Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.

Ülésnapok - 1887-157

15?. orsjiAsros filé* jannár 10-én, esüt8rt«k5n. 1889. 199 az, hogy ha az állam érdeke azt megkívánja, az egyesek érdekei az államénak alárendelendők, ugy ez a jelen esetben fokozottabb mértékben áll, mert az állam érdekének feltétlenül alárendelendők a jelen esetben az egyesek érdekei ép ugy, mint a katonai szempontoknak, melyek ezen törvényjavaslat megbirálásánál véleményem szerint egyedül mérvadók, alárendelendők ugy a pénzügyi, mint a közgazdasági tekintetek. Ezeknek rövid előrebocsátása után, t. ház, áttérek a fontosabb újítások jelzésére, melyek a jelen törvényjavaslatban foglaltatnak. Mindenekelőtt szembetűnik az, hogy a jelen törvényjavaslatban az általános hadkötelezettség a 20 évről áttétetik a 21. évre. Nem új dolog ez, mert hisz 1868. előtt már tényleg igy volt; midőn ezt a 68-iki törvény megváltoztatta, tette azon reményben, hogy ez által könnyít az egyesek szolgálati kötelezettségén. De a 20 évi tapasztalat és azon adatok, melyek ezen idő alatt gyűjtettek, kétségtelenül constatálták, hogy a ezél nem éretett el, hogy ifjúságunk 20-ik évében fejletlen; hogy ha fejlett katonákat akarunk kapni, feltétlenül szükséges, hogy a hadkötelezettségi kor a 21. életévre át tétessék és ha sokan hangoztatják azon közgazdasági hátrányokat, melyek ezen intézkedésből származhatnak, én ezeknek aggályaiban nem osztozhatom, mert figyelmen kivül hagyják azt a körülményt, hogy eddig is épen azért, mert 20-ik évükben fejletlenek az iíjak, családalapítás és önállóságra vergődés szempontjából szintén már senki sem volt biztosítva, hogy a negyedik korosztálybeliek nem fognak felhívatni és örökös zaklatásnak volt kitéve minden hadköteles. Én tehát azon szempontból, mert teljesen meg vagyok győződve arról, hogy katonai szolgálatra már béke idején teljesen kifejlett ifjakra van szükség és még fokozottabb mérvben kívántatik ez háború esetén: ezen intézkedést teljesen helyeslem és elfogadásra ajánlom. Lényeges változás és újítás foglaltatik a törvényjavaslat 14. §-ában (Halljuk! Halljuk!) A 14. §. szerint ezentúl nem a hadi létszám lesz meghatározva, hanem az újoncz-létszám és ezt több okból nagyon czélszerű és helyes intézkedésnek tartom. Mert eddig meg volt ugyan határozva a hadi létszám, de csak papiroson, mert méltóztatnak tudni, hogy a4%-os természetes apadás folytán és azoknak tömeges száma miatt, a kik nem vonultak be, az eredmény az volt, hogy háború esetén, nem 800.000 főnyi, hanem sokkal kevesebbet, tán 750,000 főnyi létszámot sem lettünk volna képesek kiállítani. Ennek most eleje van véve, mert az ujonczok létszámának fix meghatározása folytán, a 800,000 főnyi hadi létszám minden esetre ki lesz állítható. De ugy a hírlapokban, mint a bizottságokban nagyon hangsúlyoztatott azon alkotmányjogi és közjogi sérelem, mely ezen szakaszban foglaltatik. (Halljuk !) Hát, t. ház, én nem tehetek róla, de sem az alkotmányjogi, sem a közjogi sérelmet nem találtom fel e szakaszban. Mert csupán az van mondva benne, a mi más szavakkal mondatik az 1879. és az 1868: XL. t.-cz. 11. §-ában és miután a véderő-bizottság azon hozzátoldásával, mely a javaslat ezen szakaszába felvétetett, az alkotmányjogokat, melyek eddig érvényben állottak, a jövőre nézve is teljesen biztosítottnak látom: magam részéről is ajánlom ez intézkedés elfogadását. Véleményem szerint, t. ház, a póttartalékok újjászervezése és kiszélesbítése képezi a jelen törvényjavaslat cardinális pontját és legfőbb intézkedését, a póttartalékok szervezése által a magam részérő] is teljesen érvényre juttatva látom az általános védkötelezettségi elvet. Az általános védkötelezettségi elv eddig a népfelkelési törvény be hozatala által már megközelittetett, de teljesen érvényre csakis a póttartalék intézményének ez alapokra való fektetése által jut. És én a magam részéről sem a méltányossággal, sem az igazsággal megegyeztetőnek nem tartom, hogy ezen állapot, mely eddig fennállott, továbbra is fentartassék, hogy ugyanis az ideiglenesen mentesek minden komolyabb ok nélkül, tehát tisztán véletlenségből — tudniillik azok, kik eddig magasabb sorszámot húztak — teljesen meneküljenek a szolgálat alól. Ez sem a méltányossággal, sem a jogos igazsággal össze nem egyeztethető. Én helyeslem igenis, hogy ezen túl mindezek az ideiglenesen felmentettek hasonlóképen be lesznek osztva mint póttartalékosok a hadseregbe és hivatva lesznek háború esetén első sorban a hadsereget és honvédséget kiegészíteni. Azok pedig, kik a póttartalékokba ilyen formán jutnak, még könnyítést is fognak szerezni a népfölkelőknek, mert a póttartalék fiatalabb nemzedék lévén, első sorban lesznek hivatva a hadsereg kiegészítésére, ugy, hogy a népfölkelők csak másodsorban lesznek igénybe véve. De tekintettel az 1888. évi XVIII. t.-cz.-re, kívánatosnak tartom, hogy az ezen törvényjavaslatban a tartalékosoknak nyújtott kedvezmény apóttartalékosokra is kiterjesztessék. S ez irányban bátor vagyok a t. kormány figyelmét e kérdésre felhívni és remélem, hogy méltánj^os megoldásra fog vezetni abbeli törekvése, a melyet a véderőbizottságban is kinyilatkoztatott a honvédelmi minister ur, hogy tudniillik a póttartalékosokra szintén ki fog terjesztetni a tartalékosoknak nyújtott kedvezmény. Azt hiszem, t. ház, hogy pártkülönbség nélkül csak üdvözölni fogja a t. ház minden tagja a törvényjavaslat azon intézkedését, mely szerint az újonczállítás, asorozási eljárás helyesebb alapokra fektettetik. Egyszerűsittetik az eddigi complieált eljárás a területi rendszer elfogadása folytán és valóban az egyes hadtest-területeken belül sokkal