a sok között még egy más, igen nagy horderővel biró oka is és ez a nyelvkérdés. Én részemről, t. ház, hogy a magyar ifjúság a katonai pályát, mint életpályát nem választja tömegesen, hibának tartom. De bocsásson meg az igen t. katonai kormány, ha egyszersmind természetesnek is találom. Mert szerény véleményem szerint oly kedvet, mint a minő kívánatos volna, a magyar ifjúság a katonai pályára mindaddig nem fog nyerni, a mig a katonai oktatást nemzeti alapokra nem fektetik. (Ugy van! balfelől.) Ennek a kérdésnek megvitatása szoros értelemben véve nem tartozván ide, én állitásom jelzésére csupán annak a kinyilatkoztatására szorítkozom: hogy én, mint egy közjogi alapon álló párt tagja, a közös osztrák-magyar hadsereget, mint ilyet elfogadom, de annak Magyarországra eső részét magyar katonai intézetekben s magyar szellemben szeretném kiképezve látni. Legyen meg a közös hadügyministernek a befolyása a katonai nevelés minőségének s sikerének minden előfeltételére kellőképen biztosítva; de a mihez ragaszkodni én hazafias kötelességemnek tartom, az, hogy legyen magyar katonai nevelés a tiszti rang minden fokozatán. (Helyeslés balfelől.) És ha ez meglesz, ugy erős meggyőződésem, hogy százával fognak a magyar fiatal emberek a tiszti bojt elnyeréseért versenyezni, de ez a törvényjavaslat s ezt higyje el nekem a t. minister ur, épen nem alkalmas arra, hogy a magyar intelligentiát a katonai pályára édesgesse. (Ugy vanl balfelől.) T. képviselőház! Kilátásba helyeztetett, hogy az egyéves önkénteseknek a vizsga magyar nyelven való letétele is meg lesz engedve, mely engedélyről a törvényhez kiadandó utasításban fog gondoskodni a katonai kormány. Örömmel üdvözlöm már ezt a nemes szándékát is a katonai kormánvnak ; mert a hol a magyarság érdekében oly kevés történik, ottan min81
