Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.

Ülésnapok - 1887-152

148 1 ^ 2 * országos ülés áeezember 12-én, szerdán. 1888. tességes emberben közmegbotránkodást szülnek, (Élénk helyeslés szélső balfelől) ha azon tények va­lótlanok, megbüntettessenek. (Élénk helyeslés szélső balfelöl.) És bocsássanak meg még egyet. Én igen jól tudom — hiszen ma is említé Horánszky Nándor t. barátom, ismerem azon felelősséget, mely ma a parlamenti kormánynyal jár, hogy mennyit ér az? Valóban 1848-ban nem lehetett arra gondolni sem, hogy a nemzetnek szabadon választott kép­viselői azért, hogy pártérdekeknek használjanak, a legtisztább, a legj'obb indulatból az erkölcsi alapnak megkímélése tekintetéből felhozott vá­dakat is elhallgassák, de lehetett gondolni, hogy vádakat, melyek nincsenek tisztázva, de a melyek­nek van birája, az esküdtszéknek ezt tisztáznia kell. Tartok tőle, hogy manapság a bevett fele­lősség aligha el nem nyeli ez erkölcsi alapot is. De ha a t. ház nem fogja tárgyalásra ki­tűzni ezt az esetet és ha a vádolóknak a sajtóügyi bíráskodás elé való hivatása meg nem történik, mit fognak odakünt következtetni és mit kell kö­vetkeztetniük ? Azt, hogy az a levél valóságos, (Félkiáltások balfelől: Az is!) azt, hogy az a főispán elkövette azt a vesztegetést, azt az erkölcstelen, tisztátalan tényt. (Elénk tetszés és helyeslés ä bal­és szélső balon.) És ha önök azt hiszik, hogy ha ezek elsimittatnak, ha egyszerűen tudomásul vé­tetnek, az a kormánynak az országban és a mü­veit világ előtt tekintélyt fog adni, ám viseljék érte a felelősséget, (Helyeslés szélső balfelől) mi az ellenzék és én a magam részéről nem akarom viselni ezt a felelősséget (Helyeslés szélső balfelől.) Ezért hivom fel önöket, ezért kérem a t. ház min­den tagját, hogy a miként Berzsenyi monda: „Minden országnak talpköve a tiszta erkölcs, mely ha elvész, Róma ledől", mentsék meg önök ettől önpártjukat, önkormányunkat és nemzetünket és tűzzék ki ezt a tárgyat napirendre, hogy a ház mindezeket megítélhesse, hogy mindazok, a kik a temesi főispánt vádolták, állíttassanak a kormány által az esküdtszék elébe, (Helyeslés a bal- és szélső balfelől) hogy lássa meg, tudja meg az ország, hogy e kormány, hogy a párt megadja az erkölcsnek azt, a mi az erkölcsnek követelménye. Kérem a t. minister ur válaszát tudomásul nem venni és azt tárgyalás végett napirendre kitűzni. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon. Fölkiáltások szélső balfelől: Halljuk a ministert \) Elnök: Kérdem a t. házat, (Élénk félkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Halljuk a ministert! Nagy zaj. Elnök csenget. Fölkiáltások jobbfelöl: Szavazzunk! balfelől folytonos félkiáltások: Halljuk a ministert!) méltóztatik-e a minister ur válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen! Nem! Fölkiáltások a szélső baloldalon: Halljuk a ministert!) Kérem azon képviselő urakat, kik a választ tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Meg­történik. Egy hang szélső balfelől: Az új nemesek! Nagy zaj. Fölkiáltások szélső balfelöl: Ellenpróba!) Kérem azon képviselő urakat a kik a választ tudomásul nem veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a választ tudomásul vette. (Élénk nyugtalanság szélső' balfelől.) T. ház! A legközelebbi ülés ideje és napi­rendje meg lévén állapítva, az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 12 óra 35 perczkor.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom