Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.

Ülésnapok - 1887-157

15?. orsjiAsros filé* jannár 10-én, esüt8rt«k5n. 1889. 199 az, hogy ha az állam érdeke azt megkívánja, az egyesek érdekei az államénak alárendelendők, ugy ez a jelen esetben fokozottabb mértékben áll, mert az állam érdekének feltétlenül alárendelendők a jelen esetben az egyesek érdekei ép ugy, mint a katonai szempontoknak, melyek ezen törvény­javaslat megbirálásánál véleményem szerint egye­dül mérvadók, alárendelendők ugy a pénzügyi, mint a közgazdasági tekintetek. Ezeknek rövid előrebocsátása után, t. ház, áttérek a fontosabb újítások jelzésére, melyek a jelen törvényjavaslatban foglaltatnak. Mindenek­előtt szembetűnik az, hogy a jelen törvényjavas­latban az általános hadkötelezettség a 20 évről áttétetik a 21. évre. Nem új dolog ez, mert hisz 1868. előtt már tényleg igy volt; midőn ezt a 68-iki törvény megváltoztatta, tette azon remény­ben, hogy ez által könnyít az egyesek szolgálati kötelezettségén. De a 20 évi tapasztalat és azon adatok, melyek ezen idő alatt gyűjtettek, kétség­telenül constatálták, hogy a ezél nem éretett el, hogy ifjúságunk 20-ik évében fejletlen; hogy ha fejlett katonákat akarunk kapni, feltétlenül szük­séges, hogy a hadkötelezettségi kor a 21. életévre át tétessék és ha sokan hangoztatják azon közgaz­dasági hátrányokat, melyek ezen intézkedésből származhatnak, én ezeknek aggályaiban nem osz­tozhatom, mert figyelmen kivül hagyják azt a körülményt, hogy eddig is épen azért, mert 20-ik évükben fejletlenek az iíjak, családalapítás és ön­állóságra vergődés szempontjából szintén már senki sem volt biztosítva, hogy a negyedik korosztály­beliek nem fognak felhívatni és örökös zaklatás­nak volt kitéve minden hadköteles. Én tehát azon szempontból, mert teljesen meg vagyok győződve arról, hogy katonai szolgálatra már béke idején teljesen kifejlett ifjakra van szükség és még foko­zottabb mérvben kívántatik ez háború esetén: ezen intézkedést teljesen helyeslem és elfogadásra ajánlom. Lényeges változás és újítás foglaltatik a tör­vényjavaslat 14. §-ában (Halljuk! Halljuk!) A 14. §. szerint ezentúl nem a hadi létszám lesz meghatá­rozva, hanem az újoncz-létszám és ezt több okból nagyon czélszerű és helyes intézkedésnek tartom. Mert eddig meg volt ugyan határozva a hadi lét­szám, de csak papiroson, mert méltóztatnak tudni, hogy a4%-os természetes apadás folytán és azoknak tömeges száma miatt, a kik nem vonultak be, az eredmény az volt, hogy háború esetén, nem 800.000 főnyi, hanem sokkal kevesebbet, tán 750,000 főnyi létszámot sem lettünk volna képe­sek kiállítani. Ennek most eleje van véve, mert az ujonczok létszámának fix meghatározása folytán, a 800,000 főnyi hadi létszám minden esetre ki lesz állítható. De ugy a hírlapokban, mint a bizottságokban nagyon hangsúlyoztatott azon alkotmányjogi és közjogi sérelem, mely ezen szakaszban foglaltatik. (Halljuk !) Hát, t. ház, én nem tehetek róla, de sem az alkotmányjogi, sem a közjogi sérelmet nem találtom fel e szakaszban. Mert csupán az van mondva benne, a mi más szavakkal mondatik az 1879. és az 1868: XL. t.-cz. 11. §-ában és miután a véderő-bizottság azon hozzátoldásával, mely a javaslat ezen szakaszába felvétetett, az alkotmány­jogokat, melyek eddig érvényben állottak, a jövőre nézve is teljesen biztosítottnak látom: magam részéről is ajánlom ez intézkedés elfogadását. Véleményem szerint, t. ház, a póttartalékok újjászervezése és kiszélesbítése képezi a jelen tör­vényjavaslat cardinális pontját és legfőbb intéz­kedését, a póttartalékok szervezése által a magam részérő] is teljesen érvényre juttatva látom az álta­lános védkötelezettségi elvet. Az általános véd­kötelezettségi elv eddig a népfelkelési törvény be hozatala által már megközelittetett, de teljesen ér­vényre csakis a póttartalék intézményének ez ala­pokra való fektetése által jut. És én a magam részéről sem a méltányossággal, sem az igazsággal megegyeztetőnek nem tartom, hogy ezen állapot, mely eddig fennállott, továbbra is fentartassék, hogy ugyanis az ideiglenesen mentesek minden komolyabb ok nélkül, tehát tisztán véletlenségből — tudniillik azok, kik eddig magasabb sorszámot húztak — teljesen meneküljenek a szolgálat alól. Ez sem a méltányossággal, sem a jogos igazsággal össze nem egyeztethető. Én helyeslem igenis, hogy ezen túl mindezek az ideiglenesen felmentettek hasonlóképen be lesznek osztva mint póttartaléko­sok a hadseregbe és hivatva lesznek háború esetén első sorban a hadsereget és honvédséget kiegészí­teni. Azok pedig, kik a póttartalékokba ilyen for­mán jutnak, még könnyítést is fognak szerezni a népfölkelőknek, mert a póttartalék fiatalabb nemze­dék lévén, első sorban lesznek hivatva a hadsereg kiegészítésére, ugy, hogy a népfölkelők csak másod­sorban lesznek igénybe véve. De tekintettel az 1888. évi XVIII. t.-cz.-re, kívánatosnak tartom, hogy az ezen törvényjavaslat­ban a tartalékosoknak nyújtott kedvezmény apót­tartalékosokra is kiterjesztessék. S ez irányban bátor vagyok a t. kormány figyelmét e kérdésre felhívni és remélem, hogy méltánj^os megoldásra fog vezetni abbeli törekvése, a melyet a véderő­bizottságban is kinyilatkoztatott a honvédelmi minister ur, hogy tudniillik a póttartalékosokra szintén ki fog terjesztetni a tartalékosoknak nyúj­tott kedvezmény. Azt hiszem, t. ház, hogy pártkülönbség nélkül csak üdvözölni fogja a t. ház minden tagja a tör­vényjavaslat azon intézkedését, mely szerint az újonczállítás, asorozási eljárás helyesebb alapokra fektettetik. Egyszerűsittetik az eddigi complieált eljárás a területi rendszer elfogadása folytán és valóban az egyes hadtest-területeken belül sokkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom