Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.

Ülésnapok - 1887-152

152. országos ülés deczember 12-én, szerdán. 1888. 137 Azonban felszólalásom tulajdonképeni czélja mégis inkább a pénzügyi szempontok kiemelése. (Halljuk!) Nem helyeselhetem azon eljárást, hogy akkor, midőn a t. kormánynak módja s alkalma van arra, hogy a delegatiók által habár rendkivüli hitelek alakjában megszavazott költségeket is a rendes költségvetésbe állítsa be, ezt nem teszi, hanem azokra póthiteleket kér. Ezt az eljárást nem helyeselhetem azért, mert ezek mindenesetre bizonyos színleges és megtévesztő hatással vannak a deficitek mértékére. Mert ha ily póthitelek időközönként szavaztatnak meg és külön fedeztetnek, a dolog természetében fekszik, hogy akkor a deficit sokkal kisebbnek tűnik fel s azon rózsás szín, melyet minden alkalommal kifejezésre juttatnak, ez által is külső támpontot nyer. Nem lehet erre nézve felhozni azt, hogy e póthitelt oly időben szavazták meg a delegatiók, midőn az 1888-ki költségvetésbe már nem volt beállítható. Mert ez igy van ugyan, de ime még előttünk van az 1889-ki költségvetés megállapítása és minthogy most már az év végén vagyunk, azt gondolom, semmi oly sürgősség nem forog fenn, mely kizárhatta volna annak lehetőségét, hogy ezen 14 millió néhány százezer forint az 1889 ki költségvetésbe állittassék be. a mi által annak képe mindenesetre lényegesen változott volna. De van e törvényjavaslatra más észrevételem is. (Halljuk!) Midőn az 52 és Y« millió forintot a delegatiók hasonló módon megszavazták, a t. kormány az 1887: XVII. t.-cz. által felhatalmazást kért és nyert arra, hogy az 52 és X

A millió forintnakMagyarországraeső hányadát, 16.485,000 forintot a közös kormánynak kifizethesse. A delegatiók időközben ezen hitel egy részét 22 millió forint erejéig megszüntették, következőleg—a mint e helyzet előttünk tudva is van, a t. kormányosak 9.577,000 frt szolgáltattatok ki a közös kormánynak, 6.908,000 frtra vonatkozólag pedig ezen felhatalmazással való élésnek szüksége fenn nem forgott. Ujabban 47 millió lett felhatalmazás alakjában megszavazva és most a t. kormány ismét az ezen egész összegre vonatkozólag kér felhatalmazást. Tehát most két felhatalmazási törvény fog törvénykönyvünkben helyet foglalni, melyekre vonatkozólag mindenesetre szükséges az elszámolás tekintetében a helyzetet tisztázni annyiban, hogy az 1887: XVII. t.-cz. azon része, mely a delegatio által történt hitelbeszüntetés által feleslegessé vált, ezen törvény által megszüntettessék és hatályon kivül helyeztessék. A t. kormány lesz szives felvilágosítást adni arra nézve, vájjon azon 16 millióra, melyet a közös kormány újabban a megszüntetés után mégis kiadott, adott-e pénzt vagy sem és erre vonatkozólag élt-e valami hitelművelettel vagy sem, mert ez ismét a helyzet változását jelentené. KÉPVH. NAPLÓ 1887 — 92. VII. KÖTET. De ha hitelmüvelettel nem élt, pénzeket e ezímen be nem szerzett, akkor felfogásom szerint okvetlenül szükséges épen az ellenőrzés helyessége és tisztázása szempontjából, hogy a múlt évben alkotott törvénynek 6 millióra terjedő része mindenesetre hatályon kivül helyeztessék. (Helyeslés a baloldalon.) További észrevételem, t. ház, az — és ez megjegyzéseimnek talán legérdemlegesebb része, — hogy én, a mint a 2. §-hoz beterjesztendő módosítványom is tartalmazni fogja, a fedezetnek azon módját, mely javaslatba hozatik 5 millió frt erejéig, el nem fogadom; ugyanis midőn a t. kormány a költségvetést a ház elé terjesztette, a pénzügyminister ur exposéjában egyebek közt a következőket mondotta. (Halljuk!) Idézni kívánom azt szó szerint azért, mert okoskodásom és teendő módosítványomnak alapját ez képezi: (Olvassa.) „A 24 forintos pótadó" — ez tudniillik a szesz pótadójára vonatkozik — „oly tétel, mely, nem fogok csalódni, részint az év folyamán, részint a törvény szerint adható hitelezések utján 47*—5 millió forintot fog jövedelmezni. Ezen 4Vi—5 millió forintnyi bevétel nem szerepel a jövő évre általam felállított mérlegben, nem is kivánom ezt oda bevenni, de ez — azt hiszem — mégis tetemes segítség lesz arra, hogy a ránk háruló nagy terhet könnyebben viselhessük." Tehátaz igen t. kormánynak vagy már teljesen, vagy nagy összegében rendelkezésére áll oly 5 millió forint, a mely sem az 1888-iki költségvetési törvényben nem szerepelt, sem a jövő évre mint bevétel nem szerepel, tehát a mérlegre költségvetésileg hatni nem fog. Az mondathatnék talán erre, hogy ez igaz és igy van, de meglehet, hogy az 1888-iki háztartás keretében a t. kormánynak ezen 5 millió forintra szüksége lesz, következőleg ezt fedezetül kijelölni nem szabad és nem lehet. Arra nézve azonban, hogy ez nem állhat, hivatkozom egyfelől azon félhivatalos közleményekre, a melyek időközönkint megjelentek és melyek azt tanúsítják, hogy a t. kormánynak jövedelmei és bevételei rendesen folynak be, másfelől arra, hogy a t. kormány a költségvetés keretén, egészben véve, nem fog túlterjeszkedni. Ugyanazon commünikében olvastuk azt is, hogy a kormánynak mintegy 50 millió frt pénztári készlet áll rendelkezésére, mint ezt a november hó elején megjelent közleményekben olvastuk ; ha tehát 1888-ra a költségvetésnek ugy bevételi, mint kiadási része teljesen be fog válni: akkor ebből természetszerűleg következtethetem azt is, hogy ezen 5 millió forintnyi többlet, amely a t. miuisterelnök ur nyilatkozata szerint részint már befolyt, részint befolyandó lesz, az 1888 iki államháztartás tekintetében igénybe vétetni nem fog, vagy legalább ennek szüksége fenn nem forog. Igy állván hazánkban a dolog és ha a t. minis18