Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.

Ülésnapok - 1887-154

176 154. országos ülés dweemljer 15-én, siombatoe. 1888. tott és igy alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a főrendiházhoz át fog küldetni. Kérem a t. házat, méltóztassék a jegyzőkönyvnek a harmadszori megszavazásra vonatkozó pontját azonnal hitelesíteni, hogy az a főrendiházhoz átküldhető legyen. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a jegyzőkönyvnek ide vonatkozó pontját). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvnek ezen pontját hitelesítettnek jelenteni ki. Következik a 9. sorjegyzékben foglalt kérvények folytatólagos tárgyalása, jelesen a 2. szám. JosipOVich Géza jegyző (olvassa): Ungmegye, Jász - Nagykun - Szolnok - megye, Nyitra megye, Sárosmegye, Trencsénmegye közönségei, Zemplénmegye közönsége által az árvapénztári kölcsönök biztosítékára vonatkozó 1877 : XX. törvényczikk 289. §-a megváltoztatása iránt beadott feliratot pártolják. Gajári Ödön előadó: A kérvényi bizottság határozati javaslata a következő: Ezen kérvények kiadatnak a belügymiaisterium vezetésével megbízott ő Felsége személye körüli magyar királyi ministernek. Elnök: Ha nincs észrevétel, a kérvények kiadatnak a belügyministerium vezetésével megbízott ő Felsége személye körüli magyar királyi ministernek. JosipOVich Géza jegyző (olvassa): Pozsony szab. kir. város, Csikmegye, Csongráclmegye, Nógrádmegye, Zemplénmegye, Kecskemét város, Pécs sz. kir. város, Szabadka sz. kir. város, Szatmár-Nénieti sz. kir. város, Székesfehérvár sz. kir város, Temesvár sz. kir. város, Udvarhely megye, Sopron sz. kir. város, Hont megye, Abauj - Tornamegye, Aradmegye, Fejérmegye, Győrmegye, Hevesmegye, Komárommegye , Sárosmegye, Somogymegye , Trencsénmegye , Ungmegye, Veszprénmiegye, Arad szab. kir. város, Győr sz. kir. város, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Torda-Aranyos megye, Szepes megye közönségeinek feliratai, a közigazgatási bíróságok szervezése iránt. Gajári Ödön előadó: A közigazgatási bíróságok szervezése iránt beadott feliratok ezen nagy száma is tanúsítja, hogy épen a közigazgatás közvetítésére hivatott törvényhatóságok előtt mily mélyen érzett szükséget képez egy ilynemű törvény hiánya. Minél tökéletesebbek azon institutiók, melyek az állami közérdek szempontjából az államlét összes viszonyait a legapróbb részletekig rendezni hivatvák, mentül szélesebb azon hatáskör, mely e tekintetből a közigazgatási tényezőkre hárul, annál közel fekvőbb a lehetősége annak, hogy az egyéni sértheti en jogok a közigazgatási eljárás folyamán nemcsak érzékenyen érintethetnek, de sokszor károsodást is szenvednek. Hogy ily esetekben az orvoslás módja és a jogszolgáltatás független bíróságok útján biztosíttassák, oly lényeges követelménye az állami jogrendnek, hogy a fölött e t. házban hosszasabban érvelni — meggyőződve vagyok — senkinek sem lehet hivatása, annál kevésbé, mert az ezen országgyűlést megnyitó királyi trónbeszéd is az ezen feliratban kérelmezett törvényhozási intézkedést a teljesítendő feladatok közé sorolja. A kérvényi bizottság határozati javaslata ennél fogva — tekintetbe véve azt, hogy köztudomásúlag az előmunkálatok e törvény előkészítése iránt már befejezésükhöz közel állanak — a következő: „Ezen figyelemre méltó feliratok kiadatnak a belügyministerium vezetésével megbizottő Felsége személye körüli m. kir. ministernek." Fenyvessy Ferencz: T. ház! Bizonyára a t. ház tetszésével találkozom, ha kijelentem, hogy én ezúttal, mikor a kérvényezett bíróságok ügye eldöntés alá ugy sem kerülhet, e kérdés fejtegetésébe távolról sem akarok belemenni. De azt találom, hogy mikor 30 megye kérvényez ily ügyben, melynek fontosságát az előadó ur is röviden bár, de helyesen hangsúlyozta, mégis kell, hogy a kérdés a házban, ha csak per tangentem is, érintessék; annyival is inkább, mert a kérvényi bizottságnak indokolását ugyan igen, de indítványát nem tartom helyesnek. A mit ma 30 megye kér, azt kérte az egész ország józan modern közvéleménye éveken át, azt sürgette tán mindegyik képviselőtársam választói előtti programra beszédében, azt a legfelsőbb trónbeszéd már két izben is megígérte. Már 17 évvel ezelőtt a mai többség mélyen t. feje, Tisza Kálmán, (Halljuk!) mint akkor az ellenzék vezére, elérkezettnek látta az időt, hogy a vitás közigazgatási ügyekben bíróság döntsön. Indítványa csak 3 szavazattal bukott meg: az akkori Deák-párt 119 votummal elejtette azt, szemben az indítvány mellett levő 116 szavazattal. S akkor Tisza Kálmán, mint az ellenzék vezére, megbotránkozásának adott kifejezést, hogy a többség sohasem fogadja el azt, a mit az ellenzék indítványoz, elvárva a többségtől, hogy mihamarább be fogja hozni e bíróságot. Azóta 17 év múlt el, mely időből 13 — 14 év esik Tisza Kálmán kormányzatára és 12 év az ő belügyministerségére. S e bíróságokról ma sem tudjuk, készül-e a javaslat és mikor fogják azt benyújtani, daczára annak, hogy a trónbeszéd is mint már legközelebb megoldandó kérdést hangsúlyozta. Ennek folytán azt a kérdést bátorkodom intézni a t. bel ügymini ster úrhoz ; van-e ő abban a helyzetben, hogy a t. házat felvilágosíthassa a felől, minő előmunkálatok tétettek e bíróságok