Képviselőházi napló, 1887. VII. kötet • 1888. deczember 3-1889. január 18.
Ülésnapok - 1887-149
108 !* 9- orsságos ülés deczemfter 7-én, pénteken. 1888. kedvezőtlenebb helyzetben van a fogyasztási adót illetőleg, mint a nyilt községek népessége, nem szenved kétséget, a miért is az én tudtommal legalább eddig soha egyetlen egy nagyobb község sem folyamodott azért a boldogságért, hogy sorompókkal körül vétessék, ellenkezőleg, a mennyire az én tapasztalatom terjed, a községek mind azon vannak, hogy a fogyasztási adók kezelését maguk tarthassák meg, inkább bármely nagy áldozatra készek levén, semhogy a fogyasztási adók akár idegen bérlőknek adassanak ki, akár pedig azokat a kincstár saját emberei által közvetlenül szedje be. Én annál fogva nem tartanám czélszeríínek, helyesnek, hogy a szóban levő jogot a pénzügyminister kezébe tegyük le, a helyett, hogy azt a törvényhozás a maga belátása szerint gyakorolja. Ez olyan fenyegetés lenne minden nagyobb községnek feje felett, a mely azt a községet politikai tekintetben is esetleg megbéníthatná. Ne adja ki a törvényhozás ezt a jogát a maga kezéből hiszen elvégre, ha á kormány szükségesnek és ézélszeríí nek fogja látni, hogy valamely nyilt községet zárt várossá alakítson át, mindig módjában lesz aziránt a törvényhozáshoz fordulni. Nem szükséges épen, hogy ezt külön törvényjavaslat alapján tegye, lehet azt oly előterjesztés utján is eszközölni, a mint az a költségvetéssel kapcsolatosan a kincstári javak eladásánál szokott történni, a mikor is a pénzügyminister kijelöli azon államjavakat, a melyeket a jövő esztendőben áruba bocsátani szándékozik. Ehhez képest arra kérem a t. házat, hogy az említett 3. bekezdés helyett, és miután a í. bekezdéstől a t. előadó ur maga elállott, csakis e harmadik bekezdés helyett a következő szerkezet fogadtassék el. (Olvassa). „Más városoknak" — az előbbi kikezdésben tudniillik Budapest és Pozsony vannak említve, mint már is sorompóval körülvett városok — „zárt városokká és viszont zárt városoknak ismét nyilt községekké nyilvánítása a pénzügyministernek a belügyministerrel, Horvát-Szlavonországokat illetőleg pedig a bánnal egyetértőleg teendő előterjesztésére a törvényhozásnak tartatik fel. (Helyeslés hal- és szélső balfelöl.) Nagy István jegyző: Láng Lajos előadó! Láng Lajos előadó: T. ház! Irányi t. képviselőtársamnak indítványára egy megjegyzést bátorkodom tenni. Azt tudin'illik, hogy az az elv. mely e szakaszban kimondatik, hogy tudniillik a pénzügyminister felhatalmaztassék nyilt városokat és községeket zárt városokká átalakítani, nem egy oly elv, mely most először volna törvényeinkben, hanem ez az elv meg van törvénykönyveinkben a mióta bor- és húsfogyasztás van nálunk és eddig még sokkal szigorúbb alakban volt meg. Itt épen ellenkezőleg enyhítve yan annyiban, liogy nem a pénzügyministertől magától függ a nyilt községeknek zárt várossá való átalakítása, hanem a pénzügyminister ezen rendszabály életbeléptetésénél tartozik a belügyministerrel egyetértőleg eljárni. Én, t ház, nem tehetek róla, de ép az ellenkező aggodalomból indulok ki és nagyon félek attól, hogy a mint 20 esztendőn keresztül nem lett igénybe véve ez a jog a kormány által, hogy az jövőre sem lesz máskép és nézetem szerint nem kellene ezt megnehezíteni, a mint a képviselő ur kivánja, hanem ellenkezőleg megkönnyíteni. Bocsánatotkérek, de az iránt tisztában keli lenni, ha a fogyasztási adókat ki akarjuk használni, hogy kell, hogy minél több zárt város legyen az országban; mig a zárt városok rendszere el nem terjed, addig a fogyasztási adókat tényleg komolyan kihasználni nagyon bajos. Én tehát nagyon kérem a t. házat, hogy azt az indítványt, melyet Irányi t. képviselőtársam tett, mellőzni méltóztassék és a szöveget a bizottság szövegezése szerint méltóztassék elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl). Madarász József jegyző: Horánszky Nándor! Horánszky Nándor: T. ház! Legyen szabad ezen módosít?ányra, szemben azzal, a mit az előadó ur mondott, egy rövid megjegyzést tenni. (Halljuk.' Halljuk!) Lényeges különbség van a közt, hogy valamely város az eddigi fogyasztási adókra való tekintettel és ezzé! szemben tétetik-e zárt várossá, vagy pedig ezen törvény következtében, a melyről most szó van; mert, ha valamely város a most alkotandó törvény következtében alakittatik zárt várossá, akkor ott egyszersmind az adózás kiterjesztéséről van szó, szó van t. i. arról, hogy a magánfogyasztás is adó alá fog vétetni, a mi nem történnék és nem történik azon esetben, hogy ha az illető város nem zárt város. Méltóztassanak megengedni, de ha az adóteher kiterjesztéséről vagy fokozásáról van szó, az megérdemli, hogy a törvényhozásnak akár egy újabban alkotandó törvény által, akár pedig az évenkintteendő jelentés által tudomására hozassék. Az egyiket vagy a másikat szükségesnek tartom, de semmiesetre sem tartom helyesnek azt, hogy az adózás kiterjesztése tisztán a minister ur tetszésére bizassék. Ez lényeges különbség és ugy hiszem, eléggé indokolja azon indítványt, melyet Irányi t. képviselőtársam benyújtott. (Helyeslés balfelöl.) Wekerle Sándor államtitkár: T. ház! Engem csak Horánszky képviselő ur mostani felszólalása kényszerít arra, hogy némileg reetificáljam az általa elmondottakat. Ő ugyanis abból indul ki, hogy azon felhatalmazás, mely ezen törvényjavaslatban kéretik, lényegesen eltér attól, a mely, ha jól tudom, az 1881: IV. törvényczikk 6. §-ában foglaltatik, mert itt a zárt várossá. 1 nyilvánításnak következménye egyúttal az, hogy az adókötelesek köre kitágittatik, a mennyiben a magánfogyasztás is adó alá vonatik. Engedelmet kérek, de épen
